Már nemcsak a szaksajtó foglalkozik a katasztrofális fordulattal: az amerikai agrárkormányzat is elismeri, hogy Donald Trump vámháborúja Kínával súlyosan megrendítette az USA mezőgazdaságát.
Kína megalázóan lenullázta az USA-szóját
Az Egyesült Államok szójababexportja a 2025–26-os gazdasági év első negyedévében (szeptember-november) a több mint egy évtizede látott leglassabb ütemben indult el. Az USDA Gabonaszállítási Jelentése (GTR) szerint az exportra ellenőrzött szójabab mennyisége mindössze 12,3 millió tonna volt. Ez 46 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától, és a leggyengébb szezonkezdetet jelenti a 2011–12-es év óta. A visszaesés különösen azért számít súlyosnak, mert az amerikai szójabab exportja normál években éppen október–novemberben tetőzik, amikor az árak még versenyképesek a dél-amerikai kínálattal. Ehhez képest Kína – amely hagyományosan az USA legnagyobb szójafelvásárlója – csak október végén vásárolt először amerikai szóját, az első szállítmány pedig csak november végén érkezett meg.
A fordulat gazdaságilag és politikailag is megalázó helyzetbe hozta a Trump-adminisztrációt. Mint az Agrárágazat beszámolt róla, az őszi szezonban Kína egyetlen szem amerikai szóját sem vett, amire évtizedek óta nem volt példa. 2024-ben még 27 millió tonna ment el a Csendes-óceánon túlra, tavaly nyárig már csak alig 6–7 millió – a különbség nemcsak tonnában, hanem politikai presztízsben is mérhető. A kínai vevők szeptember végére egyszerűen lekötötték a piacot Brazíliával és Argentínával. Trump ugyan próbált könyörögni és üzletelni, de próbálkozásai csak udvarias mosolyt váltottak ki Pekingben. Aztán a két elnök tárgyalása után Kína odavetett egy 180 ezer tonnás szójavételről szóló előszerződést, búzára és cirokra, de az első (őszi) negyedév során Kína mindössze egyetlen hajónyi, 49 ezer tonna amerikai szójababot vett át.

Logisztikailag is rémálom
Regionális bontásban is drámai a kép. A Mississippi-öbölből induló szójaszállítmányok volumene 7,6 millió tonna volt, ami 35 százalékkal marad el az átlagtól. Ennél is nagyobb zuhanás történt a Csendes-óceán északnyugati térségében (PNW), ahol mindössze 700 ezer tonna szóját exportáltak, ami 90 százalékos visszaesést jelent, és a legalacsonyabb első negyedéves érték 1999–2000 óta. A PNW termináljaiból mindössze 13 szójaszállító hajó indult, szemben az előző gazdasági év azonos időszakának 94 hajójával.
Ezzel párhuzamosan Mexikó vált az amerikai szója legfontosabb célpiacává. Az első negyedévben 1,7 millió tonna amerikai szójabab érkezett Mexikóba, ennek 60 százalékát vasúton, 40 százalékát tengeri úton szállították. A Texasi-öbölből induló szójaszállítmányok szintén kiugróan magasak voltak: 1,2 millió tonnával 67 százalékkal haladták meg az átlagot, elsősorban az alacsonyabb tengeri fuvardíjak miatt.
A november elején bejelentett amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás ugyan enyhítette a helyzetet, de csak késleltetve. A megállapodás értelmében Kína vállalta, hogy 2025 utolsó két hónapjában legalább 12 millió tonna amerikai szójababot vásárol, valamint 2026–2028 között évente minimum 25 millió tonnát. November 30. és december 25. között már közel 800 ezer tonna szójababot ellenőriztek kínai exportra, ám ez nem tudta ellensúlyozni az őszi összeomlást.
Érdekesség, hogy miközben a szójaexport visszaesett, a kukoricaszállítmányok rekordot döntöttek. Az első negyedévben 20 millió tonna kukoricát ellenőriztek exportra, ami több mint kétszerese az ötéves átlagnak. A Mississippi-öbölből 9 millió tonna, a PNW térségéből pedig rekordnak számító 5,5 millió tonna kukorica indult útnak, részben a felszabadult logisztikai kapacitásoknak köszönhetően.
Az adatok összességében egyértelműen jelzik: az USA szójapiaca 2025 őszén elvesztette korábbi lendületét. A vámháború hatásai nemcsak a külkereskedelemben, hanem a teljes agrárlogisztikai rendszerben érezhetővé váltak. A pórul járt farmereket ugyan próbálja támogatással kárenyhíteni a rendszer, de így is hatalmas veszteségeket könyvelnek el.
Agrárágazat Tudástár: USA szójaexport – Az Egyesült Államok szójabab-kivitele 2025 őszén történelmi ütemben esett vissza: az első negyedévi export 46%-kal maradt el az ötéves átlagtól, fő okai a kínai kereslet kiesése, a vámháború és az agrárlogisztika átrendeződése.
