Az afrikai sertéspestis (ASP) évek óta az egyik legsúlyosabb fenyegetést jelenti a sertéságazatra nézve Európában és világszerte. A betegség ellen jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban széles körben alkalmazható vakcina. Ezért minden olyan kutatási eredmény kiemelt figyelmet érdemel, amely közelebb vihet a védekezés áttöréséhez a mezőgazdaságban. A munkában magyar kutatók is meghatározó szerepet vállalnak.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakemberei a VAX4ASF nemzetközi kutatási program keretében dolgoznak azon, hogy új vakcinajelöltek és korszerű diagnosztikai módszerek segítsék az afrikai sertéspestis visszaszorítását. A projektben tizenegy ország tizenhét szervezete vesz részt, az Európai Unió pedig hatmillió euróval támogatja a négyéves kutatási programot.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Óriási a tét a sertéságazat számára
Az afrikai sertéspestis nemcsak állategészségügyi, hanem komoly gazdasági probléma is. A vírus megjelenése jelentős állományveszteségeket, kereskedelmi korlátozásokat és súlyos piaci károkat okozhat. A járvány elleni védekezés ezért nemcsak a sertéstartók, hanem az egész agrárgazdaság érdeke.
A kutatók célja olyan biztonságos és hatékony vakcinák fejlesztése, amelyek képesek lehetnek megállítani a vírus terjedését a házi sertések és a vaddisznóállomány körében egyaránt. Emellett olyan diagnosztikai eszközök létrehozásán is dolgoznak, amelyek segítségével elkülöníthetők a vakcinázott és a természetes úton fertőzött állatok.
Biztató eredmények a laboratóriumokban
A gödöllői közgyűlésen bemutatott eredmények szerint több vakcinajelölt fejlesztése is előrehaladott állapotban van. Az eddigi kísérletek során a vizsgált vakcinák kiváló biztonsági eredményeket mutattak, az állatok túlélési aránya elérte a 100 százalékot. Bár a védettség mértékének javítása még további munkát igényel, a kutatók szerint egyre közelebb kerülnek azoknak a vírusgéneknek az azonosításához, amelyek kulcsszerepet játszanak az immunvédelem kialakításában.
A projekt résztvevői modern génszerkesztési technológiákat is alkalmaznak, miközben folyamatosan fejlesztik a vakcinagyártás módszereit. Az egyik jelentős előrelépés, hogy egy új előállítási eljárással több mint százszorosára sikerült növelni egy vakcinajelölt víruskoncentrációját, ami a későbbi nagyüzemi gyártás szempontjából kulcsfontosságú.
A magyar kutatók szerepe kiemelkedő
A programban Magyarországot a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete, valamint a mohácsi székhelyű Prophyl Kft. képviseli. A magyar szakemberek nemcsak a vakcinafejlesztésben vesznek részt, hanem a vírus terjedésének modellezésében is.
Különösen fontosak azok a vizsgálatok, amelyek a vaddisznók és a házisertések közötti kapcsolatokat elemzik. A MATE kutatói kameracsapdák segítségével vizsgálták több nagyüzemi sertéstelep környezetét, és eredményeik szerint az intenzív telepek közvetlen veszélyeztetettsége kisebb lehet a korábban feltételezettnél.
A kutatásban felhasznált hazai adatbázisok ugyanakkor lehetővé teszik a járvány terjedésének szinte valós idejű elemzését is, ami a jövőbeni védekezési stratégiák kidolgozásában jelenthet komoly előnyt.
Az összefogás hozhat áttörést
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az afrikai sertéspestis elleni harc hosszú távú és összetett feladat. A járvány megfékezéséhez a kutatás, a járványvédelem, a vadgazdálkodás és a sertéstartók együttműködésére egyaránt szükség van.
A VAX4ASF program eredményei alapján a tudomány egyre közelebb kerül egy olyan megoldáshoz, amely érdemben segítheti a vírus elleni védekezést. Ha a fejlesztések sikerrel járnak, az nemcsak a magyar, hanem az európai sertéságazat számára is történelmi jelentőségű előrelépést jelenthet.
(Forrás: MATE)
Agrárágazat Tudástár: vakcinajelölt – A vakcinajelölt olyan kísérleti fejlesztés alatt álló oltóanyag, amelynek biztonságosságát és hatékonyságát laboratóriumi és állatkísérletes vizsgálatokban értékelik. Az afrikai sertéspestis esetében a kutatók olyan vakcinajelölteket keresnek, amelyek képesek immunvédelmet kialakítani a vírus ellen, miközben lehetővé teszik a fertőzött és a vakcinázott állatok elkülönítését. A sikeres fejlesztés jelentősen mérsékelhetné a járvány okozta gazdasági károkat a sertéságazatban.
