Nem hiányzott a Mercosur az európai és hazai szarvasmarha-szektornak, de pontosan rámutat, mi teheti válságellenállóvá és versenyképessé a gazdaságokat – mondja a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. A szektort ugyanis nemcsak a dél-amerikai import, hanem más geopolitikai és piaci kihívások is elérik, így a hatékonyság lesz a döntő alapkövetelmény.
Jönnek a gyomrosok, de lehet állni a sarat
A mezőgazdaság most egyszerre kap kereskedelempolitikai és piaci „gyomrost”, ráadásul nem is csak egy „ellenféltől”. A Mercosur mellett számos piaci és geopolitikai-gazdasági kihívás éri az ágazatot. A dél-amerikai államokkal kötött megállapodás körüli vita nem arról szól, hogy lesz-e dél-amerikai marhahús Európában, hanem arról, milyen áron, milyen ellenőrzéssel és kinek a kárára – figyelmeztet dr. Wagenhoffer Zsombor. A MÁSZ egyik vezetőjeként is ismert állattenyésztési szakértő szerint jó hír, hogy a korszerű, fegyelmezett költségű, piacon gondolkodó magyar szarvasmarhatartók számára ez nem feltétlenül végítélet. A kérdés inkább az, mennyire működnek majd a védintézkedések, és ki tud-e maradni az árnyomás alól az, aki ma is versenyképes. A szakértő szerint a Mercosur-megállapodás körüli félelmek érthetők, mert Brazília nagy marhahús-kibocsátása mellett Európában inkább stagnál vagy lassan csökken a termelés. Vagyis a plusz importcsatorna önmagában is árnyomást hozhat. Ugyanakkor úgy vélte, a helyzet nem „világvége”, és különösen azoknak nem kell pánikba esniük, akik ma is versenyképesen, kiépített technológiával és stabil termelési rendszerrel dolgoznak a húsmarhaágazatban. Nagyvonalú becslése szerint ez a hazai szektor kétharmadát-négyötödét jelenti: ők jó eséllyel a jövőben is találnak piacot, még akkor is, ha a verseny erősödik.
A hazai ágazat exportpiacai kívül esnek a Mercosur-érdekkörön
A hazai ágazatra továbbá azért sem különösebben veszélyes a Mercosur, mert Magyarország nem a legnagyobb marhahús-fogyasztó országok közé tartozik. Ugyanakkor az élőmarha- és marhahús-értékesítésben a magyar szereplők jelentős része exportpiacokon mozog. Azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió marhahúsból alapvetően önellátó, sőt nettó exportőr. Vagyis nem arról van szó, hogy „hiányt pótolna” a dél-amerikai, elsősorban brazil import. Wagenhoffer Zsombor emlékeztetett, a Mercosur politikai-gazdasági alkuk része, amelyben az ipari exportérdekek erősítése mellett a mezőgazdaság bizonyos ágazatai lehetnek a „vesztes oldalon”, miközben a piacon a hatás nagysága nemcsak a mennyiségtől, hanem attól is függ, mely termékkategóriákban jelenik meg az import.
Brazília egyébként hasonló aggályokat fogalmaz meg, lásd ezt a cikkünket:
Brazília is megijedt a Mercosurtól, védelmi csomag jöhet.
Gazdaságok együttműködése, genetika – előremutató válaszok
A kockázatot tehát nem a „horribilis mennyiség” adja. A jelenlegi dél-amerikai import az EU termelésének 3 százaléka, ami a Mercosurral 5 százalékra nőhet. Azaz így is igen alacsony mértékű lesz. A probléma a plusz beáramlással inkább annak érzékeny volta miatt lehet gond. Bár az új kvóta a teljes uniós termeléshez mérve néhány százalék, ami önmagában nem kellene, hogy „kiborítsa” Európát, de a mezőgazdasági piacokon már kis elmozdulások is képesek jelentős áringadozásokat okozni. Kiemelte azt is, hogy a többletimport várhatóan a jobb minőségű marhahús-kategóriákban jelenhet meg, ahol az ármozgás könnyen „lecsorog” az olcsóbb szegmensekbe is. Ettől még szerinte a korszerű, hatékony tartók felé nem kifejezetten kockázatos a Mercosur. Ezek a gazdaságok a genetikai potenciál jobb kihasználásával, tudatosabb piaci alkalmazkodással, szervezeti együttműködésekkel és fegyelmezett költségmenedzsmenttel meg tudják tartani a versenyképességüket.
Pánik nem indokolt, de a felkészülés igen
A szakértő ugyanakkor „nagy DE”-t tett a bizakodás mellé. Sok múlik azon, valóban működnek-e majd a megígért védintézkedések, mennyire lesz szigorú és hatékony az importellenőrzés, illetve milyen irányt vesznek a párhuzamosan futó európai viták (Ukrajna majdani csatlakozása, az uniós politikai-kereskedelmi döntések, a távoli háborúk gazdasági hatásai begyűrűzése stb.). Összességében azt jelezte, hogy a Mercosur nem indokol pánikot, de felkészülést igen: aki ma is jól termel és érti a piacát, szerinte a legtöbb esetben talpon marad, viszont a lemaradóknál a nyomás nőhet.
Agrárágazat Tudástár: Mercosur-megállapodás – Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) közötti kereskedelmi megállapodás, amely többek között mezőgazdasági termékek – például marhahús – importkvótáit is szabályozza, és hatással lehet az európai agrárpiacok versenyhelyzetére.
