Támogatásra érdemes: mezővédő erdősáv juhokkal

A juhászok nagy rutinnal pályáznak agrár-környezetgazdálkodási és juhtartási támogatásokra. 2023-tól azonban a korábbinál is alaposabb okra lehet szükség a támogatáshoz. Itt egy ötlet, mi lehetne az az ok.

 

fas legelo

Fás legelő (Forrás: Fás-Legelő-Erdő Facebook-csoport)

 

Genetika vagy diéta?

A juhok metánkibocsátásának csökkentésére számos kísérlet folyik nagy juhtenyésztő államokban. Kérődzők lévén ugyanis jelentős a metántermelésük, ezért a klímaharcosok könnyen beléjük köthetnek. Egy bő éve Új-Zélandról érkezett a hír, hogy sikerült olyan juhokat nemesíteni, amelyek takarékosabban emésztenek, így kevesebb a szervezetüket elhagyó káros gáz. Mindig azokat az állatokat emelik ki továbbtenyésztésre, amelyek a jó minőségű takarmányt extra hatékonysággal, mérhetően kisebb gáztermeléssel dolgozzák fel. A cél az, hogy már jövőre olyan kosokkal jelenjenek meg a piacon, amelyek örökíteni tudják a kis károsgáz-termelési képességet.

Most pedig egy másik nagy juhtenyésztő nemzet kutatói rukkoltak elő egy más jellegű megoldással. Bár a juhok nem kecskék, azért a lombot az alacsonyabb ágakról szívesen lerágják. Kiderült, hogy ez kifejezetten jót is tesz az emésztésüknek. A hampshire-i természetvédelmi kutatók szerint a falevelek beépítése a juhok táplálkozásába szerepet játszhat a káros üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. A kísérletben négyszer hat Aberfield bárányból álló csoportot figyeltek meg, amelyek felét naponta mintegy 200 g kecskefűzfalevéllel etették. (A kecskefűz 3-10 méter magas cserje, nyirkos, vályogtalajokon, erdei vágásokban, erdőszéleken, ligeterdőkben fordul elő.)

A juhok vizeletfoltjait megvizsgálva azt találták, hogy ezekben a dinitrogén-oxid és a szén-dioxid mennyisége jelentősen csökkent a kontrolcsoporthoz képest. A kérdés már csak, hogyan lehet a faleveles diétát észszerűen a gyakorlatba illeszteni. A kutatók azt javasolják, hogy a juhok legyenek az agrár-erdészeti rendszerek része. A legegyszerűbb, ha maguk legelik le a sarjhajtásokat, és ezzel még ápolják is az erdőt.

 

Miért foglalkozunk ezzel?

A „brit tudósok” gyakran állapítanak meg olyasmit, ami vagy kézenfekvő, vagy használhatatlan információ a hétköznapokban. Ezt a cikket most azért szemléztük, mert egy több irányból is könnyen támogatható agro-ökológiai rendszerre fut ki. Ha figyelnek a döntéshozók, akkor olyan támogatási intézkedést faraghatnak belőle, amiben az erdő és az állat oldaláról is indokolt az uniós kifizetés. Egymillió juhunk van, kétmillió hektárnyi erdőnk és 800 ezer hektárnyi gyepünk. Ezt a hármat részben kombinálni is lehet. Hazai vonatkozásban érdemes lenne más fafajok emésztésre gyakorolt hatását is megvizsgálni. Olyan fajokét, amelyek kevésbé kötődnek a juhok számára veszélyes belső élősködőket és baktériumokat rejtő nedves talajviszonyokhoz, és gyakran részei a korábban már támogatott fás legelőknek, mezővédő erdősávoknak. A következő támogatási ciklus intézkedései még csak gondolatban formálódnak. Ha a legelők fásítása nem lenne elég a környezetgazdálkodáshoz, akkor a metánkibocsátás-csökkentése lehetne a következő jogcím.

 

Az ágazatról legutóbb itt írtunk átfogó cikket: 2020 tanulságai az év első bárányozása előtt

agrár agrár-erdészeti emésztés erdő falevél juh juhászat káros gáz klíma legelő metán mezőgazdaság mezővédő támogatás üvegház
..