Végre, trágyázhatunk!

A trágyázás feltételei adottak, ha a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított a termőföld. Február 15-e után nitrátérzékeny területen kezdhetjük a talajjavítást – a NAK közleménye szerint.

 

trágyázás
A talaj javítása szerves trágyával (Fotó: Kohout Zoltán)

 

Tápanyag-gazdálkodási tervnek lennie kell

Amennyiben műtrágyázunk, úgy legyen az érintett területre 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat. Csak annyit juttassunk ki, amennyit a talajadatok és a növény igénye megkíván, tehát készítsünk tápanyag-gazdálkodási tervet is. Nitrátérzékeny területen a termesztett növényekhez maximálisan kijuttatható nitrogénhatóanyag értékeket az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 3-4. melléklete tartalmazza.

Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki. A 12 % feletti lejtős terület a www.mepar.hu oldalon ellenőrizhető.

Amennyiben még istállótrágya kijuttatása is tervezett, azt mindenképpen haladéktalanul a talajba kell forgatni. Ez a gazdálkodó érdeke is, hiszen így a nitrogén sem illan el ammónia formájában, hanem a növényt is táplálja.

 

Hígtrágya talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentéssel lehetséges

A szennyvíziszap, az engedélyokirattal nem rendelkező szennyvíziszapkomposzt a talajvédelmi hatóság engedélyével a tulajdonos, a földhasználó hozzájárulásával használható fel a tápanyagpótlásban, a talaj szervesanyag ellátásában. Ez is országosan mindenkire vonatkozik. Fontos azonban, hogy a nitrátérzékeny területeken a szerves eredetű – istállótrágya, hígtrágya, szennyvíziszap stb. – nitrogén kijuttathatósági maximuma 170 kg/ha/év lehet.

Amennyiben a nitrátérzékeny terület egyben NATURA 2000 védettséggel rendelkezik, úgy a legeltetéshez április 23-ig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye.

Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. 17 % felett trágya nem juttatható ki a talajra.

 

trágyázás
Ideiglenes trágyakazal legfeljebb hét hónapra helyezhető ki (Fotó: Horizont Média, Archívum)

 

Trágyázásnál ügyelnünk kell a vízvédelmi sávok betartására, trágya nem juttatható ki:

  • műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
  • szervestrágya a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,
  • forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

 

A nitrátérzékeny táblák széleire is helyezhető ideiglenes trágyakazal legfeljebb 2 hónapra. Ennek szabályai:

  • kihelyezhető, amennyiben a táblarész nem vízjárta, nem pangóvizes és nem alagcsövezett;
  • fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra nem helyezhető;
  • a kazal a felszíni víztől minimum 100 m távolságra kerüljön, oda ahol a felszín alatti 1,5 m mélységben van legalább;
  • minden évben más helyszínen kell kialakítani;
  • maximum annyi trágya helyezhető el ideiglenesen, amennyi az adott táblára szükséges.

 

 

Forrás: NAK

Összeállította: Barna Ferenc

agrár hígtrágya mezőgazdaság műtrágya szár talajélet talajművelés trágya
..