A közeljövőben várhatóan mérséklődik a műtrágyaárak növekedése, árcsökkenést is hozhat a geopolitikai, ellátási feszültségek megnyugvása. De a 2015-2020 közötti alacsony árak többé nem – legfeljebb nagyritkán, néhány rövid, kampányszerű időszakra – térnek vissza a mezőgazdaságban.
Érzékenyen érinti
A globális műtrágyapiac az elmúlt években szinte folyamatos sokkhatások alatt működött, de a szakértők szerint a közelmúlt áremelkedése mögött elsősorban két geopolitikai konfliktus áll: az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség, valamint az immár évek óta tartó orosz–ukrán háború. A Közel-Keleten kialakult helyzet különösen érzékenyen érinti a műtrágyaellátást, mivel a Hormuzi-szoroson keresztül halad át a világ karbamid-, ammónia- és kénkereskedelmének jelentős része. A szállítások akadozása rövid idő alatt drasztikus árrobbanást idézett elő: az Európai Bizottság adatai szerint a karbamid ára a konfliktus kirobbanása óta 55 százalékkal emelkedett, Argentínában pedig a tonnánkénti ár 500 dollárról 1000 dollár közelébe ugrott.
Nem egyszeri sokkról, hanem tartós bizonytalanságról van szó
Az elemzők szerint a jelenlegi helyzet már nem tekinthető átmeneti piaci zavarnak. A COVID-járvány logisztikai problémái, az energiaválság, az orosz háború, majd a közel-keleti konfliktus egymásra épülő hatásai tartósan megváltoztatták a műtrágyapiac működését. A Rabobank és más nemzetközi elemzőházak szerint a korábbi „just-in-time” ellátási modell helyét egy jóval bizonytalanabb rendszer veszi át, amelyben a geopolitikai események azonnal megjelennek az árakban. A FAO arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a közel-keleti helyzet elhúzódik, a műtrágyaárak 2026 első felében átlagosan további 15–20 százalékkal maradhatnak magasabbak a korábban vártnál.
Az ammónia, a karbamid és a foszfor lehet a szűk keresztmetszet
A legnagyobb kockázatot jelenleg a nitrogénalapú műtrágyák jelentik. A szakértők szerint a globális karbamid-export mintegy 35 százaléka, az ammóniaexport közel 30 százaléka kerülhet veszélybe a kereskedelmi útvonalak zavarai miatt. Emellett a foszfát- és kénalapú termékek piacán is szűkülhet a kínálat. Európa ugyan közvetlenül nem függ nagymértékben a közel-keleti szállításoktól, de az egyiptomi és algériai források felértékelődése, valamint a magas földgázárak miatt a kontinensen is emelkednek az előállítási költségek. Ez nemcsak drágább műtrágyát, hanem időszakos ellátási nehézségeket is jelenthet a gazdálkodóknak.
A gazdák alkalmazkodnak, de a hullámzás velünk maradhat
A mezőgazdasági elemzők egyelőre nem számítanak tömeges vetésterület-csökkentésre Európában, ugyanakkor egyre több termelő optimalizálja a kijuttatott műtrágya mennyiségét, vagy alacsonyabb inputigényű növények felé fordul. A piaci szereplők szerint a jövőben a műtrágyaárak alakulását már nem kizárólag a mezőgazdasági kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai események is. Ez azt jelenti, hogy a következő években a gazdálkodóknak a korábbinál jóval nagyobb árhullámzásokra kell felkészülniük. A jelenlegi folyamatok alapján a kiszámítható, hosszú időn át stabil műtrágyapiac korszaka véget érhet. Az árak tartósan magasabb szinten maradhatnak, mint a 2015–2020 közötti időszakban, a drágább energia, a geopolitikai konfliktusok és a szigorodó szabályozás miatt. Ugyanakkor a mostani rekordközeli árak egy kedvezőbb geopolitikai és energiapiaci környezetben jelentősen csökkenhetnek. A legnagyobb kihívást várhatóan nem a magas árak, hanem a műtrágyapiac egyre nagyobb kiszámíthatatlansága és árhullámzása jelenti majd a gazdálkodóknak.
Agrárágazat Tudástár: Műtrágyaár-kockázat – A műtrágyaár-kockázat azt jelenti, hogy a gazdálkodók költségeit nemcsak a mezőgazdasági kereslet, hanem az energiaárak, a geopolitikai konfliktusok és az ellátási útvonalak zavarai is befolyásolják. A nitrogén-, foszfor- és kéntartalmú műtrágyák ára különösen érzékeny a világpiaci folyamatokra. A kiszámíthatatlan ármozgások miatt egyre fontosabb a tápanyag-gazdálkodás pontos tervezése.
