Megújul a Nagykunsági-főcsatorna

Megújul a Nagykunsági-főcsatornaSzolnok, 2014. január 23., csütörtök (MTI) – Megkezdődött az Európai Unió támogatását élvező Komplex Tisza-tó projekt keretén belül az ország egyik legjelentősebb mesterséges vízügyi létesítménye, a Nagykunsági-főcsatorna kulcsfontosságú műtárgyainak rekonstrukciója – közölte Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője csütörtökön az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint a nettó 475 millió forintos beruházás során megújul a Körös-völgyi vízpótlásban, az alföldi öntözési, halas tavi vízigények kielégítésében meghatározó részt vállaló főcsatorna három vízszintszabályozó berendezése.

A közbeszerzésen nyertes kivitelező – a VÍZÉP-Kör Kft. és a KÖTIVIÉP ’B Kft. alkotta konzorcium – 2015. április 18-ig fejezi be a beruházást. A tájékoztatás szerint február első hetében megtörténik a víztelenítés. Tekintettel a főcsatorna számos funkciójára, a konzorcium lehetőség szerint az építési, felújítási munkák jelentős részét a vízszolgáltatási idényen kívül hajtja végre, ám több beavatkozásra csak akkor nyílik mód, amikor a főcsatorna "nagyüzemben" működik.

A Tisza vizét a Kisköre-tározóból az Alföld középső területére szállítani hivatott Nagykunsági-főcsatorna (Nkfcs.) és annak Keleti-ága hat szakaszra osztva épült meg az 1970-es években. Az első 18 kilométeres szakasz 1973-ban kezdte meg működését, míg a teljes víziút 1978-ban készült el. A vízkormányzó nagyműtárgyak szintén ezekben az években épültek meg, rekonstrukciójuk ezért elkerülhetetlenné vált. Eredetileg a főcsatorna révén kialakított nagykunsági öntözőrendszer hatásterülete 217 ezer hektár volt, jelenleg bruttó 122 ezer hektár, ami a Tisza bal partja, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó által közrezárt terület szinte teljes egészét magában foglalja.

A Nagykunsági-főcsatorna az elmúlt évtizedek alatt nem csak az ország legszárazabb térségében gazdálkodókat szolgálta ki vízzel, de a Körös-völgy vízpótlása révén elsődleges ökológiai küldetést teljesít, sőt, a belvízi vésztározásban, az árvízi átvezetésben is nélkülözhetetlenné vált, vízhiányos időszakban pedig a vízkészlet megőrzésében játszik fontos szerepet.

MTI 2014. január 23.

vízgazdálkodás