Az átlagosnál szárazabb és melegebb májusra számíthatunk, ami a példátlanul száraz április után drámai kilátásokat sejtet a mezőgazdaságban. A felső talajréteg már porzik, az Alföldön és a Duna–Tisza-közén már definiált súlyos aszály van a kapásnövények szempontjából.
Sokhónapos csapadékhiány
Magyarország ismét veszélyes aszályhelyzet felé sodródik. Bár a tél hozott némi csapadékot, ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegei feltöltődjenek. Március szinte teljesen száraz volt, áprilisban pedig csak 20-a körül érkezett többfelé 5–15 milliméter eső. Az ország egyes részein március vége óta gyakorlatilag nem hullott számottevő csapadék.
A hiány már nemcsak a felszínen látszik. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 25–45 milliméterrel, a 90 napos összeg pedig 20–70 milliméterrel marad el az átlagtól. A felső 20–30 centiméteres talajréteg országszerte kritikusan száraz, a felszín sokfelé porzik. Az Alföldön és a Mezőföldön már a 30–60 centiméteres réteg víztartalma is 50 százalék alá süllyedt a növények számára hasznosítható vízmennyiséghez képest.
Hamarosan az őszi vetés is veszélybe kerül
A legnagyobb baj, hogy a mélyebb rétegek sem adnak biztonsági tartalékot. Az Alföldön és a Duna–Tisza közén a felső egy méteres talajrétegből helyenként 80–120 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest. Ez már közvetlen terméskockázatot jelent az őszi vetéseknek, miközben a nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály az ország túlnyomó részén nagyfokú, egyre több térségben pedig súlyos.
A helyzet azért különösen fenyegető, mert a múlt évek tapasztalatai alapján az aszály már nem rendkívüli esemény, hanem visszatérő rendszerszintű kockázat. 2025-ben mintegy 550 ezer hektárt sújtott aszálykár, a kifizetett vagy fedezett kártérítések összege pedig megközelítette a 45 milliárd forintot. A 2022-es év még drámaibb volt: akkor több mint egymillió hektárra jelentettek aszálykárt, a kárenyhítési alap pedig meghaladta az 50 milliárd forintot.
Már csak nagyon sok eső segíthetne
A legsérülékenyebb térségek továbbra is az Alföld, a Duna–Tisza köze és a Dunántúl szárazabb részei. A kukorica és a napraforgó különösen kitett a vízhiánynak, de már az őszi vetések terméskilátásait is rontja a talajnedvesség gyors fogyása. Ezekben a következő napokban ugyan várható némi/érdemi csapadék, de annyi aligha, amennyire szükség lenne. Ha valóban nem vagy nem megfelelő (alacsony) intenzitással érkezik az eső, akkor a talajok tovább száradnak, és az aszály kiterjedése, valamint súlyossága nő.
Már nem elég az öntözés, technológiai változás is kell
A megoldás egyre kevésbé képzelhető el pusztán öntözésben. A mezőgazdaság alkalmazkodása vízvisszatartást, talajkímélő művelést, takarást, okszerű növényválasztást és digitális döntéstámogatást igényel. Talajszondák, műholdképek, mikroklimatikus előrejelzések és pontos vízgazdálkodási döntések, a takarónövény-technológiák általános elterjedése nélkül egyre nehezebb lesz megtartani azt a kevés vizet, ami még megérkezik.
Agrárágazat Tudástár: Mezőgazdasági aszály – A mezőgazdasági aszály akkor alakul ki, amikor a talaj nedvességtartalma tartósan a növények számára hasznosítható szint alá csökken, így a kultúrák vízhiányos stresszbe kerülnek. Nemcsak a csapadékhiány, hanem a magas hőmérséklet, a szél és a talaj rossz vízmegtartó képessége is erősíti. Következménye a gyenge kelés, a fejlődés visszaesése és a terméskiesés.
