Mész a természetes higiéniáért

Korábban szó volt már a kalcium széleskörű felhasználási lehetőségeiről az állattenyésztésben. Ezúttal egy kiemelt területet járunk körbe, a kalcium-, vagy úgy is fogalmazhatunk, a mészalapú termékek felhasználási lehetőségeit az állattartó telepek higiéniai körülményeinek, az állatok egészégi állapotának és általános közérzetük javításában. A történet ebben az esetben sem új, a legismertebb és legrégibb alkalmazási mód az istállók, ólak egyszerű meszelése oltott mésszel. A mész fertőtlenítő hatása – a megfelelő mennyiségű anyag és a megfelelő kijuttatás függvényében – gyakorlatilag garantált, ellene rezisztencia nem alakul ki.

Döntő a helyes választás!

A mai modern állattenyésztési technológiában alkalmazható mészalapú anyagok mögött már komoly fejlesztői munka áll, hiszen a mésztermékek is – bár alapvetően ugyanarra a három alapvetőnek nevezhető formációra épülnek, mint a mészkő (kalcium-karbonát), az égetett mész (kalcium-oxid), és a hidratált mész/mészhidrát (kalcium-hidroxid) – a kiindulási alapkőzettől, gyártástechnológiától függően fontos paramétereikben eltérnek. Ilyen paraméterek a reaktivitás, porozitás, higroszkóposság, szemcseméret, a hidratáltság szintje, és még sorolhatnánk. A felelős fejlesztői munka során mindezeket a tulajdonságokat szem előtt tartva alakítják ki azt az összetételt, ami megfelelő mind a hatékonyság, mind pedig a biztonság szempontjából, mivel ezek az anyagok közvetlenül érintkeznek az állatokkal. Nagyon nem mindegy, hogy ilyen célra milyen mészterméket alkalmazunk! A helytelenül megválasztott anyag irritációt, huzamosabb ideig használva egészségkárosodást okozhat.

Hatásmechanizmusukat tekintve a mésztermékek erőteljes higroszkóposságuk miatt nedvességet vonnak el környezetükből, ezáltal az állatok közvetlen közelében élő potenciális veszélyt jelentő kórokozóktól, élősködőktől, ami a számunkra fontos higiéniai körülmények javulását eredményezi. A mésztermékek magas pH-értéke blokkolja a kórokozók élettevékenységét és szaporodását, így biztosítva mind az alom, a padozat, mind a levegő higiénikusabb állapotát. A levegő és a padozat nedvességének megkötésével szabályozza az alom és az istálló levegőjének nedvességtartalmát és ezen keresztül a klímáját is.

Csökken a fertőzés, a megbetegedés

Mindezen előnyöket és a leírt hatásmechanizmus sikerességét számos tanulmány és gyakorlati alkalmazási példa igazolja.

Elsőként idézünk egy 2008-ban megjelent tudományos kísérlet összefoglalójából (M. A. Kristula et al, University of Pennsylvania), ahol többféle technológiát hasonlítottak össze és a tejelő tehenek tőgygyulladását okozó baktériumok számának alakulását mérték. Az eredmények az 1. ábrában láthatóak, kiemelve az első sorban a mésztermék alkalmazása során tapasztaltakat. Összehasonlítva a többi termékkel, a mésztermék messze a legjobb eredményeket hozta a legalacsonyabb kimutatható baktérium mennyiséggel.

Hollandiában az Állattenyésztési Technológia magazinban szintén 2008-ban jelent meg egy cikk, amelyben állattartók mondták el személyes tapasztalataikat. Egyikük arról számolt be, hogy a mésztermékre alapozott almozási technológia bevezetését követően rövidesen állomány szinten 100.000 alá csökkent a termelt tej szomatikus sejtszáma, és jelentősen csökkent a lábbetegségek előfordulása.

F. Ponchon és M. Gombart Franciaországból származó tanulmányukban többféle mésztermékről is megállapították, hogy használatukkal visszaszorítható számos, az állatok számára komoly fertőzési veszélyt jelentő kórokozó, emellett jelentősen csökken az ammónia mennyisége a levegőben, és a vele járó kellemetlen szag. Az összefoglalóban külön kiemelik a vírusok terjedésének megakadályozásában betöltött szerepüket, amelynek jelentőségét a közelmúlt madárinfluenza esetei csak tovább erősítették.

Hogyan használhatjuk a mésztermékeket – biogazdálkodásban is?

A pontos alkalmazás elsősorban tartástechnológia függvénye. Tejelőszarvasmarha-állománynál pihenőboxos tartástechnológiában az alomszalmával keverve és megfelelően tömörítve egyszerre kapunk egy hosszú távon higiénikus, stabil (az állat taposásának ellenálló), ugyanakkor kellően rugalmas és kényelmes fekhelyet. Növekvő almos istállókban is alkalmazható az előzetes szalmával való keverés és a padozathoz tömörítés, vagy ajánlható a réteges bealmozás. Mindkét esetben heti- vagy kétheti rendszerességgel elvégzett felülszórása jellemzően szükséges.

A padlók kezelése kifejezetten a baromfi, azon belül a broilertartásban jobban elterjedt, a kitakarított istállók padozatát turnusváltáskor kezelik, és erre almoznak. Mélyalmos, növekvő almos tartásban a fent leírtak szerint járhatunk el.

Létezik példa Törökországból szalma nélküli, padozatos juhtartásban való közvetlen felhasználásra is, vékony rétegben a padlón szétterítve.

Sertéseknél szintén az egyik alkalmazási mód a növekvő almos tartásban való felhasználás.

Kifutókban, illetve közlekedő utakon gyakori probléma a vizesedés, vízpangás. Ennek kezelésére is kiválóan használható bizonyos típusú és összetételű mésztermék.

A korábban említett fertőtlenítő és szárító hatás következtében kialakuló egészséges istállókörnyezet segít elkerülni az állatok rossz közérzetéből eredő termelési veszteségeket, és a betegségek kezeléséből adódó kiadásokat (pl. tejelő tehenészetekben a tőgygyulladás, csülökbetegségek terápiás és járulékos költségei).

Még egy fontos gondolat – a mésztermékek alapvetően természetes anyagok, melyek egy része ökológiai (bio) állattartásban is alkalmazható. Alapanyaguk, a kalcium-karbonát (mészkő) vagy kalcium-magnézium-karbonát (dolomit), amely természetes módon alakult ki hosszú idő alatt, jellemzően a korábban tenger borította talapzaton, a vízben élő milliárdnyi élőlény saját maga által létrehozott mészvázából.

Keressük a gyártókat, érdeklődjünk, mert a mészanyagok valódi segítséget jelentenek a kórokozók elleni harcban és a megfelelő istállóklíma biztosításában! Részesítsük előnyben azokat a gyártókat, amelyeknél a megfelelő mezőgazdasági szaktudás és támogatás rendelkezésre áll!

Wágner József
üzletfejlesztő