Erős üzenetek Csabacsűdről
A talajszelvénynél kezdődik a változás
Több mint száz gazdálkodó előtt tartott előadást a dél-alföldi talajok romló állapotáról és a művelési rendszerek átalakításának szükségességéről Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke a Betamag Kft. csabacsűdi rendezvényén. A Misa-Farm területén tartott kalászos fajtabemutató középpontjába idén nem a növényvédelem vagy a tápanyag-utánpótlás, hanem a talaj állapota és a művelési költségek csökkentése került.
Már nem a termés, hanem a költség a fő kérdés
Steinmacher László, a Betamag ügyvezetője szerint a dél-alföldi térségben a tartós aszály miatt a jelenlegi gabonatermesztési modell egyre nehezebben fenntartható. Az Agrovir AGROINDEX adatai alapján a búza- és árpatermesztés költségeinek mintegy 40 százalékát a munkaműveletek adják, ezért ezen a területen kell változtatni, ha a gazdálkodók versenyképesek akarnak maradni. A Misa-Farm ezért a regeneratív szemlélet felé nyit. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a növényvédelem és a tápanyag-utánpótlás költségein már alig lehet megtakarítást elérni, a talajművelési menetek csökkentése vagy egyes műveletek elhagyása viszont valós alternatíva lehet. A gazdaság egyes területein már idén ősszel első lépésként a kalászosok betakarítása után nem végeznek tarlóhántást, hanem szója és borsó után direktvetéssel vetik el az őszi kalászosokat. Emellett talajtakaró és mélyre hatoló gyökérzetű takarónövény-keverékek alkalmazását is tervezik. Steinmacher László hangsúlyozta, hogy az átállás csak fokozatosan valósítható meg.
(fotó: Kristóf Imre/Horizont Média)
„A talaj már csak termesztőközeg lett”
Dr. Dobos Endre egy kiásott talajszelvény mellett tartott előadásában arra figyelmeztetett, hogy a modern mezőgazdaság egyre inkább inputanyagokra és energiára épül, miközben háttérbe szorul a talaj biológiai működése. Sok helyen a talaj már szinte csak termesztőközegként működik, amelyből eltűnt a természetes szerkezet és a talajélet. A szakember szerint a túlzott bolygatás, a nehéz gépek taposása és a szervesanyag-tartalom csökkenése miatt romlik a vízbefogadó-képesség, nő az aszály és a belvíz kockázata. Kiemelte: a talajművelés célja nem lehet önmagában a lazítás vagy a „szép magágy”, minden művelet előtt mérlegelni kell annak szükségességét.
Kevesebb input, jobb alkalmazkodás
Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a jövő mezőgazdaságában csökkenteni kell az inputanyagok felhasználását. Nemcsak az uniós szabályozások, hanem a talajok állapota is ebbe az irányba tereli a gazdálkodókat. A talaj szerepe a biomassza-termelés mellett egyre inkább a vízmegtartásban, a klímaadaptációban és a környezeti stabilitás fenntartásában lesz meghatározó.
KWS-fajták a bemutatón
A szakmai nap másik fontos eleme a kalászos fajtabemutató volt, ahol 11 őszi búza-, 7 őszi árpa-, valamint 1 rozs hibrid- és 3 durumbúza-fajta szerepelt a kínálatban. A búzák között a STROMBOLI, a KWS CONSTELLUM és a KWS PEPLUM, míg az árpák közül a KWS BORELLY, a KWS TARDIS és a KWS FERRIS kapott kiemelt szerepet. A bemutatott fajták között a magas termőképesség, a jó állóképesség és a kedvező minőségi paraméterek voltak a legfontosabb szempontok.
Kristóf Imre
Agrárágazat Tudástár: talajművelés – A talajművelés a termőtalaj fizikai állapotát, vízbefogadó és vízmegtartó képességét, szerkezetét és biológiai működését befolyásoló műveletrendszer; korszerű szemléletben célja nem a rutinszerű bolygatás, hanem a költségek, taposási károk, szervesanyag-veszteség és aszálykockázat mérséklése.
