Húszéves magyarországi jelenlétét ünnepelte a RAGT Vetőmag Kft. Abán, de a rendezvény jóval több volt, mint protokolláris visszatekintés. A szakmai nap valódi üzenete az volt, hogy a vetőmagpiacon ma már nemcsak a terméspotenciál dönt, legalább ilyen fontos a stabilitás, az alkalmazkodóképesség, a helyi kísérleti háttér és egy olyan technológiai gondolkodás, amellyel a gazdálkodó is azonosulni tud. A jubileumi rendezvény helyszíne önmagában is beszédes volt. Az Agro-Aba Kft. abai területén, nem konferenciatermi környezetben, hanem a parcellák mellett találkoztak a termelők, kereskedelmi partnerek és szakmai vendégek.
Történelmi visszatekintés
A RAGT magyarországi története 2006-ban indult, kezdetben még szűkebb portfólióval, elsősorban kukoricával és napraforgóval. Az elmúlt két évtizedben azonban a vállalat hazai jelenléte jelentősen kiszélesedett: a kukorica és napraforgó mellé megérkeztek a kalászosok, a szója, a cirok, az őszi káposztarepce, a durumbúza, a zöldítő keverékek, majd a Strube akvizíciójával a cukorrépa is. A vállalat mára a hazai szántóföldi vetőmagpiac egyik meghatározó szereplője lett.
A magyar piac nem véletlenül vált fontossá a francia hátterű cégcsoport számára emelte ki köszöntőjében Sík Imre. Az RAGT Vetőmag Kft. ügyvezetője köszöntőjében is hangsúlyozta, amit mi idehaza hajlamosak vagyunk elfelejteni: a hazai mezőgazdaság sokszínűsége, a változatos talajadottságok, a különböző intenzitású termesztési rendszerek és az egyre szélsőségesebb évjáratok olyan terepet jelentenek, ahol a genetika valódi alkalmazkodóképessége mérhető. A RAGT magyarországi kísérleti rendszere is erre épített, minél több termőhelyen, eltérő körülmények között lehetett vizsgálni, mely hibridek és fajták adnak nemcsak magas, hanem üzembiztos eredményt.
Az abai köszöntőkben egyébként többször is elhangzott, hogy a termelői igények az elmúlt 20 évben jelentősen változtak. Korábban a magas terméspotenciál önmagában is erős hívószó volt, ma viszont a gazdálkodók legalább ugyanilyen súllyal keresik a stabilitást, az aszálytűrést, a termesztéstechnológiai rugalmasságot és a gazdaságosságot. Ez a szemléletváltás különösen érthető olyan évjáratok után, amelyekben a csapadékhiány, a hőstressz, a betegségek és a piaci nyomás egyszerre tették próbára a szántóföldi növénytermesztést.
A helyszín kiválasztását sem bízták a véletlenre
Az Agro-Aba Kft. bemutatása jól rávilágított arra, hogy a gazdaságok oldaláról is egyre tudatosabb alkalmazkodási stratégia épül. A gazdaságcsoport mintegy 3800 hektár saját tulajdonú, összefüggő területen dolgozik, ebből körülbelül 2600 hektár szántó. A klímaváltozás, a helyi adottságok és az uniós fejlesztési lehetőségek együttesen vezettek ahhoz, hogy három év alatt, két ütemben 52 pivot öntözőrendszert építettek ki, és ma közel 1800 hektár öntözött területtel dolgoznak. Ez a háttér a parcellabemutató szempontjából sem volt mellékes, itt ugyanis látszódott, hogy öntözés mellett másként kell gondolkodni a vetésforgóról, a kultúrák arányáról, a tápanyagellátásról, a fajtaválasztásról és a termelési kockázatokról. A gazdaságban repce, búza, árpa, kukorica, cukorrépa, bab, mák és vetőmag-előállítás is szerepel, utóbbi közel 600 hektáron. A helyszín tehát arra is példa volt, hogy a genetika és a technológia csak együtt értelmezhető.
Parcellabejárás a torta előtt
Kukoricában már nemcsak a tonna számít
A kukoricaállomáson az egyik legerősebb szakmai üzenet az volt, hogy a hozam mellett egyre nagyobb jelentősége van a vízleadásnak, a stressztűrésnek, a betegségekkel szembeni ellenállóságnak és a toxikológiai biztonságnak. A bemutatón elhangzott, hogy az RGT MOGABRIX a FAO 300-as éréscsoportban egy kilenc helyszínes országos posztregisztrációs kísérletben 1. helyen végzett, 11,83 tonna/hektár átlagterméssel, ami 7,5%-os előnyt jelentett a kísérleti átlaghoz képest. A szám önmagában is erős, de szakmai szempontból még érdekesebb, hogy a hibrid eltérő intenzitású körülmények között is stabilan szerepelt. Az öntözött, jó tápanyagellátottságú kísérleti helyszínen 19,10 tonna/hektáros eredményt ért el, ami körülbelül 3 tonnás többletet jelentett az adott éréscsoport átlagához képest. Emellett az is figyelemre méltó, hogy a FAO 400-as éréscsoport legerősebb hibridjeihez mérten sem maradt el teljesítményben, miközben azok 2,1–2,8%-kal magasabb betakarításkori szemnedvességgel kerültek le a tábláról. Egy pedig már nemcsak agronómiai, hanem szárítási és logisztikai kérdés is a termelőnek.
A RAGT kukoricanemesítésében egyébként több olyan fejlesztési irány is megjelent, amely a termelői gyakorlat számára azonnal kézzelfogható. A Vigor Plus a korai fejlődési erélyre, a Secure Density a hibridspecifikus tőszám- és vetésidő-ajánlásokra épít, míg a Stressless és az OPLIT jelölés a kedvezőtlen körülmények közötti teljesítményhomogenitást, stressztűrést és agronómiai biztonságot emeli ki.
A betegség-ellenállóság kérdésére is kitértek az RAGT-kollégák, ugyanis a fejlesztési munkájuk része a Fusarium graminearum, a Fusarium verticillioides és az Aspergillus flavus elleni vizsgálat, mesterséges fertőzéssel és toxinvizsgálattal. Ez ma különösen fontos, mert a kukoricatermesztésben a toxinkockázat már nem elméleti probléma. A silókukorica esetében pedig a beltartalom és a hozam mellett az aflatoxin-kockázat egyre inkább a tejtermelő gazdaságok mindennapi döntési szempontjává válik.
A Duo System technológia szintén olyan fejlesztésként jelent meg, amely nemcsak nemesítési, hanem termesztéstechnológiai válasz is. A cikloxidim hatóanyagú egyszikű gyomok elleni kezelésre toleráns kukoricahibridek állományban is lehetőséget adnak a nehezen irtható egyszikű gyomok kezelésére. A bemutatón elhangzott, hogy a Duo-változatok előállítása többéves szelekciós folyamat, és nem GMO-eljárás, és az alapfajtához viszonyított fő agronómiai tulajdonságokban ráadásul nagyon szoros egyezést kell mutatniuk.
Napraforgó, mint a klímaváltozás egyik nyertese
A napraforgó szerepe látványosan felértékelődött Magyarországon az elmúlt években. A bemutatón elhangzott adatok szerint 2026-ban a napraforgó a búza után a második legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény lett hazánkban, megelőzve a kukoricát. A vetésterület nagysága megközelíti a 800 ezer hektárt, miközben húsz évvel ezelőtt még körülbelül 500 ezer hektáron termesztették. A növekedés mögött persze több tényező áll, hiszen a termesztett növények közül viszonylag jól alkalmazkodott a megváltozott időjárási feltételekhez, terményára az utóbbi években sok gazdaság számára kedvezően alakult, a költségszintje pedig több más szántóföldi kultúrához képest mérsékeltebb. Ráadásul száraz évjáratban bizonyos technológiai elemek – például egyes lombkezelések vagy a deszikkálás – elhagyása is reális lehet, ha azt az állomány állapota és a termelői cél lehetővé teszi.
A RAGT napraforgó-portfóliójában a magasolajsavas szegmens, az állománykezelhetőség és a betegségtolerancia meghatározó irány. A vállalat már a 2010-es évek elején jelen volt olyan magasolajsavas hibridekkel, amelyek állományban kezelhető technológiához kapcsolódtak. A bemutatón szó esett arról is, hogy az újabb AIR-technológiás hibridek a gyomirtási döntésekben adhatnak nagyobb rugalmasságot a termelőknek, a hibridválasztás és a tényleges táblaszintű gyomhelyzet ugyanis sokszor hónapokkal később találkozik egymással.
A hozampotenciálra is elhangzott konkrét példa Abán: egy Komárom-Esztergom megyei kísérletben, átlagosnál szárazabb évjáratban, 0,3 hektáros parcellán 6,3 tonna/hektáros eredményt értek el egy magasolajsavas, Clearfield Plus technológiájú hibriddel. Ez ugyan nem nagyüzemi táblaátlag volt, de jól mutatta, hogy megfelelő genetika, technológia és termőhely mellett a napraforgóban is van még tartalék.
Szója, durum és cirok: kisebb kultúrák, nagyobb stratégiai jelentőséggel
A rendezvényen is hallhattuk, hogy a vetésforgó jövője nem építhető kizárólag a hagyományos nagy kultúrákra. A szója, a durumbúza és a cirok nem minden gazdaságban lesz főnövény, de bizonyos termőhelyeken, piaci kapcsolatok mellett vagy takarmányozási célból egyre fontosabb szerephez juthat.
A szója esetében a RAGT hazai története 2016-ban indult, vagyis a vállalat idén gyakorlatilag a szegmens tízéves jelenlétét is ünnepelhette. Mára 14 RAGT-szójafajta érhető el a hazai piacon, miközben Franciaországban a cég ennél jóval szélesebb, több tucat fajtából álló genetikai háttérrel dolgozik. A hazai piaci részesedésük megközelíti a 20%-ot, ami egy viszonylag fiatal portfóliótól figyelemre méltó eredmény.
A durumbúza szintén növekvő érdeklődésre tarthat számot. Világszinten a búzatermesztés 4–6%-át adja, de a mediterrán térségben különösen jelentős. Magyarországon az utóbbi években 30–50 ezer hektár között alakult a termőterülete. A durumbúza nem tömegkultúra, sokkal inkább minőségorientált, jövedelmezőségi alapon mérlegelt növény. Termésátlaga általában megközelíti, vagy kisebb mértékben elmarad a kenyérbúzáétól, de felvásárlási ára kedvező piaci helyzetben 20–30%-kal is meghaladhatja azt. Ezért a fajtaválasztásnál a termőképesség mellett kiemelten fontos a minőség, a betegség-ellenállóság, a dőlésre való hajlam és a piaci követelményeknek való megfelelés.
A cirok kapcsán már a klímaváltozásra hivatkoztak a szakemberek. Az Alföldön gazdálkodók számára különösen ismerős az a helyzet, amikor a kukorica vízigénye és a csapadékellátottság egyre gyakrabban kerül ellentmondásba. A bemutatón elhangzott, hogy a cirok tenyészidőszakban körülbelül 30%-kal kevesebb vizet igényel, mint a kukorica, miközben takarmányozási szempontból is versenyképes lehet. Fehérjetartalma 3–4%-kal kedvezőbb lehet, aminosav-összetétele pedig szintén figyelmet érdemel. Természetesen a cirok sem csodanövény, 2 hónap csapadékhiánytól nem várható tőle sem nagy termés, de a szárazabb adottságú területeken reális alternatíva lehet. Viszont a technológiai részletek itt is fontosak, meleg talajt igényel, vetését 12–13 °C-os talajhőmérsékletnél célszerű megkezdeni, apró magja miatt 4–6 centiméternél mélyebbre nem érdemes vetni, a jó magágy és a talajlezárás pedig alapfeltétel. A 45 és 75 cm-es sortáv egyaránt előfordul, utóbbi a kukoricás technológiákhoz jól illeszthető. A sorközművelése nemcsak gyomszabályozási, hanem talajlazítási és vízmegőrzési szempontból is hasznos lehet.
Kalászosok, repce, cukorrépa: a stabilitás lett az új kulcsszó
A kalászosok esetében a RAGT 2016 óta van jelen hazánkban. A licencpartnereivel együtt jelenleg 9 őszi búza, 6 durumbúza és 1 tavaszi árpa található a kínálatában. Kiemelt példaként hallhattunk a Palmeo őszi búzáról, amely első éves fajtaként a magyarországi előállításban is gyorsan láthatóvá vált, és a bemutató szerint a 204 hazai búzafajta között már a 19. legnagyobb területen előállított fajta lett.
Az őszi káposztarepce esetében a technológiai és nemesítési irányok közül a gyors kezdeti fejlődés, a nitrogénhasznosítás, a betegségekkel szembeni ellenállóság, a tarlórépa-sárgaság vírus elleni rezisztencia, a fóma elleni védelem és a pergés-ellenállóság került előtérbe. Ez utóbbi különösen nagy jelentőségű lehet azokban az évjáratokban, amikor a betakarítás időzítését az időjárás vagy a logisztika nehezíti.
A cukorrépa a Strube felvásárlásával kapcsolódott az RAGT-portfólióhoz. A bemutatón szereplő Fischer fajta kapcsán elhangzott, hogy évek óta standard szerepet tölt be a hazai fajtakísérletekben. A cukorrépa esetében különösen érdekes volt a multigénes rezisztencianemesítés hangsúlyozása. Ennek lényege, hogy az ellenálló képesség nem egyetlen génre épül, hanem több genetikai tényező együttes hatására, ami stabilabb teljesítményt adhat. A cercospóra, a rizománia és a vírusos sárgaság elleni nemesítési irányok jól mutatják, hogy a cukorrépában a termésmennyiség mellett a cukortermés, a korai cukrosodás és a betegségbiztonság a döntő.
Zöldítő keverék: nem a pontért, hanem a talajért
A zöldítő keverékek parcellájánál hangsúlyozták a kollégák, hogy a keveréket nem önmagában, hanem a termesztéstechnológiához és az utóveteményhez kell választani. Más összetétel indokolt, ha a cél a talajszerkezet javítása, más, ha a nitrogénkötés, és megint más, ha a fonálféreg-gyérítés kerül előtérbe. Arra is felhívták a figyelmet, hogy repce elé nem célszerű keresztesvirágú komponenseket tartalmazó keveréket választani, mert az utóveteményben gyom- és növényvédelmi problémákat okozhat.
A jubileum szakmai mérlege
20 éves jelenlétet ünnepeltünk, közben pedig bebizonyosodott, hogy a következő 20 év vetőmagpiacát más szempontok fogják meghatározni, mint ezt. A termelőknek ma olyan genetikára van szükségük, amely nemcsak kiugró évjáratokban és ideális parcellákon teljesít jól, hanem üzemi körülmények között is kiszámítható. Olyan hibridekre és fajtákra, amelyek alkalmazkodnak a szárazabb periódusokhoz, a változó gyomflórához, a betegségekhez, a toxinkockázathoz, a szűkülő inputlehetőségekhez és a piaci nyomáshoz. Ehhez nem elég a nemesítés önmagában, kell hozzá helyi kísérleti háttér, fejlesztőmérnöki munka, termelői visszajelzés és olyan szaktanácsadás, amely nem általánosságokat mond, hanem táblaszintű döntésekhez ad kapaszkodót.
A RAGT jubileumi rendezvénye ezért volt több, mint ünnepség. Ennek ellenére elmaradhatatlan volt a születésnapi torta, amihez a hangulatot az RAGT csapata, Nagy Adri énekhangja és Zolbert szaxofonjátéka is biztosította.
Agrárágazat Tudástár: Vetőmag-portfólió – A vetőmag-portfólió egy nemesítő- vagy vetőmagvállalat által kínált növényfajták és hibridek összessége. A portfólió szélessége lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az eltérő termőhelyi adottságokhoz, termesztéstechnológiákhoz és piaci igényekhez legjobban illeszkedő genetikát válasszák. A klímaváltozás korában egyre fontosabbak a stabil termőképességű, stressztűrő és rugalmasan alkalmazható hibridek.
