Macrophomina phaseolina: nehéz a védekezés!

Magyarországi megjelenését követően a kutatók megállapították, hogy gomba fertőzése kimondottan száraz, meleg és aszályos időben alakul ki, míg alacsonyabb hőmérséklet esetén az okozott tünetek nem jelentkeznek. Továbbá megállapították azt is, hogy a kórokozó károsításának következtében a napraforgónál az ezerkaszat-tömeg és a tányérátmérő is csökkent, valamint a beteg kultúrnövények akár 40%-al kevesebbet termettek, mint egészséges egyedek.


1. kép Macrophomina phaseolina bélszövet tünete napraforgón (fotó: Balázs Viktor)


2. kép Macrophomina phaseolina szártünete napraforgón (fotó: Balázs Viktor)

A Macrophomina phaseolina fertőzés menete

A fertőzés igen fiatal korban létrejöhet, már szikleveles állapottól, szinte bármelyik fenológiai fázisban, viszont a kultúrnövényen a tünetek csak sokkal később jelentkeznek, főleg ha a vízellátás optimálisan alakult a tenyészidőszak elején. Régebbi feljegyzések alapján, a csíranövények gyökérnyaki részén és levelein barna léziók alakultak ki, klorotikus hervadás következett be, de leírtak olyat is, hogy a növények föld feletti részein tünetek hiányában, gyors pusztulás következett be. A virágzás-terméskötődés időszaka a növény számára nagy vízvesztést eredményez, így ezek együttes hatására a napraforgón hervadásos tünetei figyelhetők meg, fitotoxin-termelés miatt lankadnak a levelek, egy hirtelen hervadási folyamat megy végbe a fertőzött egyedeken. További tünetként a növény szára felreped, lehámlik az epidermisz és hamuszürkévé válik a bélrész, aminek a magyar elnevezést is köszönheti a kórokozó.


3. kép Macrophomina phaseolina napraforgóban (fotó: Balázs Viktor)


4. kép Macrophomina phaseolina foltokban jelentkező károsítása (fotó: Molnár Szilárd)


5. kép Macrophomina phaseolina miatt elszíneződött bélszövet napraforgón (fotó: Molnár Szilárd)

A gomba kitartó képletei, a mikroszkleróciumok a talajban akár 2-4 évig is megőrzik fertőző képességüket. Fertőzési forrásul ezek a képletek és a kaszatok is szolgálhatnak, széles gazdanövényköre alapján az előfordulásának nagy a lehetősége.

Védekezési lehetőségek

Alapvetően egy olyan kórokozóról van szó, amely kimondottan kedveli a száraz, vízszegény periódusokat, és az e tényezők okozta stresszt is kihasználja, különösképpen a reproduktív fenológiai fázisban. Emiatt az aszályos, tartósan csapadékszegény időszakban a tábla öntözésével csökkenthetjük a betegség kialakulásának mértékét. Kutatások alapján a száraz időszak elejei öntözéssel a talajban levő mikroszkleróciumok száma jelentősen csökkenthető, ami a fertőzés intenzitását is visszaszorítja.

6. kép Macrophomina phaseolina miatt elszíneződött bélszövet napraforgón (fotó: Molnár Szilárd)

Magyarország éghajlatára egyre inkább jellemzőek a csapadékhiányos, aszályos időszakok. A klímaváltozással elkerülhetetlen az eddig csekélyebb jelentőséggel bíró betegségek térhódítása, amilyen például a Macrophomina phaseolina is. A kórokozó elleni védekezés több tényező miatt is nehéz:

  • még nincs ellene egy bevált technológia;
  • a termesztésben elterjedt fajták között jelentős a fogékonyságbeli különbség;
  • ugyanez igaz a hibridekre is;
  • az állománykezelés nem nyújt teljes védelmet;
  • vetésváltás a széles gazdanövénykör miatt nem mindig jelent megoldást;
  • nem minden tábla öntözése megoldott
  • mikroszkleróciumok hosszú ideig életképesek a talajban.

Kálmán Anna Léda

Növényorvos

állomány aszály betegség csapadék egészség eredmény fertőzés gyakorlat hatékony hibrid hibridek kezelés környezet kórokozó lehetőség Magyar megoldás mennyiség napraforgó növény öntözés termesztés terület védekezés vetőmag