A MERÉSZ (Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége) március végi szakmai rendezvénye emlékeztetett minket valamire, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni: a mezőgazdasági repülés nem múlt el – csak átalakult. Az előadók szerint a légi növényvédelem továbbra is releváns, sőt, bizonyos esetekben elengedhetetlen eszköze a hatékony növénytermesztésnek.
A múlt árnyéka – és a jelen lehetőségei
A rendezvényen Jordán László szakmai előadása világosan rávilágított: a magyar mezőgazdasági repülés fénykorában több mint 200 pilóta szolgálta a hazai növénytermesztést – ma már mindössze 18 vállalkozás és néhány tucat aktív mezőgazdasági pilóta maradt. Ugyanakkor még mindig vannak engedéllyel rendelkező szolgáltatók, működőképes repülőgépek, és ami a legfontosabb: törvényes keretek, amelyek lehetővé teszik a légi kijuttatást.
A szabályozás szigorú, de nem tiltó jellegű. Az EU 2009/128/EK irányelve szerint a légi növényvédelem kizárólag akkor engedélyezett, ha a földi kijuttatás nem megvalósítható, vagy ha repülőgépes kezelés környezeti szempontból kedvezőbb. A magyar jogrend is ezeket a feltételeket rögzíti.
Mikor van helye a levegőből permetezni?
Az előadók – gyakorló növénytermesztők, növényorvosok – gyakorlati példákkal igazolták a légi kijuttatás létjogosultságát. Ilyen helyzet például:
- ha a talaj felázott, és gépi munkavégzés nem lehetséges,
- ha az állomány túl magas, és a szórókeret már kárt okozna (pl. napraforgó, kukorica),
- ha meredek, dombos a terep
- ha más munkagép nem is alkalmas rá (pl. erdőgazdálkodásban),
- ha sürget az időjárás, és gyors, nagy területteljesítményű beavatkozásra van szükség.
- Karikás Csaba pl. arról számolt be, hogy 480 hektáros rizsföldjeiken kizárólag légi úton tudják kijuttatni a növényvédő szereket, hiszen a szántóföldi gépek nem alkalmasak a vízzel borított területen való munkavégzésre. A rizs mellett a kukoricánál is szerepet kapott a technológia: egyes kártevők (pl. takácsatka) elleni hatékony védekezést csak a levegőből lehetett biztosítani, mivel a földi kezelés nem ért el minden levelet, amit a légi permetezés által keltett turbulencia már igen.
- Simon Attila saját tapasztalatai alapján a dióültetvényekben szintén egyedül a repülő jelent megoldást a dióburok-fúrólégy ellen. A drónos permetezés – bár ígéretes technológia – jelenleg csak „tűzoltásra” elegendő a kis lémennyisége miatt.
- Az erdészeti növényvédelem sajátos kihívásairól dr. Patocskai Zoltán beszélt: az erdők nehezen megközelíthetők, sokszor meredek, géppel járhatatlan területeken fekszenek. Az erdőállomány ráadásul hosszú életciklusú, nagy értékű növénytársulás, így a károk megelőzése kulcsfontosságú. A biotikus károk – mint a rovar- vagy gombafertőzések – ellen gyors és hatékony beavatkozásra van szükség, amire sok esetben kizárólag a légi technológia képes.
A rendezvényen hangsúlyt kaptak a légi kijuttatás előnyei, mint például a
- gyorsaság, nagy napi teljesítmény,
- a talajállapottól és növénymagasságtól független használhatóság,
- alkalmazhatóság dombvidéken és belvizes területen,
- kisebb humán erőforrás-igény, ami a munkaerőhiány idején felértékelődik.
Ezek mellett természetesen hátrányok is megjelentek a felszólalásokban: az egyenetlenebb szóráskép, az elsodródás kockázata és a magasabb költségek szántóföldi környezetben mind olyan tényezők, amelyek mérlegelést kívánnak.
Nem csak növényvédelem
A légi mezőgazdaság nem kizárólag permetezésről szól. A bemutatott példák szerint:
- műtrágyaszórásban,
- fagykár- és jégkármegelőzésben,
- szúnyoggyérítésben,
- sőt, katasztrófahelyzetek (pl. árvíz, vörösiszap) kezelésében is szerepet kapott már a repülős technológia.
A mezőgazdasági repülés tehát nem a múlt relikviája, hanem egy rugalmas, speciális helyzetekben pótolhatatlan technológia. A MERÉSZ rendezvénye nemcsak a szakmai múlt előtt tisztelgett, hanem egyértelmű üzenetet is küldött: a jövőben is lesz helye a levegőből történő beavatkozásoknak, ha tudatosan és felelősen élünk a lehetőségekkel.
A rendezvény nemcsak elméletből és a gyakorlatot igazoló referenciabeszámolókból állt, a hazai légi növényvédelmet képviselő gépek is felsorakoztak, sőt egy rögtönzött légi bemutatót is tartottak az érdeklődőknek.
A bemutatkozó gépek és pilótáik
Kamov Ka-26 helikopter – pilóta: Urbán Gergő
A Repülőgépes Szolgálat egykor több mint 100 ilyen helikopterrel végzett az ország területén mezőgazdasági munkarepüléseket. A helikopter a 60-as évek végének a konstrukciója, kifejezetten a mezőgazdasági szolgálatra tervezték. Hasznos terhelése 600 kg permetlé vagy granulátum. Szántóföldi permetezésben területteljesítménye 80-120 hektár / repült óra.
Bell 206 Jet Ranger helikopter – pilóta: Jakab Ernő
Ez a típus szintén a 60-as években született, könnyebb, gazdaságosabban üzemeltethető, egyszerűbben karbantartható, többcélú helikopter. Hasznos terhelése 400 kg, szántóföldi permetezésben területteljesítménye 50-80 hektár / repült óra.
An-2 repülőgép – pilóta: Kerekes László és Kerekes Balázs
A szovjet tervezésű és Lengyelországban gyártott ikonikus repülőgép a pilóták kedvence, mert kiváló repülési tulajdonságokkal rendelkezik, üzemeltetése egyszerű, ugyanakkor bármilyen időjárási és környezeti feltételek mellett megbízhatóan használható. Felszerelhető permetező illetve műtrágyaszóró berendezéssel, hasznos terhelése 1200 kg, területteljesítménye 90-140 hektár / repült óra.
Mi-2 helikopter – pilóta: Imreh Lajos
A szovjet tervezésű, Lengyelországban gyártott, többcélú helikopter mezőgazdasági alkalmazása a 90-es években kezdődött. Alkalmazható szántóföldi permetezésben és függesztett műtrágyaszóróval is felszerelhető. Hasznos terhelése 800 kg permetlé vagy műtrágya-granulátum. A bemutatója során a helikopteres fagykárvédelmi repüléseket demonstrálta: a technológia alapja, hogy a helikopter rotorja által keltett légáramlat, az alsó hideg légtömeget átkeveri a felsőbb rétegekben található melegebb levegővel, ezáltal a hőmérsékletet akár 2-3 fokkal is tartósan emelni lehet. Ehhez hozzá adódik még a helikopter hajtóműveiből kiáramló 600 fokos gáz, amely még hatásosabbá teszi a technológiát.
