Az ősszel vetett sörárpa termesztéstechnológiájának legfontosabb lépései 2. rész
Az elmúlt hetekben hullott csapadék, ami országos szinten is meghaladja az ugyanerre az időszakra vonatkozó sokéves átlagot, sokat segített a sörárpaállományok tavaszi megindulásában, illetve a tavaszi vetések robbanásszerű kelésében. A sörárpák első fejtrágyáját még a csapadékos időjárás előtt kijuttatta a termelők túlnyomó többsége, így azok a bemosó csapadék hatására gyökérzónába kerültek, és azt a növények fel tudták venni. Összességében elmondható, hogy az időben elvetett sörárpák a bokrosodás végén (BBCH29) – 1-2 szárcsomós (BBCH31-32) fenológiában vannak. A téli és tavaszi éjszakai és napközbeni fagyos időjárás az ősszel vetett tavaszi sörárpákban minimális fagykárt okozott, de a mértéke nem fog terméskiesést okozni.
A tavaszi gyomszabályozás sörárpában
A sörárpa-termesztéstechnológiában a nitrogén-utánpótláson túl a másik kardinális különbség a takarmányárpához képest a tavaszi gyomszabályozásnál használható hatóanyagok. Az ősszel vetett tavaszi sörárpában a kifagyás kockázata, illetve a késő őszi vetés miatt a gyomszabályozást tavasszal végzik. Ismert, hogy a sörárpa fehérjetartalmát kedvezőtlenül befolyásolják a hormonhatású készítmények. Ezért felhívjuk a termelők figyelmét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a helyes gyomirtó szer megválasztására, a 2,4D, a dikamba és az MCPA használatát mindenképp kerüljék. A kémiai gyomszabályozás mellett meg kell említenünk a mechanikai lehetőségeket is, ilyen a jó időben elvégzett gyomfésűzés, amely nemcsak a gyomok számát csökkenti, hanem serkenti a gabona bokrosodását is, és egyéb közvetett pozitív hatásai is vannak a kultúrnövényre, hiszen szellőzteti a talajt, és feltöri az esetleges cserepesedést.
A növényvédelmi kezelések időzítése
A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár ősszel korábban vetik az őszi sörárpát, a fungicides és peszticides kezelések időzítésénél mégis a tavaszi sörárpákat kell előrébb helyezni. A tavaszi sörárpák leveleinek vékonyabb a viaszrétege, mint az őszi sörárpának, továbbá a levelei zsengébbek, lédúsabbak. A fent említett különbségek magyarázzák, hogy a vörösnyakú árpabogár kártételét korábban láthatjuk a tavaszi árpákban, mint az őszi sörárpákban. A vörösnyakú árpabogár imágója erős szájszervével a levél erei között csíkokat rág, teljesen átrágva a levélszövetet, a lárvái viszont „csak” hámozgatják a levelet, és a fonáki részen az epidermiszt sértetlenül hagyják. Az áttelelt imágók betelepedésére akkor számíthatunk, amikor a napi maximum-hőmérséklet tartósan 10 oC felett van.
A kártevő abban az esetben, ha nem védekezünk ellene, súlyos problémát tud okozni a növény asszimilációs felületének csökkentésével. A termelők a vetésfehérítő bogarak elleni védekezést a legtöbb esetben a gombaölő szeres kezeléssel egy menetben végzik el, ez azonban bizonyos években nem elég, ilyenkor a gombaölő szeres kezelések között is védekezni kell a kártevő ellen. Annak érdekében, hogy csökkentsük a rezisztencia kialakulását, eltérő hatásmechanizmusú rovarölő szert alkalmazzunk. A sörárpa legfontosabb betegségei közül a korai fenológiai fázisban a lisztharmattal, a hálózatos levélfoltossággal és a rinchospóriumos levélfoltossággal (Rhynchosporium secalis) találkozhatunk. A lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) a legtöbb esetben nem szokott számottevő termésveszteséget okozni, mivel a T1-es kezelés megakadályozza, hogy a felsőbb levélemeletekre terjedjen. A 2022-es év őszén, a hosszú enyhe és párás időjárás miatt, már ősszel elég nagy felületen találkozhattunk a betegséggel, azonban ebben az évben sem okozott komoly termésdepressziót. Az árpa hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) első tüneteit már a tél beállta előtt is megtalálhatjuk az árpatáblákon. A betegség tavasszal már korán megmutatja magát, hiszen a környezeti igénye az idei évben adott volt, a hűvös, csapadékos időjárási viszonyok kedveznek a fertőzésnek.
A hálózatos levélfoltosság tünetei, ahogy a nevében is benne van, a növény levelein hosszanti, barna, nekrotikus vonalakból kialakuló hálózatos minta. Ezeket a tüneteket sárga udvar öleli körbe. A rinhospóriumos levélfoltosság tünetei igen jellegzetesek, a megjelenő foltok a levél lemezén először vizenyősek, majd a betegség előrehaladtával kiszáradnak. A foltok közepe világosszürke, szélük barna. A foltokat sárga udvar öleli körbe. Az elmúlt hetek hűvös, csapadékos időjárása megegyezett a kórokozó fertőzéséhez szükséges klímával. A foltbetegségek elleni védekezést nem vehetjük félvállról, ezért mindenképp nagy figyelmet kell fordítani az első lombvédelemre is, hiszen itt még meg tudjuk gátolni a kórokozók terjedését a magasabb levélemeletekre. Mindenképp több hatóanyagot tartalmazó és széles hatásspektrummal rendelkező növényvédő szert válasszunk, ezzel is csökkentve a rezisztencia kialakulásának veszélyét.
A szárszilárdítás fontossága a sörárpában
Az újabb genetikájú sörárpák már jóval magasabb terméspotenciállal rendelkeznek, nem ritkán 8,5 tonna feletti üzemi átlagot érnek el. Ilyen hozamok mellett nem kockáztathatjuk meg, hogy nem használunk semmilyen regulátort. De milyen problémákat is okozhat, ha megdőlt az állományunk? Ez nemcsak mennyiségi, hanem komoly minőségi problémához is vezethet. Egy megdőlt állományban csökken az asszimilációs felület, ezáltal elmarad az elvárt hozam, továbbá egy párás mikroklíma alakul ki, mely tökéletes környezet a Fuzárium betegségnek, amely súlyos problémákat tud okozni a toxintermelésével, így a teljes tétel eladhatatlanná válhat. Jelenleg a piacon több eltérő hatóanyag közül választhatnak a termelők.
A hatóanyag megválasztásánál figyelembe kell vennünk, hogy az eltérő hatóanyagok eltérő környezeti viszonyok között fejtik ki hatásukat. Az első kezelésnél, amely az árpa bokrosodása végétől 1-2 nóduszos állapotáig (BBCH 30-31) javasolt, mindenképp olyan hatóanyagot válasszunk, amely már alacsonyabb hőmérsékleten is kifejti a tőle elvárt hatást; ilyen a prohexadionkalcium. A következő kijuttatási időszak az árpa 2-3 nóduszos (BBCH 3233) fenológiai fázisában van, az ebben az időpontban alkalmazott hatóanyag a trinexapacetil, mely az évek során bizonyította hatékonyságát, azonban fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy a hatását kifejtse, először át kell alakulnia aktív vegyületté, amit a hőmérséklet és a fényviszonyok nagyban befolyásolnak.
Többször feltették az Axereal Hungary Kft. területi képviselőinek a kérdést, hogy a későbbi (BBCH 32-33) időpontban kijuttatott növekedésszabályzó nincs-e negatív hatással az osztályozottságra és a hozamra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy nem tapasztaltunk korrelációt a későbbi kijuttatás és a hozam között. Gyengült, stressz alatt álló, esetleg fagykárban szenvedő állományokat nem javasolt növekedésszabályzókkal kezelni. Abban az esetben, ha az első kezelést nem tudjuk elvégezni, mert az állományunk nincs a megfelelő kondícióban, akkor várjuk meg a második kezelésnek javasolt időpontot, és akkor végezzük el a műveletet.
Kovács Boglárka
agronómiai és inputértékesítési vezető
Axereal Hungary Kft.
