Kevesebb az alma: jó árak jönnek?

Az EU prognosztizált almatermése 10,7 millió tonna, ami közel 1,0 millió tonnával van az EU-s szinten hozzávetőleges piaci egyensúlyt jelentő 11,5 millió tonna termés alatt. Mindezt tetézi egy szinte példátlan helyzet: mind Magyarországon, mind az EU-ban két rossz évjárat követi egymást (a tavalyi és az idei) – emiatt lényegében kimerültek a készletek.

 

 

Biztos bizonytalanság

A legnagyobb bizonytalanság most a lengyel termésvárakozásokat övezi. A lengyelek a piac harmadát foglalják le, meghatározó szereplők tehát, de a tavaszi fagyok miatti rendkívül heterogén, mozaikos termés miatt akár +/- 10-15%-os becslési hiba is felmerülhet. Ez akár félmillió tonnás bizonytalanságot is jelenthet a becslésekben. További bizonytalanság van a várható étkezési/ipari arányokban, ami elsősorban a magyar és lengyel viszonylatban hathat az étkezési és ipari piacokra (más európai országokban sokkal stabilabb és kedvezőbb az étkezési/ipari arány). Kérdőjelek vannak továbbá a gyümölcsméretekben, továbbá a tavaszi hidegek most jelentkező hatása is – egy esetleges erős szüret előtti gyümölcshullás – jelentkezhet, ami az ipari alma arányát növeli, az étkezésiét pedig csökkenti. A FruitVeb szerint hazánkban idén is a szokásos arányoknak megfelelően az almatermés egyharmada lesz étkezési, kétharmada pedig ipari minőségű.

 

Átlag feletti árak

A gyenge termés és a készletek kimerülése miatt az alma fogyasztói ára szokatlanul magasra szökött június-július folyamán a hazai boltok polcain (bruttó 600-700 Ft/kg az átlagos 350-450 Ft/kg helyett). Az európainál hamarabb kimerülő tárolt hazai almakészletek helyettesítésére 0,80-0,95 €/kg áron érkezett Magyarországra nyugat-európai (olasz, osztrák) import áru július-augusztus folyamán. A drága import szintén hozzájárult az átlagosnál jóval magasabb árszinthez. Hatással volt az alma árára az is, hogy más szezongyümölcsök (pl. cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva) is nagyon magas árakon kerültek a boltok polcára (a nagyon jelentős fagykárok miatti gyenge termés miatt), így az almának nem volt olcsó helyettesítő terméke sem.

 

 

Relatív hiány, kedvező pozíciók

Az idei almaszezon július második felében a nyári almák szüretével kezdetét vette. Ezek szinte az árak érdemi változása nélkül kapcsolódtak rá a június-júliusban kifutó tavalyi készletek piacára. A gyenge termés és a tavalyi áthúzódó készletek hiánya következtében a nyári almák ára szokatlanul magasan mozgott: a termelői ár fajtától és tételtől függően nettó 200-300 Ft/kg között változott („kerti ár”), amihez a már osztályozott, csomagolt áru vonatkozásában nettó 400-450 Ft/kg nagybani piaci és közvetítő kereskedői árak, illetve bruttó 600-700 Ft/kg fogyasztói árak társultak.

Az előttünk álló almaszezonban jelentős lehet a lokális hatása annak, hogy a hazai almatermés alacsony (300-350 ezer tonna), amiből durván 100-130 ezer tonna lehet étkezési alma. A hazai étkezési alma felvevőpiaca 150-180 ezer tonna (140-150 ezer tonna belföldi fogyasztás, plusz 10-30 ezer tonna export). Ez a teljes 2020/2021. piaci évre nézve relatív hiányt sejtet. A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az ékezési almát, ami miatt a magyar termelők exportpozíciói idén az átlagosnál kedvezőbbek lehetnek. Ha azonban a külföldi piacok „kihúzzák” az országból az étkezési alma egy részét, az belföldön erősebb hiányhelyzetet eredményezhet, és ezáltal a piac keresleti jellegét erősítheti tovább. Ugyanakkor a vártnál esetlegesen magasabb hazai vagy EU-s étkezési alma termés, illetve élénkebb – elsősorban lengyel – import valamelyest tompíthatja ezeket a folyamatokat. A magyar étkezésialma-piac érzékenysége arra vezethető vissza, hogy európai szinten egy meglehetősen kicsi piacról van szó, és már 10-20 ezer tonna terméstöbblet vagy kieső termés is okozhat érzékelhető változást a piaci folyamatokban.

 

Az ipari alma piaca

Az idei hazai 300-350 ezer tonnás almatermésből mintegy 200-220 ezer tonna lehet feldolgozóipari alapanyag. A hazai feldolgozók igénye (közel maximális kapacitáskihasználás mellett) mintegy 500 ezer tonna, melyből 430-450 ezer tonna a sűrítménycélú léalma és 50-70 ezer tonna az egyéb feldolgozóipari szakágazatok (szárítóipar, pálinkaipar, fagyasztóipar, stb.) által felvett mennyiség. Mindezek alapján az ipari alma piacán erős alapanyaghiány és keresleti piaci viszonyok valószínűsíthetők, amin hazai szinten nem tompít érdemben sem a vártnál valamivel magasabb termés, sem az esetlegesen magasabb ipari alma kihozatal. A lengyel termés okoz még bizonytalanságot: egy a prognosztizáltnál esetlegesen magasabb lengyel termés és magasabb ipari arány európai szinten tompítja a hiányhelyzetet, ugyanakkor bekövetkezhet ennek az ellenkezője is. Kérdőjeleket vet fel még a lengyel szüret vonatkozásában, hogy Ukrajnából fog-e érkezni elegendő munkaerő (jelenleg erős korlátozások vannak érvényben a járványhelyzet miatt).

A keresleti oldalon hatást gyakorol a piacra, hogy a járványhelyzet miatt a sűrítménypiac megtorpant, a HoReCa szektor (vendéglátás, turizmus) leállása miatt visszaesett a kereslet.

 

 

A bio most nem üzlet

A léalma induló árát illetően a hazai léüzemek augusztus 12-13-án közzétették azokat, melyek egy alkalommal kis mértékben már emelkedtek is. A nettó 34 és 40 Ft/kg közötti induló felvásárlási árak a tavalyi léalma árszinttel egyeznek meg. Ezek az induló árak – a főszezon érdemi kezdete előtt – még nagyon kis mennyiségekre vonatkoznak, vagyis nem feltétlenül mérvadók a teljes szezonra, de már orientálják a sűrítménypiac szereplőinek várakozásait. A várható gyenge hazai almatermés miatt nem valószínű, hogy az induló árak lefelé mozduljanak el a későbbiekben. Meglepően alacsony azonban a bio léalma induló ára, mindössze nettó 50 Ft/kg, ami jelenleg alulmúlja a termelők várakozásait, és a szokásosnál kisebb különbséget eredményez a konvencionális és a bio léalma ára között.

alma ár étkezési alma gyümölcs időjárás ipari alma készlet léalma lengyel mezőgazdaság piac termés