Csak kapkodjuk a fejünket az elmúlt hetek világpolitikai eseményei hallatán: az orosz-ukrán háború fejleményei, az amerikai vámpolitika és importtarifák bevezetése, recessziós félelmek, európai politikai irányváltás – fiskális lazítás esélye; felsorolni is nehéz, hány és hány korábban nem látott tényező befolyásolta és vélhetően befolyásolja a jövőben a gabonapiacok mozgásait.
Kukorica
Az Egyesült Államok kormánya által bejelentett importvámokra adott első piaci reakciókat már láthattuk, azonban a tarifák közép- és akár hosszú távú hatásai még mindig csak jelentős bizonytalanság mellett becsülhetők. Általánosságban csökkenhet az USA termékei, így a gabonafélék iránti kereslet az érintett országok (Kína, Kanada, Mexikó, EU) ellenintézkedéseinek, hasonló vámok kivetésének a hatására, vagy egyszerűen felértékelődhetnek más beszerzési források. A jelenséget részben ellensúlyozhatja a dollár gyengülése/gyengítése, mert a világ legnagyobb volumenében kereskedett devizájának leértékelése támaszt adhat az USA exportjának, azonban ez ugyanúgy meglökheti az inflációt is.
A kukorica határidős jegyzéseinek február végével kibontakozó, március első felében gyorsuló áresésének hátterében nem feltétlenül a fundamentumok éles változása húzódik; a geopolitikai és globális piaci események eredményeként a részvény- és nyersanyagpiacokon tapasztalható intenzív mozgások magukkal húzták a kukoricaárakat is.
Az elmúlt hetekben a CBOT (chicagói árutőzsde) különböző lejáratú határidős jegyzésein a befektetők 10% körüli esést voltak kénytelenek elszenvedni. Hozzátéve, hogy nem a kukorica és még csak nem is a gabonafélék árainak zuhanása volt az elmúlt időszak leglátványosabb piaci eseménye, elég csupán akár a NASDAQ vagy az S&P 500 tőzsdei indexekre tekintenünk. Nem sokat segített a fentebb már említett dollár gyengülése sem, holott az év elején még több elemző az euróval szembeni paritás elérését sem tartotta kizárhatónak, jelenleg azonban a „zöldhasú”, csökkenő trendben mozogva, 6-7 százalékos gyengülést tudott felmutatni.
Hasonló folyamatokat láthattunk a MATIF (párizsi árutőzsde) kukoricaárazásainak alakulásában is. Némileg visszafogottabb formában, de az árak látványos korrekciója az európai kereskedési platformon is tetten érhető volt. A csökkenő árak reflektáltak egyrészt az EU-t érintő vámtarifák esetleges bevezetésére, másrészt az erős euró erodálta a közösség exportaktivitását, így a közösségen belüli terményárakat is érintette.
A fundamentumokat szemlélve, az aktuális, március 11-én megjelent havi USDA-riport szerint bár valamelyest magasabb globális terméssel számolhatunk, a nagyobb ütemben emelkedő felhasználás eredményeként a fordulókészletek szintje – még ha hajszálnyival is – tovább csökken.
Az előzetes elemzői várakozások alapján az USA kukorica-vetésterülete emelkedhet, ebbe az irányba mutat a kukorica-szójabab tőzsdei árainak aránya is (corn to soybean price ratio), amely egyfajta piaci ökölszabályként funkcionál: amennyiben ez az arány 2,5 alatt alakul, az amerikai farmerek a kukorica vetését részesítik előnyben a szójával szemben.
Brazíliában optimális körülmények között halad a tavaszi vetésű növények betakarítása, miközben megkezdődött a másodvetésű kukorica (safrinha) vetése is, várhatóan a tavalyi évinél nagyobb területen. Argentínában is zajlik a korai vetésű növények betakarítása, az eddigi eredmények jók, sőt, az elmúlt hetek esőzései további optimizmusra adhatnak okot.
Jelenleg számos bizonytalanság árnyalja az EU várható, 2025. évi kukoricatermésével kapcsolatos előrejelzéseket. Míg az Európai Tanács a vetésterület emelkedésével, addig a COCERAL (gabona- és olajosmag-kereskedők és -feldolgozók szövetsége) némi csökkenéssel kalkulál. Konszenzus csupán abban körvonalazódik, hogy az idei termés mennyisége meghaladja a tavalyi, kifejezetten alacsony szintet, bár a várt 62–63 millió tonna az 5 és a 10 éves átlagtól egyaránt jelentősen elmarad. Annak ellenére, hogy némileg alacsonyabb importkitettség várható az EU kukoricamérlegében, továbbra is jelentős, 17-18 millió tonna körüli behozatal szükséges a kereslet kielégítése érdekében.
Az import tekintetében a legnagyobb szereplő változatlanul Ukrajna.
Az aktuális gazdasági évben az ország exportja csökkent, részben az alacsonyabb termés, részben a magasabb árszintek miatt. Míg a több mint 8%-os év/éves visszaesés az ukrán kukoricaforgalomban jelentősnek tekinthető, az ehhez kapcsolódó, a chicagói tőzsdei jegyzések felett közel 40 dolláros prémium az elmúlt évek egyik legmagasabb relatív árazását mutatja. Tehát az ukrán kukorica drágának tekinthető, azonban a gyorsan apadó készletek miatt a kereslet változatlanul erős: az elmúlt időszakban az európai vevők mellett Törökország is jelentős készleteket vásárolt a fekete-tengeri kikötőkön keresztül.
A belföldi piaci szereplőket változatlanul a kukorica vetésterületének nagysága, pontosabban fogalmazva a csökkenés várható mértéke foglalkoztatja. Míg a kukorica kereslete továbbra is stabil, hiszen hazánk az EU egyik legnagyobb feldolgozókapacitásával rendelkezik, az elmúlt évek viszontagságai (COVID, aszályos évjáratok, aflatoxinfertőzés, emelkedő költségek stb.) sokakat a vetésterület esetleges csökkentésének irányába terelt.
Az év elején tapasztalható olasz exportaktivitás kifulladt, március elejére csupán a belföldi szereplők kerestek kukoricát, változó intenzitás mellett. A KSH adatai szerint a tavalyi év utolsó 3 hónapjában felgyorsult az import, közel 100 ezer tonnányi kukorica érkezett Magyarországra döntően Lengyelországból és Szlovákiából. Miután a belföldi árak a MATIF aktuális szintjei körül, néha felette fluktuáltak, a behozatal létjogosultsága nem csupán minőség, hanem árazás szempontjából is logikus lehet.
Búza
A hónapok óta kissé szűkösnek ítélt globális búzamérleg a legutóbbi USDA-jelentés alapján némileg kényelmesebb pozícióba került: a magasabb argentin, ausztrál és iráni termésnek köszönhetően mind a termés és felhasználás, így a zárókészletek is emelkedtek az előző hónap adatainak tükrében. A kereskedett mennyiség azonban vélhetően csökken az alacsonyabb orosz és EU-s exportaktivitás miatt.
A 2025. évi terméssel kapcsolatos kilátások egyelőre optimizmusra adhatnak okot. A legnagyobb termelők közül Kínában, Kazahsztánban és Indiában is kedvező körülményekről számolnak be az elemzők, és ugyancsak jó terméssel számolnak az USA-ban és Kanadában.
Nyugat-Európában az állományok szintén jó képet mutatnak, példának okáért Franciaországban az őszi búza állapotminősítését végző állami France AgriMer intézet aktuális Céréobs-jelentése a vetésterület 74%-át jó vagy kiváló állapotúnak ítélte, szemben a múlt heti 73%-kal és a tavalyi 68%-kal. Európa keleti felén (így sajnos Magyarországon is) a csapadékhiányos, aszályos időjárás miatt a várható termés mennyiségével és minőségével kapcsolatos kockázatok tovább emelkedtek.
Egyre inkább hiányzik a nedvesség a talajokból Magyarországon, egy kiadós esőzés sokat segítene az állományok további fejlődésében. A belföldi búzapiac meglepően alacsony intenzitással kereskedik, a hazai és külföldi vevők csak a kifejezetten jó minőséget keresik, vagy az aktuális árak nem találkoznak az eladói elképzelésekkel. Bár új búzaajánlatok már egy ideje elérhetők, az eladottság foka vélhetően elég alacsony, az eladói és vevői szintek egyelőre ritkán érnek össze.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
