A magyar mezőgazdaság 2025-ös pénzügyi képe első ránézésre nem gyenge, második ránézésre már kifejezetten nem megnyugtató. A döntően EU-s pénzeken alapuló támogatási oldal továbbra is erős, de a beruházási kedv látványos visszaesése komoly fékezést mutat – az AKI 2025-ös évet értékelő jelentése szerint.
Már a támogatás sem lendít
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra tavaly 1,5 billió (pontosan 1489,1 milliárd) forintot fizettek ki. Ez lényegében a teljes, 1504,7 milliárd forintos keret több mint 99 százaléka. Ehhez még társult 33,4 milliárd forint gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés is. Vagyis pénz volt a rendszerben, ráadásul több, mint egy évvel korábban, hiszen a kifizetések összege 232,4 milliárd forinttal nőtt. A háttérben azonban az látszik, hogy már ez sem volt képes lendületet adni, fejlesztésre, beruházásra serkenteni az ágazatot. A finanszírozási és beruházási hangulat jóval óvatosabb lett, mint amit a támogatási volumen önmagában sugallna…
Döntően EU-források tartják életben az agráriumot
A támogatási szerkezetből az derül ki, hogy 2025-ben továbbra is a támogatások tartották erősen a szektort. A teljes 1489 milliárd forintos összeg 58 százaléka, vagyis 858,5 milliárd forint európai uniós forrásból érkezett, míg 42 százalékát, 630,6 milliárd forintot a hazai költségvetés fizetett. Ez azt jelenti, hogy a magyar agrárium még mindig alapvetően EU-forrásokra támaszkodik, hiszen a támogatási pénzek többsége Brüsszelből jön, ugyanakkor a hazai társfinanszírozás szerepe már rendkívül erős. Ezt mutatja az is, hogy az uniós társfinanszírozású támogatásoknál a 742,2 milliárd forintos keretből csak 229,6 milliárd forint volt ténylegesen uniós pénz, míg 512,6 milliárd forintot a magyar költségvetés adott hozzá. Másképp fogalmazva: az ilyen típusú támogatásoknál már 69,1 százalékos a hazai részarány. Ez enyhíti az agrárium EU-függését, de nem szünteti meg, mert a teljes támogatási rendszer gerincét továbbra is a közös agrárpolitika adja.
(Forrás: AKI/Horizont Média)
A támogatásokon belül 2025-ben a vidékfejlesztési és halászati programok vitték a főszerepet, ezekre 707,6 milliárd forint jutott, ami az összes kifizetés 47,5 százaléka. A közvetlen támogatások 629 milliárd forinttal 42 százalékos arányt képviseltek. A nemzeti támogatások 118 milliárd forintot tettek ki, ez az összes agrártámogatás 8 százaléka, míg a piaci és egyéb támogatásokra 34,6 milliárd forint jutott. Ágazati bontásban a szántóföldi növénytermesztés kapta a támogatások 39 százalékát, az állattenyésztés 17 százalékot, a kertészet pedig mindössze 3,6 százalékot. Ehhez jött még 31,4 milliárd forint agrárkárenyhítési kifizetés a 2024. évi időjárási károk után. Ez a szerkezet azt mutatja, hogy a magyar agrárium 2025-ben is erősen támogatásvezérelt maradt, és különösen a növénytermesztés támaszkodhatott jelentős közpénzekre.
Hideg valóság, kevesebb a beruházási hitel
A hiteloldal már jóval hűvösebb képet fest, mint amit a kényelmes támogatások sejtetnek. A mezőgazdaság teljes hitelállománya 7 százalékkal 974,5 milliárd forintra csökkent. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya továbbra is magas, szűk 62 százalék volt, miközben a piaci hitelek részesedése 38 százalékot tett ki. Az egyéni gazdaságok hitelállománya 7,6 százalékkal 347 milliárd forint, a társas vállalkozásoké 6,7 százalékkal 627 milliárd forint közelébe mérséklődött. Különösen beszédes, hogy az egyéni gazdaságoknál a legnagyobb tételt jelentő beruházási hitelek állománya is 5,8 százalékkal csökkent, 234,5 milliárd forintra. Ez már kifejezetten arra utal, hogy a gazdálkodók óvatosabban vágtak bele fejlesztésekbe, vagy elhalasztották azokat.
Az új hitelek visszaesése ezt még világosabban mutatja. Az egyéni gazdaságok 2025-ben 71 milliárd forint új hitelt vettek fel, ami bő 9 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. Ez mintegy 11,5 százalékos visszaesés. A társas vállalkozások új hitelfelvétele 214 milliárd forint volt, ami 27 milliárd forintos, vagyis körülbelül bő 11 százalékos csökkenést jelentett. A két kör együtt 285 milliárd forint új hitelt vett fel, szemben az előző évi 320 milliárd forinttal, tehát összesen 38 milliárd forinttal, nagyjából 11,2 százalékkal esett vissza az új finanszírozás volumene. Ez nem pusztán technikai korrekció, hanem azt jelzi, hogy a mezőgazdaságban gyengült az új beruházások és bővítések finanszírozási lendülete. Mivel közben az alapkamat nem változott, és a mezőgazdasági hitelek kamatai is csak kismértékben módosultak, a hitelkereslet csökkenése mögött nem elsősorban kamatsokk, hanem inkább óvatosság, kivárás és romló jövedelmezőségi várakozás sejthető. Röviden: igen, ez a folyamat csökkenő beruházási kedvre utal.
Az agrárium így is stabilabb, mint a magyar gazdaság többi ága
A pénzügyi stabilitás ugyanakkor nem rendült meg. A csődráta 2025 első felében mindkét érintett ágazatban szinte változatlan maradt, és alacsonyabb volt a nemzetgazdasági átlagnál. A mezőgazdaságban 2,7 százalék, az élelmiszeriparban 3,8 százalék volt, miközben a nemzetgazdasági szint 4,8 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy tömeges bedőléshullámról nincs szó, és a szektor vállalkozásai összességében még mindig stabilabbak, mint az átlagos magyar céges kör. Ugyanakkor a kép nem teljesen problémamentes, mert a mezőgazdasági hitelportfólió minősége 2025 negyedik negyedévében romlott, és az értékvesztéssel való fedezettség is minden hiteltípus és alágazat esetén mérséklődött. Vagyis miközben a csődráta alacsony, a banki kockázati kép már kevésbé kedvező.
Érdekes az összevetés az élelmiszeriparral is. Miközben a mezőgazdaság hitelállománya csökkent, az élelmiszeriparé 3,1 százalékkal 779,8 milliárd forintra nőtt. Az élelmiszeripari társas vállalkozások új hitelfelvétele 398,5 milliárd forintra ugrott, ami 103,9 milliárd forintos növekedés az előző évhez képest. Ez arra utal, hogy a finanszírozási dinamika 2025-ben már inkább a feldolgozóiparban volt erősebb, nem az alapanyag-termelésben. Más szóval a mezőgazdaság óvatosabb lett, miközben az élelmiszeripar egy része még bővítési, fejlesztési pályán mozgott.
Összességében a 2025-ös pénzügyi beszámoló egy kettős képet rajzol a magyar mezőgazdaságról. Egyfelől a támogatási rendszer erős hátteret adott, a forráskifizetések magasak voltak, a csődráta alacsony maradt, és a szektor nem került pénzügyi összeomlásközeli helyzetbe. Másfelől a hitelállomány zsugorodott, az új hitelek volumene egyaránt csökkent az egyéni és a társas gazdaságoknál, a beruházási hitelek is visszaestek, miközben a hitelportfólió minősége romlott. Ez alapján 2025 nem egy összeomlás éve volt a magyar agráriumban, hanem a kivárásé. A szektor működőképességét még mindig nagy részben a támogatások biztosították. Viszont a finanszírozási adatok már arra utalnak, a gazdálkodók sokkal visszafogottabban tekintenek a jövőre, mint azt a támogatási rekordok alapján elsőre gondolnánk.
(Forrás: AKI)
Agrárágazat Tudástár: Beruházási kedv – Beruházási kedvnek azt nevezzük, hogy a gazdálkodók mennyire hajlandók új fejlesztésekbe, gépekbe, technológiába vagy kapacitásbővítésbe pénzt tenni; ha a támogatások magas szintje mellett is csökken a hitelfelvétel és visszaesnek a beruházási hitelek, az arra utal, hogy az ágazat működése még stabil, de a jövőbe vetett bizalom és a fejlesztési lendület már gyengül.
