Ragasszon pénzt a repcére!

A növényvédőszer-hatóanyagok napjainkban egyre sűrűbben bekövetkező visszavonásai lassan az állományszárítás, desszikálás területét is elérik.

A diquat hatóanyag elvérzett az EU újraengedélyezési eljárásán, és azt a műveletet, amit a köznyelv csak reglonozásnak nevez, már jövőre elfelejthetjük. A glifozát hatóanyag körüli viták és események miatt ezek a hatóanyagú készítmények sem lesznek használhatóak állományszárításra. Akkor mi marad? Nos, néhány más hatóanyag, aminek biológiai hatása nem ér fel az említettekével és a nap, ami majd leszárítja a repcét, a napraforgót és a szóját.

Napraforgóban az állományszárítás elmaradása közvetlen termésveszteséggel nem jár, de az aratás munkaszervezését lényegesen bonyolultabbá teszi. Jobban kell figyelni a fajtaösszetétel érési idejére, hogy lehetőleg ne az összes napraforgót ugyanakkor kelljen aratni, ill. a második gombaölőszeres védekezést, ami citromérés, -virágzás elején esedékes, sem lehet elhagyni, mert sokat alszik még kint a növény, és a tányért megtámadhatják a gombabetegségek, ami miatt kihullik a kaszat, és kevesebb lesz a termés.

Repcében kicsit más a helyzet, mert az állományszárítás elmaradása közvetlen termésveszteséggel járhat. A repce becői érzékeny biológiai alkotások. Könnyen felnyílnak, felpattannak, a madarak könnyedén kiverik belőlük a magokat, arról nem is beszélve, ha aratáskor bemegyünk egy jó repcetáblába az egyik végén a kombájnnal, akkor a másik vége is mozog. A repce technológiájában már elterjedt gyakorlat a becők felrepedésének megelőzése különféle becőragasztók használatával. Ezek a becőragasztók szintetikus és biológiai alapúak lehetnek, és megakadályozzák a becők felnyílását. Azon azért el kell gondolkozni, hogy szintetikus ragasztóval permetezni a repcét nem éppen környezetet kímélő tevékenység.

Manapság a közéletben használt ragasztóanyagok nagy része cellulózból készül (pl. tapétaragasztó). A cellulóz egy poliszacharid, amely a növényi sejtek vázszerkezetét alkotja. A növényi sejtfalban különböző mennyiségben fordul elő, pl. a gyapot 96%-ban, a búzaszalma 45%-ban, a nád 42%-ban tartalmaz cellulózt. A cellulóz szálas, rostos anyag, amely természetes állapotában vízben oldhatatlan, ezért a ragasztóanyagok készítéséhez vízben oldhatóvá kell tenni. Ehhez a cellulózmolekula átalakítása szükséges. Leggazdaságosabban gyapotból (gyapotszálakból) állítható elő. A cellulózból készült ragasztóanyagok a természetben lebomlanak, nem szennyezik a környezetet. A cellulóz alapú ragasztók jól bírják az ultraibolya sugárzást, a magas hőmérsékletet és a nedvességállóságuk is jó. A Kleber^® egy cellulóz alapú becőragasztó, amely őszi káposztarepcében és mustárban használható. Őszi káposztarepcében a becőre ragadva megakadályozza a becő felnyílását és a magok kipergését, ezért alkalmas várhatóan elhúzódó betakarítás esetén a magok kipergéséből adódó termésveszteség csökkentésére.

Desszikáló szerrel történő együttes kijuttatás esetén a Kleber^® becőragasztó készítmény kijuttatása közepes vagy közepesnél nagyobb cseppmérettel (>175 mikrométer) történhet. A permetlé készítésénél először a desszikáló szert kell bekeverni, majd ezt követően folyamatos keverés mellett a Kleber^®–t. A desszikálás elmaradása esetén a Kleber^® használata feltétlenül ajánlott a pergési veszteség csökkentésére, hiszen ilyenkor az elhúzódó érés miatt a repcét sok olyan káros hatás érheti (szélverés, viharkár, madárkár), ami a magok kipergését és így termésveszteséget eredményezhet.

Őszi káposztarepcében a készítményt a repce pergési veszteségének a csökkentésére a becősárgulás, becőérés fenológiai állapotban kell kipermetezni, 1-1,5 liter/hektár dózisban, a várható betakarítás előtt 10-14 nappal (becősárgulás – érés BBCH 82-83), amikor a becők 30%a már érett. Szántóföldi géppel 200400 liter, légi permetezés esetén 6080 liter víz felhasználásával.

Tankkeverék elkészítése: a permetlé elkészítése az anyag kocsonyás jellegéből adódóan legalább 15 perc keverést igényel a megfelelő és kipermetezhető permetlé elkészítéséhez. A keverési sorrend betartása fontos a könnyebb oldódás érdekében, a készítményt kell a vízhez hozzáadni, hogy a megfelelő oldódást elérjük. A Kleberből nem lehet törzsoldatot készíteni, és a permetezőgépben ne a permetlé-bekeverő tartályba töltsük, hanem közvetlenül a permetezőbe kell tölteni. A permetezőt feléig töltjük vízzel, majd beleöntjük a Klebert, teletöltjük, majd a permetezés előtt legalább 15 percig keverjük.

A Kleber elsodródásgátlóként is működik.

Takács Attila, www.hechta.hu