Volt, ahol az országos átlag dupláját aratták napraforgóból

Az olajnövénynek most az ára is hasít Magyarországon, de azért a napraforgó is igényli majd a törődést a klímaváltozás miatt.

Nehéz éve volt az olajnövénynek

A száraz hőséget idén a napraforgó is megsínylette, az utóbbi 10 év egyik legkisebb átlagával (2,52 tonna/ha) 1,7 millió tonna olajosmagot vittek a raktárakba 680 ezer hektárról. A legjobb eredmények egyébként Tolnában (2,982 t/ha), Hajdú-Biharban (2,952 t/ha), Komárom-Esztergomban (2,75 t/ha), valamint Baranyában (2,75 t/ha) születtek. A lista végére pedig Bács-Kiskun (1,95 t/ha), és Csongrád-Csanád (1,8 t/ha) vármegyék kerültek. A vezető napraforgó-termelő országok eredményei is felemásan alakultak idén: Oroszországban, Ukrajnában, az Európai Unióban és Törökországban terméshozamok sok helyen jelentősen csökkentek, ami a nyári szárazság hatását tükrözi. Franciaországból az utóbbi időben olyan jelentések érkeztek, hogy a heves esőzések akadályozták a szántóföldi munkát, károsították a termést.

A júliusi rekord meleg és szárazság ellenére szép eredmények

A Syngenta termésversenyének győztese az országos átlag több mint kétszeresét, 5,25 tonnát aratott hektáronként. A vállalat az ország négy régiójában hirdetett 3 helyezést, mindenki 4 t/ha feletti terméssel büszkélkedhet. Mindezt a 4 éve elindult „6 tonna” program keretezi a Syngentánál: a cél, hogy a termelőkkel közösen megértsék a napraforgó működését, és ezzel a tudással még tudatosabbá és jövedelmezőbbé tegyék a napraforgó-termesztést hazánkban. A programhoz idén összesen 71-en csatlakoztak mintegy 20 ezer  hektáros napraforgó termőterülettel. Az idei évben is a nitrogén volt a középpontban, hiszen ez a legköltségesebb eleme a napraforgó termesztés technológiájának. A túlzott nitrogénellátás nem csak, hogy drága és felesleges pénzkidobás, de még kedvezőtlenül is hathat a napraforgó termés szintjére. Emellett 2024-ben a napraforgó térállása, a sor- és tőtáv termésre gyakorolt hatásának vizsgálata is előtérbe került.