Országos fórumon elemezték a termesztési programot

A szója nélkülözhetetlen fehérje forrás az állattenyésztésben, és súlyos helyzetet idézhet elő a takarmányimport-függő hazai ágazatban, ha felére esne vissza a világ szójatermelése – mondta előadásában Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője a Második Országos Szója Fórumon, Budapesten. Ezért a hazai szójaterület bővítésével növelni kellene Magyarország önellátottsági szintjét, közte a termés hozamát, illetve a szójatermelés jövedelmezőségét.

A hazai állattenyésztés kiszolgáltatott a nemzetközi szójapiacnak, hiszen az elmúlt évi szójadaraimport meghaladta a 650 ezer tonnát, a szójabab-behozatal pedig 22 ezer tonnát tett ki. A szójadara fontos fehérjeforrás a takarmányozásban, ezért az állattenyésztésben súlyos helyzetet teremthet, ha a világ szójatermelése az érkező híreknek megfelelően rövid időn belül a felére csökkenne. A gyors visszaesésre komoly az esély, mivel a szója monokultúrás termelése nem tartható fenn – állította Szépe Ferenc. Ennek legfőbb oka az ellenálló gyomok elszaporodása.

Szója-önellátottsági szintünk

A várható változások is azt indokolják, hogy Magyarország szója-önellátottsági szintje növekedjen. A vetésterület egyelőre stagnál, tavaly 41 ezer hektárt ért el, az idén pedig 42 ezer hektár körül alakult. Mivel a termésátlagok is gyengék, hektáronként átlagosan 2,1 tonna, az éves össztermés 67-70 ezer tonna közöttire tehető, holott a vetésterület megkétszerezésével és jobb hozamokkal akár 110-120 ezer tonnás éves szójatermést lehetne elérni. Ezzel már például a szójabab-importot ki lehetne váltani, a szójadara-probléma kezeléséhez viszont a főosztályvezető szerint „más megoldásokra” is szükség lenne. A hazai termesztésű szója hozama egyelőre nem versenyképes, támogatásra szorulnak mind a termesztők, mind a szóját feldolgozó vállalkozások, mert a területi támogatás nélkül jelenleg a szója nem ígér egy fillérnyi jövedelmet sem. A hazai termelés növelése korlátos, hiszen a szója meleg- és csapadékigényes növény, ezért az ország nem minden részén termeszthető sikeresen. Különösen a kevés csapadék okozhat gondokat, ezért sok helyen az eredményes szójatermeléshez előbb az öntözési feltételeket kellene fejleszteni.

Az importtal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a legnagyobbrészt Dél-Amerikából származó szója zöme génmódosított növényekből származik. A magyar szója ugyanakkor garantáltan GM-mentes, így értékesebb a piacon. Tavaly például a tonnánkénti világpiaci szójaár 140 ezer forint körül alakult, amelyeket a GM-mentes növények esetében felár egészített ki. Ezért a magyar szója akár jó exporttermék lehetne, ha megfelelő mennyiséget lehetne belőle termelni.

Takarmányozási szerep

A szója takarmányozási szerepéről Schmidt János akadémikus beszélt, előadásában támaszkodott Fébel Hedvig NAIK-ÁTHK igazgatóhelyettes kutatásaira is. Schmidt János utalt rá, hazánkban a XX. század első évtizede óta fehérjehiányos a takarmányozás, de világszerte nagy a kereslet a szójával kevert, kitűnő táplálékra. Sokféle szója áll rendelkezésre, közte a magas fehérjetartalmú fajták. A szója ásványi anyagtartalma kielégítő, igaz, etethetőségének gátat szab magas kén és cinktartalma. A benne lévő antinutritív anyag rontja az emészthetőségét, hőkezelése szükséges, de mind az alul, mind a túlkezelése kerülendő. A szója etetésében a baromfi, sertés és a pulyka vezeti a sort, és emelkedik az aránya a tehenek takarmányozásában is.

A panelvita

A konferencia előadásait úgynevezett panelvita követte, amelyben Bustyaházi László, az UBM Agro igazgatóhelyettese, Popovics Tamás, a Galldorf Zrt. igazgatója, Bárány Péter, a Baromfi Coop ügyvezető igazgatója, Kiss György, a Pannon Sertés Kft. ügyvezetője és Fábián János, a Bonafarm Zrt. K+F igazgatója fejtette ki véleményét a szója jelentőségéről. A beszélgetést vezető Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója szerint extratámogatásra lenne szükség a hazai szójatermelés és feldolgozás támogatására. A világtermelés mennyisége évente 7-8 millió tonna, ebből 30-40 tonna a GM-mentes. Egyes felvásárlók hajlandóak prémium árat fizetni, azonban kérdéses, a piac elismeri-e a többletértéket. Mivel fejletlen a hazai szójafeldolgozó ágazat, a kivitt termés miatt az ország lényegében munkahelyet exportál.

A piac nem ismeri el a GM-mentes szója nyújtotta többletértéket, hangoztatták a vita résztvevői, itthon alig néhány állattartó igényli a mentes készítményt. Kiss György úgy fogalmazott, sajnos fehérje ügyben eddig nem tettünk semmit, még a lucernát is feladtuk. Az Eu-tagországokban használatos recepteket összevetve kiderült, a magyarok etetik fel a legtöbb idegen szóját. Kényelmesek vagyunk, 5-10 takarmánnyal akarjuk megoldani az állatállomány etetését. Kifejtette, a takarmányozást gyökeresen kell megváltoztatni, ahol lehetséges, kerüljük a szója használatát.

A magyar szója jövője

Elhangzott, mind a takarmányozási célú, mind az étkezési szója esetén lenne előbbre jutási lehetőség a magyarok előtt, ha jobban ügyelnénk az azonos minőségű alapanyagok termelésére, a szállítási költségek csökkentésére, illetve a menetes készítmények többletértékének elismertetésére, a vásárlók meggyőzésére, a termelés szellemi színvonalának emelésére, az agrotechnológiák elsajátítására. Abban egyet értettek a panelbeszélgetés résztvevői, hogy a szója termesztését is meg kell tanulni, sok termelő most ízlelgeti a szója vetésforgóba illesztését. A szója egy igényes növény, nem elegendő a tábla végébe vetni, s nyaranta, ha jut rá idő, egyszer szemlézni. A hazai termés mennyisége és minősége nagy szórást mutat. A szója helyének megtalálásához sok időre és türelemre lesz szükség, intenzív marketing-támogatás, szakmai továbbképzés és szakmai vita, hogy a termelőink megszeressék. Tény, hogy az utóbbi években erősödött a figyelem a szója iránt az állatok takarmányozásában és a táplálkozásunkban egyaránt, amelynek hatására az elemzések szerint akár 200 ezer hektár GM-mentes magyar szójának lehetne piaca, ha javulna a szója minősége.