Magyarországon megjelent új károsítók

Cikksorozatunk első részében, a 2014. évi januári lapszámban beszámoltunk a a Ceroplastes japonicus megjelenéséről. Most további pajzstetű fajok előbukkanásáról tudósítunk, felhívva a figyelmet az Európai Unió egységes piacának, az áruk szabad áramlásának veszélyeire.

1993-ban eltörölték az áruk belső piacon belüli mozgásának ellenőrzését, így az Európai Unió jelenleg belső határok nélküli területként működik, amely számos növényegészségügyi kockázatot jelent a növénytermesztés és a faiskolák szempontjából. Minden országnak kötelessége növényegészségügyi hatóságot fent tartani és ez irányú ellenőrzéseket végezni. Magyarországon a növényvédelmi és növényegészségügyi felügyeleti munkát a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságain működő Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály végzi.

Aonidiella aurantii pajzstetű faj olasz import déligyümölcsön (Fotó Molnár Szilárd)

Aonidiella aurantii pajzstetű faj olasz import déligyümölcsön (Fotó Molnár Szilárd)

A januárban megismert kártevő

Számos új kártevő, kórokozó és gyomfaj érkezhet hazánkba a különböző áruszállítások során.

A januári lapszámban megismerkedhettünk már egy ilyen módon bekerült új pajzstetű fajjal, a Ceroplastes japonicus-szal, amelyet egy Fejér megyei faiskolában észlelt a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatóságának növényvédelmi felügyelője a szokásos ellenőrzése során, magyal növényeken.

A növényvédelmi felügyelők munkája

A zöldség és gyümölcs minőség ellenőrzés szintén része a növényvédelmi felügyelők munkájának, melynek során áruházláncokat és kiskereskedőket is ellenőriznek. Az ilyen típusú munkák során számos új károsító előkerülhet a külföldről behozott árukkal. Jelentős csoportot képviselnek a citrusféléken előforduló különböző pajzstetvek.

Ellenőrzés nélkül bekerülő Lepidospahes glowerii pajzstetű faj egyedei (Fotó Molnár Szilárd)

Ellenőrzés nélkül bekerülő Lepidospahes glowerii pajzstetű faj egyedei (Fotó Molnár Szilárd)

A pajzstetvek általában

A pajzstetvek apró, viaszkiválasztó, szúró-szívó szájszervvel rendelkező, növényeket károsító, rendkívül ellenálló rovarok. Váltivarú fajok, de sok közülük szűznemzéssel szaporodik. Pete produkciójuk rendkívül magas.

Potyautas Lepidosaphes beckii pajzstetű faj import déligyümölcsön Fotó Molnár Szilárd

Potyautas Lepidosaphes beckii pajzstetű faj import déligyümölcsön (Fotó Molnár Szilárd)

Új pajzstetű fajok

Az ellenőrzés során Fejér megyéből a következő új pajzstetű fajok kerültek elő: Lepidosaphes beckii, Lepidosaphes glowerii, Aonidiella aurantii és a Parlatoria pergandii. A két Lepidosaphes faj életmódja hasonló, többnemzedékes, szinte az egész világon elterjedt károsítók. Európában főként a mediterrán országokban találhatóak meg. Tápnövényük főként a citrusfélék. Szívogatásuk hatására a gazdanövény szárán és levelén vöröses, barnás foltok jelennek meg, a termések pajzstetű körüli részei nem érnek be, zöldek maradnak.

Az Aonidiella faj gazdanövényei között 100 különböző növényfaj szerepel. Az ágakon szívogatásukkal háncssérüléseket okoznak, a levelek sárgulnak és lehullanak, a gazdanövény pedig legyengül. A gyümölcsök felülete a szívogatásuk hatására beparásodik. A fertőzött, minőségileg károsodott gyümölcs és hajtás kisebb kereskedelmi értékű, szállításuk során fertőzik a környezetet.

A Parlatoria pajzstetű faj szívogatása során a kéreg, a levelek és a gyümölcsök károsodnak. A levélen történő megtelepedésre a főér a kedvelt helye. A szívogatás hatására a károsított terület (pajzs körüli rész) zöld marad, a gyümölcs többi része az érés folyamán elszíneződik.

Parlatoria pergandii egyedei import narancslevélen (Fotó Molnár Szilárd)

Parlatoria pergandii egyedei import narancslevélen (Fotó Molnár Szilárd)

Védekezési lehetőség

A gyümölcs felületéről a pajzstetveket rendkívül nehéz eltávolítani az áru kikészítése során, mivel nagyon laposak. A pajzstetvek ellen az agrotechnikai módszerek közül kiemelendő a kéregtisztítás és a megfelelő térközzel történő ültetés, a kémiai védekezési közül pedig a paraffinolajok és a felszívódó növényvédőszerek használata. Mind a négy kártevő pajzstetű faj ellen hatékonyan használják biológiai védekezés gyanánt az Aphytis parazitoid darázs fajokat.

Zsolnai Balázs

Növényvédelmi zoológus

károsító kártevő kórokozók növénytermesztés növényvédelem