Szőlészeti-borászati világkonferencia kezdődött Tokajban

Tokaj, 2014. július 7., hétfő (MTI) – Tokajban hétfőn megkezdődött a szőlészeti-borászati kutatószakma legrangosabb rendezvénye, az immár tizedik alkalommal megrendezendő Terroir Világkonferencia, ez az első alkalom, hogy egy kelet-közép európai ország ad otthont az eseménynek.

A terroir kifejezés a latin terra szóból ered, amely földet, talajt, termőhelyet jelent. A szőlőtermesztésben és borászatban kiemelt jelentőségű a talaj és a termőhely szerepe, de a terroir fogalma ennél többet mond a fogyasztóknak: nem csak az adott területet jelöli, hanem magában foglalja a klimatikus adottságokat, a szőlőfajtákat, a termesztéstechnológiát, a borkészítés módszerét, sőt a szőlész-borász személyét is.

A konferencia főszervezője a szőlész, illetve borász szakmérnök képzését biztosító Budapesti Corvinus Egyetem, amelynek rektora, Rostoványi Zsolt a megnyitón egyebek mellett azt mondta: Tokaj egyedülálló terroirral rendelkezik, s az esemény rendkívüli lehetőséget kínál a Tokaji Borvidéknek arra, hogy egyedi adottságait és eredményeit, valamint filozófiáját az országhatárokon kívül is ismertté tegye.

Bortermelés Magyarországon (1993-2012)

egyszer fejtett bor, millió liter

A konferencia célja a terroir kutatás legújabb eredményeinek megvitatása, valamint a termőhely-felmérés területén a Magyarországon, és ezen belül a tokaji, valamint az egri borvidéken indult kezdeményezések megismerése.

Ezzel kapcsolatban Tombor András, a kizárólagosan állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke azt mondta: az ültetvények állapotára és a termőhelyek adottságaira is kiterjedő felmérés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adottságok maximális kihasználására törekedve lehessen a meglévő szőlőültetvényeket művelni, vagy átalakítani, illetve az új telepítéseket megtervezni.

Szőlőtermesztés Magyarországon (1990-2012) betakarított összes termés, ezer tonna

Úgy vélte, a borvidék egyedi terroirja kínálja az egyik legnagyobb kitörési lehetőséget a tokaji boroknak a nemzetközi piacon. A borvidékre jellemző talaj- és éghajlati viszonyok, szőlőfajták és termelési technológiák olyan megkülönböztethetőséget biztosítanak a tokaji boroknak, amely a kulcsot jelentheti a nemzetközi üzleti sikerhez – tette hozzá, megjegyezve: a kereskedőház célja, hogy a tokaji a világ prémium kategóriájú borai közé kerüljön, előtérbe helyezve a minőséget a mennyiség helyett.

Májer János, a vendéglátó Tokaj polgármestere felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét arra, hogy a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék Kultúrtáj évekkel ezelőtt felkerült az UNESCO Világörökség listájára. Emlékeztetett arra is, hogy 1737-ben a világon elsőként a tokaji borvidéket nyilvánították zárt borvidékké.

Szőlőterület Magyarországon, 1990-2012; ezer hektár

A három napig Tokajban, majd egy napig Egerben tartózkodó, a világ húsz országából érkezett mintegy 170 neves kutató, tudós és szakíró negyvennégy előadást tart majd, bemutatják egyebek mellett a borok termőhelyeit és egyedi karaktereit elemző kutatásokat.

Az első nemzetközi terroir konferenciát 1996-ban a franciaországi Angers-ben rendezték meg, azóta kétévente tartják meg.

MTI 2014. július 7.