Az év eleje szokatlanul jó helyzetet teremt a vízmegtartó gazdálkodás felpörgetéséhez: megnyílt egy olyan támogatás, amely hektáronként 900 euró feletti összeget adhat azért, ha a gazda nem elvezeti, hanem megtartja a vizet a területén. Ez most nem elmélet, hanem nagyon is gyakorlati lehetőség – ráadásul pont akkor, amikor a csapadék végre megérkezett, és sok helyen kirajzolódnak a mélyebb fekvésű, vízjárta foltok.
Vízmegtartási támogatás nagy pénzekkel
Az elmúlt években, különösen a 2022-es súlyos aszály után egyre többen belátták: a „minél gyorsabban le a vízzel” szemlélet nem működik tovább. A mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban is terjed az a gondolat, hogy a víznek helyet kell adni a tájban, mert arra a nedvességre nyáron élet-halál kérdésként lesz szükség. Ezt a fordulatot erősítette a Vizet a tájba! program is, ahol gazdák elöntésre is felajánlhatnak területeket. A váltás viszont eddig sokszor lassú volt, mert a termelői oldal jogos kérdése mindig ugyanaz: ki fizeti meg a kockázatot és a kiesést?
Most úgy tűnik, erre végre érkezik egy használható válasz.
A „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” című pályázati felhívás a korábbi próbálkozásokhoz képest látványosan magas összegekkel dolgozik. A vizes élőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra pedig évente 911 euró/hektár igényelhető, ami már tényleg olyan szint, ami a gyakorlatban is képes mozgásba hozni a döntéseket. A támogatás egyik fontos célja, hogy a szántón vagy gyepen megjelenő belvizeket ne „ellenségként” kezeljük, hanem visszatartsuk, és ezzel visszanedvesítsük a területeket. Ökológiai vízpótlás engedett, de a kialakított vizes élőhelyekből öntözni nem lehet, vagyis ez nem öntözési beruházás, hanem tájhasználati alkalmazkodás.
A másik választható irány szántóterületen füves vagy cserjés sávok kialakítása, főleg talajvédelmi célból – ez különösen ott lehet kulcskérdés, ahol az erózió évről évre viszi el a termőréteget. A pályázat 2026-ban három benyújtási időszakkal fut, az első február 19-én nyílik és március 11-ig tart, a teljes keret pedig 12,8 milliárd forint, amiben a kialakítás és az ötéves fenntartás forrásigénye is benne van.
A tél is segíthet idén
A szakértők szerint a mostani téli időjárás még segíthet is a gazdáknak, mert a januári hótakaró és az olvadás sok helyen szépen kirajzolhatja, hol ül meg a víz természetesen. A szántón feltűnő sásos-nádas foltok pedig szintén árulkodó jelek: ahol ezek vissza-visszatérnek, ott a föld valójában jelzi, hogy vízjárta. Ráadásul a víz nem áll meg a telekhatárnál, ezért a pályázat értékelési rendszere a szomszédos gazdák együttműködését is ösztönzi.
Civil oldalról komoly lendületet adhat, hogy több program és projekt is ráerősít a természetalapú vízmegtartásra. A WWF Magyarország, valamint a térségi szereplőkkel együttműködő szakmai szervezetek szerint a cél most az, hogy minél több sikeres pályázat érkezzen be, és a döntések után ténylegesen meg is jelenjenek a gazdálkodásban azok a mozaikos, vízmegtartó elemek, amelyek nemcsak a természetnek jók, hanem a termésbiztonságot is javítják.
(Forrás: wwf.hu)
Agrárágazat Tudástár: Vízmegtartó gazdálkodás támogatása – A vízmegtartó gazdálkodás olyan tájhasználati alkalmazkodás, amelynél a belvizeket nem elvezetjük, hanem helyben visszatartjuk (pl. vizes élőhelyek kialakításával), javítva a talaj nedvességellátását és az ökológiai állapotot; a 2026-ban induló támogatás akár évi 900 euró/hektár feletti összeggel ösztönzi a gazdákat a víz tájban tartására.
