fbpx

Lapzártától lapzártáig / Június

Írta: Szerkesztőség - 2014 június 10.

Ezt az elismerést a leghitelesebbnek szokták titulálni. Miért? Erre a kérdésre a díj szlogenje adja meg legtalálóbban és legtömörebben a választ: egy díj a legjobbaktól a legjobbnak. 2014-től ez még hangsúlyosabban igaz, mint eddig, hiszen a díjat felügyelő Vinum Praemium Alapítvány kuratóriuma helyett már a jelölés joga is a borászok kezében van, idén az eddigi évek Borászok Borászai dönthették el, hogy ki az az ötven magyar borász, aki esélyes a cím elnyerésére. A „halhatatlanok klubjának tagjai”, azaz a Borászok Borásza cím eddigi birtokosai: Demeter Zoltán (2007), dr. Lőrincz György (2008), Szepsy István (2009), Légli Ottó (2010), Kaló Imre (2011), Györgykovács Imre (2012), Szentesi József (2013); hozzájuk csatlakozott idén Berecz Stephanie.

A Borászok Barátja díjat olyan civil személyiség kapja, aki tevékenységével kiemelkedő mértékben képviseli a magyar bor érdekeit és nagyban segíti a magyar borászok munkáját. Az idei jelöltek voltak: Alkonyi László agrármérnök, borszakíró; Ambrus Lajos József Attila-díjas író, szőlőbirtokos; Bányai Gábor Botond, a Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumának volt tagja; Isabelle Legeron, a Travel Channel francia műsorvezetője; illetve a későbbi győztes Dr. Mészáros Gabriella, a Borkollégium oktatási központ vezetője, nemzetközi tanácsadó, borszakíró, egyéni korrepetitor, az első nemzetközi borakadémikus Magyarországon. Idén tehát a Borászok Borásza Berecz Stephanie, a Borászok Barátja pedig Dr. Mészáros Gabriella.

Gratulálunk a díjazottaknak!

Nyert az egész szemű búza-kiegészítés technológiája

Az egész szemű búza adagolásának kedvező hatásáról a baromfi fajok takarmányozásában több ízben beszámoltak a nyugat-európai országok az elmúlt évek során. Az UBM Feed Kft. és a MA-KA Kft. kutatásai és közös projektje is azt igazolja, hogy a szemes takarmány etetése kedvezően befolyásolja a mirigyes- és zúzógyomor anatómiai fejlődését, valamint a zúzógyomor működésének fokozása által fenntartja az optimális bélmotilitást. Mindennek eredményeképpen javítható a fajlagos takarmányértékesítés, és megakadályozható a patogén mikroszervezetek elszaporodása az emésztőtraktusban. Az egész szemű búza megfelelő adagolásához azonban speciális technológia kialakítása szükséges, amely ez idáig hazánkban nem volt biztosított.

Magyar Állattenyésztésért Nagydíjat elnyert gyártástechnológia lehetőséget nyújt arra vonatkozóan, hogy a szemes búzát a tápgyártás folyamán, a granulálást követő kitárolási szakaszban adagoljuk a takarmányhoz. A mozgó kitároló-keverő rendszernek köszönhetően a búzaszemek a kívánt mennyiségben, adagrendszerben, homogén módon kerülnek a takarmánykeverékbe. Mindez egyben lehetővé teszi a búzaszemek és a takarmánypellet felületére történő adagolását a különféle emésztőenzimeknek és egyéb folyadékfázisú takarmánykomponenseknek.

A gazdák majdnem fele pórul járt már eladáskor

Sokkoló és egyben elgondolkodtató számokat tartalmaz a Magro.hu online mezőgazdasági piactér most befejeződött kutatása. Eszerint a termelők és állattenyésztők 46%-át legalább egyszer megkárosították már a vevők, felvásárlók, azaz ennyien nem kapták meg az ellenértékét az átadott terménynek, haszonállatnak. A pórul járt gazdák átlagosan 11 millió forintos kárt szenvedtek.

2013. július 1-től a Polgári Törvénykönyv szigorította a fizetési határidőket és a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat. Egy most befejeződött, a termelt növényre, tenyésztett állatra, valamint régiókra reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogy a szabályozás nyomán a mezőgazdaságban milyen hosszúak a fizetési határidők, hogyan alakul a késve fizetések aránya és a nem fizetés jelensége.

A felmérésből az derül ki, hogy az átlagos fizetési határidő 25 nap, viszont a nem időben fizetők egy jelentős része legalább 30 napot késik, így az átlagos késedelem is 25 nap lett. Az időben rendezett számlák aránya 65% körül alakul. Az adatokat akár kedvezőnek is minősíthetjük, de sokat változik véleményünk, ha a nem fizetés témakörére is kitérünk: a növénytermelő és állattenyésztő válaszadók 46%-ával legalább egyszer előfordult már az, hogy a „vevő” egyáltalán nem fizetett az átvett terményért, haszonállatért. Ezeken a tranzakciókon pedig az érdekelteknek átlagosan nettó 11 millió (!) forintos kára keletkezett. Az alapos körültekintésben, az üzleti partnerek megválogatásában nyújthat segítséget a Magro Fizetési Garancia, amely 100%-os fizetési garanciát nyújt az adásvételek szereplőinek azokban az esetekben, amikor pl. több tíz millió forint értékű kukorica, vagy búza adásvételéről van szó, mert garantálja, hogy eladó megkapja az eladott termék jogos vételárát.