Sokáig evidencia volt, hogy a mezőgazdaság súlya folyamatosan csökken Európában. Az Eurostat friss adatai azonban mást mutatnak: az agrárium nemhogy eltűnt volna, hanem több tagállamban erősödött is. A trendváltás mögött szerkezeti átalakulás áll – és ennek a magyar gazdák számára is van üzenete.
Nem lejtmenet, hanem lassú visszaerősödés
Ahogy a mezohir.hu is beszámolt róla, 2024-ben az Európai Unió teljes hozzáadott értékének 1,2%-át a mezőgazdaság adta. Első ránézésre ez szerény arány, de a lényeg az irány: ez 0,1 százalékponttal magasabb, mint 2009-ben. Egy másfél évtizedes időszakban, amikor az ipar és a szolgáltatások látványosan bővültek, ez érdemi jelzés.
Az elmúlt 16 évben 15 tagállamban nőtt az agrárium relatív súlya a GDP-hez mérten. Ez nem egyszeri kilengés, hanem tartós szerkezeti folyamat. A mezőgazdaság több országban stabilizálta, sőt erősítette pozícióját a nemzetgazdaságon belül.
Nem csak a hagyományos agrárországok teljesítenek jól
Görögországban az agrárium a GDP 3,2%-át adja, Romániában 2,5%-ot, Spanyolországban 2,3%-ot. Ezek jóval az uniós átlag feletti értékek. Ugyanakkor 12 tagállamban az arány 1% alatti, ami jól mutatja az eltérő gazdasági szerkezeteket.
Magyarország az élmezőny első harmadában helyezkedik el. A mezőgazdaság súlya érdemben nem változott az elmúlt másfél évtizedben, ami stabilitást jelez – de nem feltétlenül dinamizmust.
Van, ahol szárnyal, máshol visszaesik
A legnagyobb erősödést Lettország mutatta, de Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Hollandiában is nőtt az ágazat jelentősége. Ezekben az országokban a modernizáció, az exportorientáció és a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelése képes volt ellensúlyozni az ipari és szolgáltatási dominanciát.
Ezzel szemben Romániában, Bulgáriában és Horvátországban visszaesés történt. A román agrárium GDP-hozzájárulása közel a felére csökkent másfél évtized alatt, amiben a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás egyre nagyobb szerepet játszik.
Az ipari nagyhatalmak más pályán mozognak
Németországban és más ipari centrumokban az agrárium aránya 1% alatti. Ez nem a mezőgazdaság jelentéktelenségét jelenti, hanem azt, hogy a gazdaság egészéhez mérten az ipar és a szolgáltatások sokkal nagyobb súlyt képviselnek. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban az agrárkérdések kevésbé dominálják a gazdaságpolitikai vitákat.
Mit jelent mindez Magyarországnak?
A számok alapján a mezőgazdaságot korai volt leírni. Az EU-s szintű enyhe erősödés azt mutatja, hogy az agrárium továbbra is stabil értékteremtő ágazat. A kérdés nem az, hogy van-e jövője, hanem az, hogy ki tud-e lépni a közepes teljesítmény csapdájából. Ha ebben előrelépés történik, az agrárium nemcsak megtartja súlyát, hanem növelheti is.
Agrárágazat Tudástár: Mezőgazdaság GDP-arányos súlya – Azt mutatja meg, hogy egy országban a mezőgazdaság mekkora részt ad a gazdaság teljes hozzáadott értékéből (GDP/hozzáadott érték arányában). Ha ez az arány nő vagy stabil marad, az nem feltétlenül „több termelést”, inkább szerkezeti erősödést jelezhet: jobb árpozíciót, magasabb feldolgozottságot, exportképességet vagy hatékonyabb termelést.
