A hazai mezőgazdaság marhapiacán rendkívül erős árnövekedés zajlik, miközben a termelés csak mérsékelten bővül.
Az AKI adatai szerint a vágások száma 2–7 százalékkal emelkedett 2026 elején, ugyanakkor a piacot egyértelműen az árak robbanása határozza meg. A fiatal bika termelői ára 23,6 százalékkal nőtt, a vágóüszőé 28 százalékkal, míg a vágótehéné már elérte a 30 százalékos drágulást. Ez már nem egyszerű piaci korrekció, hanem markáns ártrend.
A külkereskedelmi adatok is ezt erősítik: miközben az élőmarha-export volumene csökkent, az értéke nőtt, vagyis az árak húzzák a piacot. A marhahús kivitelének látványos, közel 75 százalékos bővülése szintén azt jelzi, hogy a magyar termék iránt erős a kereslet, még magasabb árszinteken is.
Nemzetközi szinten szintén emelkedő ártrend látható, de jóval kiegyensúlyozottabb képpel. Az EU-ban 20–25 százalékos drágulás jellemző, az USA-ban és Brazíliában inkább mérsékeltebb, de stabil áremelkedés zajlik. A globális kínálat nem szűkült drasztikusan, így az árak mögött inkább keresleti és költségoldali tényezők állnak, nem pedig hiány.
A fő trend tehát meglehetősen világos: a marhapiacon tartósan magas árszintek alakulnak ki, amelyeket a nemzetközi piac is támogat, de Magyarországon különösen erőteljes, akár 30 százalékos drágulás látható.
Agrárágazat Tudástár: Ártrend – Ártrendnek azt a tartós piaci irányt nevezzük, amikor egy termék ára nem egyszeri kilengés, hanem huzamosabb ideig emelkedő vagy csökkenő pályán mozog; a marhapiacon ez azért fontos, mert a mérsékelt termelésbővülés mellett kialakuló erős drágulás arra utal, hogy a kereslet és az exportértékesítés tartósan magas árszinteket képes fenntartani.
