Donald Trump hiába próbálta újraindítani az amerikai–kínai szójaüzletet: a friss piaci jelzések szerint Peking 2026-ban is inkább Brazíliára támaszkodik. Ez újabb súlyos érvágás az amerikai szójatermelőknek, akik már most a vámháború legnagyobb vesztesei közé tartoznak.
Előbb vámháború, aztán könyörgés
A Trump-adminisztráció Kínával vívott vámháborúja gyökeresen átrendezte a globális szójapiacot. Kína – amely korábban az USA legnagyobb felvevőpiaca volt – gyakorlatilag lenullázta az amerikai szójabab-vásárlásokat, és Brazíliára, illetve Argentínára állt át. Bár 2025 őszén – miután Trump elzarándokolt és kanosszát járt a kínai elnöknél – egy hangzatos amerikai–kínai „keretmegállapodás” született. A piac azonban már akkor is gyanakodott: Peking inkább csak gesztusokat tett, mint valódi fordulatot. A számok ezt igazolták vissza, az amerikai export és a szójatermesztők helyzete történelmi mélypontra került. Közben Brazília fokozatosan átvette az uralmat a kínai importban.
Friss hír: Brazília viszi a következő szezont is
A Reuters több, névtelenséget kérő kereskedelmi forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Kína 2026 első felében várhatóan növeli a brazil szójabab importját, és ez a trend még az amerikai szállítások részleges visszatérése mellett is fennmarad. A kínai magánfeldolgozók már februártól kezdve kötik a szerződéseket brazil tételekre, kihasználva a gyorsuló betakarítást, a bőséges kínálatot és az egyre versenyképesebb árakat.
Ez a döntés közvetlenül csökkenti az amerikai szójabab iránti keresletet, éppen akkor, amikor ősszel újraindulna az észak-amerikai exportszezon. A helyzetet tovább rontja, hogy az október óta bejelentett amerikai eladások döntő részét nem piaci alapon, hanem állami kínai cégek (Sinograin, COFCO) bonyolították le. A magánkereskedőket egyszerűen kiszorította az amerikai szója magasabb ára.
A különbség nem elhanyagolható: Kína 13%-os vámot vet ki az amerikai szójára, míg a brazil szállítmányokat mindössze 3%-os teher sújtja. Novemberben a Brazíliából Kínába szállított szója tonnánként közel 9–10 dollárral olcsóbb volt, mint az amerikai, vámok nélkül számolva. Egy 12 millió tonnás tételnél ez 31–108 millió dollár többletköltséget jelentett volna az USA javára – nem meglepő, hogy a kínai magáncégek hátat fordítottak neki.
Politikai gesztus, nem piaci fordulat
A szakértők szerint a jelenlegi amerikai vásárlások inkább diplomáciai jellegűek. „Kína most csak annyit vesz az Egyesült Államoktól, amennyi elég a pozitív politikai légkör fenntartásához az áprilisi vezetői találkozó előtt” – fogalmazott Dan Wang, az Eurasia Group elemzője a Reutersnek. Még ha Peking formálisan teljesíti is a Trump által kommunikált vállalásokat, a valódi volumen továbbra is messze elmarad a korábbi évek 20–25 millió tonnás szintjétől.
Újabb ütés az amerikai farmereknek
Mindez azt jelenti, hogy Brazília nemcsak ideiglenesen, hanem tartósan is kiszorítja az USA-t a kínai szójapiacról. A dél-amerikai rekordtermés, az olcsóbb árak és a kedvezőbb vámkörnyezet együtt olyan kombinációt alkot, amellyel az amerikai termelők nem tudnak versenyezni. Trump ígéretei ellenére a szójapiac nem tér vissza a „régi rendhez” – és ez az amerikai farmerek számára újabb elveszett év(ek)et vetít előre. Mindez a globális piacokra, így az európai szójaárakra is hathat, hiszen húszmillió tonnás nagyságrend marad az USA farmereinek nyakán…
Agrárágazat Tudástár: Kínai szójaimport-vámkülönbség – Kína a szójabehozatalnál vámokkal is tereli a beszerzést: az amerikai szójára magasabb, a brazilra alacsonyabb teher kerülhet, ami tonnánként akár néhány dollár árkülönbséget is döntő versenyelőnnyé nagyít, így a kínai magánfeldolgozók jellemzően a kedvezőbb vámú és olcsóbb dél-amerikai (főleg brazil) tételek felé fordulnak, az USA-t pedig legfeljebb „politikai” mennyiségekkel tartják játékban.
