Ötödével csökken az ukrán olajosmag-termesztés volumene. Közben jelentősen megnő az orosz napraforgóolaj-vám. Az ebből eredő feszes piaci helyzet a magyar olajnövény-termelésnek új lehetőségeket nyithat.
A jelentős szűkülés a feldolgozást is utoléri
Érdemben szűkülhet az ukrán olajosmag-kibocsátás a 2025/26-os gazdasági évben. Az Ukroliaprom előzetes becslése szerint az ország főbb olajnövényeinek összes termése 18,1 millió tonna lehet, ami az előző szezonban becsült 22,2 millió tonna mindössze 81,5%-a, vagyis közel 20%-os visszaesést jelent. A csökkenés a három meghatározó kultúrát, a szóját, a repcét és a napraforgót egyaránt érinti.
A legnagyobb visszaesés a szójánál várható. A termés 6,6 millió tonnáról 5,5 millió tonnára csökkenhet, ami 24,3%-os mérséklődés. Ennek fő oka, hogy a betakarított terület 23%-kal, 2,09 millió hektárra zsugorodhat, miközben a termésátlag is 2,9%-kal gyengülhet, és várhatóan 23,7 c/ha körül alakul.
A repce esetében kisebb, de így is érzékelhető csökkenés körvonalazódik. Az Ukroliaprom szerint a termés 3,6 millió tonnáról 3,3 millió tonnára eshet vissza, ami 8,3%-os mérséklődés. A betakarított terület 1,6%-kal, 1,26 millió hektárra csökkenhet, miközben a hozam 7,7%-kal romolhat.
A legnagyobb figyelem ugyanakkor a napraforgóra irányul, mert Ukrajna ezen a piacon meghatározó szereplő. A napraforgótermés az előző szezon 12 millió tonnájáról 9,8 millió tonnára csökkenhet. Ez úgy következik be, hogy a betakarított terület csak 1,7%-kal mérséklődik, 5,22 millió hektárra, viszont a hozam 16,8%-kal eshet vissza, 18,8 c/ha szintre. A szövetség szerint ez az ukrajnai napraforgóátlag az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintje.
A kisebb alapanyag-kínálat az ukrán feldolgozóipart is érinti. Az előrejelzés szerint a napraforgóolaj-termelés 10%-kal csökkenhet a 2025/26-os évben: az előző szezon 5,1 millió tonnájáról 4,6 millió tonnára. Ennek nyomán az export is mérséklődhet, mégpedig 6,4%-kal, 4,7 millió tonnáról 4,4 millió tonnára. Ez azért fontos, mert Ukrajna kulcsszereplő a nemzetközi napraforgóolaj-piacon, így a kínálat szűkülése az európai és regionális árakra is hatással lehet.
Jelentősen nő a napraforgóolaj exportvámja
Miközben Ukrajnában a kisebb termés szűkítheti a piacot, Oroszország áprilistól a szabályozási oldalon szigorít. Az orosz mezőgazdasági minisztérium közlése szerint a napraforgóolaj exportvámja 1,7-szeresére emelkedik: a márciusi 9687 rubel/tonnáról 16 222,4 rubel/tonnára nő. Ez a lépés közvetlenül befolyásolhatja az orosz export versenyképességét és a fekete-tengeri térség árviszonyait.
Nemcsak az olajnál, hanem a dara esetében is változás jön. A napraforgódara exportvámja áprilisban 749,6 rubel/tonna lesz, miután az előző három egymást követő hónapban nulla volt. A minisztérium közlése szerint a következő havi vámtételeket a napraforgóolajnál 1270,9 dollár/tonna indikativ ár, a napraforgódaránál pedig 203,8 dollár/tonna indikatív ár alapján számították ki. Márciusban ezek az irányárak még 1258 dollár/tonna, illetve 199,7 dollár/tonna voltak.
Érzékeny fejlemény
A két folyamat együtt különösen figyelemre méltó. Ukrajnában a terméscsökkenés szűkíti az exportálható kínálatot, Oroszországban pedig a magasabb exportvám növeli a kivitel költségét. Ez a fekete-tengeri olajmag- és növényolajpiacon feszesebb helyzetet teremthet, ami a feldolgozók, a takarmányipar és a nemzetközi vevők számára is érzékeny fejlemény. A napraforgó, a szója és a repce piacán ezért a következő hónapokban egyszerre kell figyelni a terméskilátásokat és a kereskedelempolitikai lépéseket.
Helyzet a magyar szektornak!
Az ukrán olajosmag-termelés visszaesése a kínálat szűkülése révén rövid távon támogathatja az árakat, így kedvezőbb piaci helyzetet teremthet a magyar termelőknek. Ez főleg a napraforgóra igaz, amiben az EU importfüggő és nagyban számít a kelet-európai termésre. Az ukrán kiesés közvetlenül növelheti a keresletet az uniós – így a magyar – alapanyagok iránt. Ezt erősíti az is, hogy az orosz exportvám-emelés drágíthatja a térségi kínálatot. Ugyanakkor az előny korlátozott. A feldolgozói marzsok gyengesége és a szója–repce termékek versenye visszafogja az árak emelkedését. A magyar piacon ezért nem látszik egyértelmű árrobbanás, inkább stabilizáló hatás érvényesül. Összességében tehát van piaci lehetőség, de (még) nem automatikus a nyereség. Leginkább azok a termelők profitálhatnak ebből, akik jó minőséget és stabil értékesítést tudnak biztosítani.
Agrárágazat Tudástár: Exportvám – Exportvámnak azt a kereskedelempolitikai eszközt nevezzük, amikor egy ország a kivitelre külön adót vet ki, ezzel drágítva az exportot és befolyásolva a világpiaci versenyképességet; az olajosmag- és növényolajpiacon ez azért fontos, mert egy nagy exportőr vámemelése önmagában is szűkítheti a térségi kínálatot és feszesebbé teheti az árviszonyokat.
