Szavatosság – avagy amit fontos tudni a vevő védelmében

Valamely dolog (akár ingó, akár ingatlan) vásárlása esetén a vevő alapvető érdeke, hogy olyan árut vagy szolgáltatást kapjon, amilyenre számít. A váratlan meglepetések lehetőségének csökkentése érdekében érdemes körültekintően eljárni, azonban adódnak olyan helyzetek, amikor még a lehető legnagyobb gondossággal vásárolt termékben is csalódnunk kell. A jog védelmet biztosít a vevő számára az olyan helyzetekben, amikor a megvásárolt dolog nem rendelkezik azzal a minőséggel, amelyben a felek megállapodtak, vagy amelyet jogszabály határoz meg.

Hibás teljesítés

E jogi védelmet a szerződés jogintézménye, azon belül is a hibás teljesítés, illetve a szavatosság (kellék-, jog- és termékszavatosság is) biztosítja, melynek szabályait főképp a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. Alapvető szabály, hogy a kötelezett (az a személy, aki valamilyen szolgáltatással tartozik) abban az esetben teljesíti hibásan szolgáltatását, ha az a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben, vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésről nem beszélhetünk, ha a jogosult (pl.: vevő) a szerződés megkötésének időpontjában a hibát ismerte, vagy ismernie kellett.

A fogyasztó kiemelt jogvédelmet élvez

A Ptk. általában nagyobb jogvédelmet biztosít a fogyasztó mint valamely vállalkozás vagy egyéb természetes személy számára, nincs ez másképp a szavatossággal kapcsolatos jogok körében sem. A Ptk. e körben rögzíti, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. Az ilyen kikötés nem tekinthető a szerződés részének, azonban ettől még az egyéb hibában nem szenvedő megállapodás érvényes lesz.

Mikor minősül a szerződéses jogviszonyban az egyik fél fogyasztónak? A Ptk. alapján akkor minősül valaki fogyasztónak, ha a természetes személy (természetes személy esetében csak élő emberről beszélhetünk) szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el. A kiemelt jogi védelem tehát csak korlátozott körben érvényesül és csak abban az esetben, ha vállalkozással köt szerződést, ugyanis ebben az esetben nem egyenrangú felek állnak jogviszonyban egymással. További előny a fogyasztó számára, hogy a közte és a vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell (ún. hibás teljesítési vélelem), hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A vélelmet meg is lehet dönteni azzal, hogy a vállalkozás bizonyítja, hogy a hiba nem állt vagy nem állhatott fenn a teljesítés időpontjában.

Kellékszavatosság

Visszterhes szerződés (olyan szerződés melyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak egymásnak, tehát az ajándékozás ki van zárva) esetén hibás teljesítésért a kötelezett kellékszavatossággal tartozik a jogosult felé. Ilyen esetben a jogosult kellékszavatossági igénye alapján választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést igényel, melyekkel kapcsolatban a Ptk. két kivételt fogalmaz meg. Egyrészt, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen; másrészt, ha az a másik ilyen joghoz képest aránytalan többletköltséget eredményezne. Ekkor nem élhetünk a választás jogával. Abban az esetben, ha a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalja, vagy azt a jogosult érdekeit kímélve, megfelelő határidőn belül elvégezni nem tudja, illetőleg a jogosultnak a kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt, az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, illetve a hibát a kötelezett költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat.

A hiba felfedezése után késedelem nélkül szükséges a hibát a kötelezettel közölni.

Nem megfelelő minőségű mezőgazdasági termék értékesítése esetén előfordulhat olyan helyzet is, hogy az eredeti állapot már nem állítható helyre, a hiba kijavítására vagy kicserélésre nincs lehetőség pl.: nem megfelelő minőségű vetőmag ültetése esetén.

A Debreceni Ítélőtábla határozata (ÍH 2015.142) szerint a pert kezdeményező felperes napraforgó-fedezetű technológiai integrációs forgóeszköz-finanszírozási szerződést kötött alperesekkel meghatározott területen vállalt napraforgó-termelésre. Alperesek azt vállalták, hogy a termeléshez szükséges vetőmagot, növényvédő szert, műtrágyát kizárólag a felperestől vásárolják és a termést részére értékesítik. A perben álló felek a finanszírozási szerződéshez kapcsolódóan magas olajsavtartalmú napraforgómagra vonatkozó adásvételi szerződést kötöttek, mely szerint a finanszírozási adósság fedezetére alperesek elégséges mennyiségű napraforgómagot adnak el. Felperes számukra műtrágyát, növényvédő szereket és vetőmagot szállított. Később azonban alperesek azt észlelték, hogy a napraforgó megjelenése nem a fajtára jellemző (a felfelé álló tányérokban megáll a víz, ezért elrohadnak, szétesnek). A rendellenességet jelezték felperesnek és beavatkozónak is (a beavatkozó biztosította felperes számára vetőmagot). A vadkárbecslő szakértő ugyanezen rendellenességeket rögzítette. Alperesek által megbízott szakértő szerint a rendellenességek a vetőmaghoz kötődtek, ugyanis azokat kórokozó fertőzés okozta, amely a vetőmaggal került a területekre. Alperesek arról tájékoztatták felperest, hogy káruk enyhítése érdekében a termésüket értékesítik, ehhez felperes nem járult hozzá. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vetőmag hibás volt, a felperes hibásan teljesített. Megállapította továbbá, hogy a hibás teljesítés objektív jogkövetkezményeként az alperesek által nevesített és kifogásként érvényesített árleszállítás szavatossági jogot, mint csak a finanszírozási szerződéshez és a vetőmaghoz kapcsolhatót, nem találta alkalmazhatónak, ám az ítélőtábla döntésében azt mondta ki, hogy a „mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése során a megrendelő által szolgáltatott részben hibás vetőmag miatt igényelt árleszállítás nemcsak a vetőmagra, hanem a hiba arányában a termeléshez nyújtott egyéb szolgáltatásokra is kiterjed.

”Bár az ítélőtábla a régi Ptk. szabályait kellett alkalmazza ítélkezése során, azonban fent levezetettek kihatással lehetnek az ítélkezési gyakorlatra még akkor is, ha az ítélet egyéb megállapításait (például az „eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól”) a jelenleg hatályos Ptk. már másképpen szabályozza.

Amennyiben kellékszavatossági igényünk merül fel valamely termékkel kapcsolatban, arra oda kell figyelni, hogy a teljesítéstől számított egy éven belül érvényesítsük azt, ugyanis ezen idő elteltével igényünk elévül. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az elévülési idő két évre hosszabbodik, amelytől használt dolog esetén el lehet térni, de egy évnél rövidebb elévülési idő ekkor sem köthető ki. Ingatlan (pl.: földterület) esetében ez az idő öt évre tolódik ki.

Ha kijavítással vagy kicseréléssel kapcsolatos igényünket érvényesíteni tudtuk, akkor a dolog kijavított vagy kicserélt részére vonatkozóan újraindul az elévülési idő.

Termékszavatosság

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztó közvetlenül a gyártóhoz fordulhasson a termék hibájának kijavítása vagy annak kicserélése céljából. A törvény itt termék alatt olyan ingó dolgokat ért, amelyet a vállalkozás értékesít fogyasztó részére. Ilyen esetben akkor kérhető a termék cseréje, ha a kijavítás nem végezhető el megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül. Mindenképpen hibásnak kell tekinteni a terméket, amennyiben az nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a gyártó a termékleírásban szerepeltet. A Ptk. a termékszavatosság körében gyártónak tekinti a termék előállítóját és forgalmazóját is.

JogszavatosságAlapesetben tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházása esetén a kötelezettnek (azaz annak a személynek, aki a jogot átruházza) biztosítania kell, hogy azok megszerzését harmadik személy (tehát olyan személy, aki nem szerepel a jogosult és kötelezett jogviszonyában) ne akadályozza vagy korlátozza.

A Ptk. tehát a jogszavatosság két esetét különbözteti meg: egyrészt ha a jogszerzésnek akadálya van; másrészt, ha az átruházni kívánt jog (vagy követelés) megszerzését harmadik személy joga akadályozza. Utóbbi esetben kötelesek vagyunk megfelelő határidő tűzésével felszólítani a kötelezettet (adásvétel esetén az eladót), hogy az akadályt hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot és csak ezt követően van lehetőség arra, hogy elálljunk a szerződéstől és kártérítést követeljünk. Abban az esetben, ha az átruházni kívánt jog (vagy követelés) megszerzését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a kötelezettől tehermentesítést követelhetünk, természetesen itt is csak megfelelő határidő biztosításával. Ha a kitűzött határidő letelt, saját magunk is tehermentesítést végezhetünk a kötelezett költségére. Előfordulhat, olyan eset, amikor a tehermentesítés nem, vagy esetleg csak aránytalan költségek ráfordításával lehetséges. Ilyen esetben a szerződéstől elállhatunk, kártérítést vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték csökkentését követelhetjük. Ezek a jogok akkor is megilletik a jogosultat, ha a tehermentesítésre kitűzött határidő eredménytelenül telt el és a jogosult már nem kívánja a dolog tehermentesítését.

Például különös figyelmet kell fordítani a természetvédelmi hatósági korlátozásokra, ha esetleg ilyen korlátozás bevezetése folyamatban van, akkor erről mindenképp tájékoztatni szükséges a vevőt, hiszen tájékoztatásunk elmaradása esetén (körülményektől függően) szerződésszegést követhetünk el. A cikke terjedelme miatt a jótállásra nem tértünk ki, de fentiekből is látható, hogy valamely dolog megvásárlása esetén a szavatosság körében számos jog illet meg minket. Az eladónak kötelessége a megállapodásnak megfelelő minőségű terméket szolgáltatnia, a termékben meglévő hiba esetén nem csak az eladó, hanem akár annak előállítója vagy forgalmazója felé is fordulhatunk, a hiba jellegétől függően.

Dr. Barabás Zoltán
ügyvéd
06-20/577-7779