Tavaszi vetőmaghelyzet a hibridnövényeknél

Hazánkban a kukorica árutermő területnagysága az utóbbi három évben 1,1 és 1,2 millió hektár között alakult, az átlagtermések a két rendkívül aszályos év után rekordot döntöttek a 7,855 t/ha nagyságú terméseredménnyel. Az országos átlag közel kétszerese volt a két évvel ezelőttinek. A kukorica vetőmagtermelése, exportja és felhasználása rendkívüli jelentőséggel bír a legnagyobb területen termelt gabonanövényünk esetében. A 2014-es évben a vetőmag-előállító terület megközelítette a 37 ezer hektárt. Az utóbbi évek növekvő tendenciája megállt, és hasonló irányú változással kell számolni 2015-ben is. Az aszályos évek után az átmenő készletek kismértékben megnövekedtek, ezért a terület csökkenése előre prognosztizálható volt.

A 2014. évi vetőmag-előállítások az árutermesztéshez hasonlóan magas termést és jó minőséget produkáltak. Az időjárás alakulása rendkívüli módon kedvezett a növényállományoknak, és ez meglátszott a terméseredményeken is. Az országos hibridkukorica-vetőmag átlagtermése 3,44 t/ha volt. A betakarítást többször „esőszünet” szakította meg több napra, de ez már lényegesen nem változtatott sem a mennyiségen, sem a minőségen. Az aszályos évek kényszerérés miatti minőségi nehézségei, valamint a 2013. évi korai fagy szerencsére nem ismétlődött meg, így nem kellett számottevő csírázóképességi problémával megküzdeni. A hazai termés hozzávetőlegesen kétharmadát külföldi piacokon értékesítik, így nem meglepő a vetőmag-előállítások közel 400 darabos fajtaszáma. A hazai értékesítésre bőséges készlet áll rendelkezésre, így az igények teljes körűen kielégíthetők lesznek. Az elmúlt években egyes kurrens fajták iránt megnövekedett keresletet nehezen lehetett zökkenőmentesen és gyorsan kielégíteni. Jelenleg a szemes, a siló és a vegyes hasznosítású hibridek az igen koraitól a késői éréscsoportig, valamint a speciális gyomirtószer-rezisztens típusok széles választékban állnak rendelkezésre.

A termelők érzik a kínálati piac hatását, és ezért előreláthatólag a vetőmag megvásárlásával nem fognak sietni. A kukorica betakarítása és a talajmunkák is késést szenvedtek az ország egyes régióiban a csapadékos őszi időjárás miatt, így a gazdálkodói figyelem is jelenleg inkább oda irányul.

A nagy termés egész Európára jellemző volt, s ennek hatásaként zuhantak a gabonaárak. A magas átlagtermések szakmai sikere nem feltétlenül párosult az ezzel arányosan elvárt pénzügyi eredményességgel. Ez megfontolttá teszi a vetéseket tervező szakembereket mind a területnagyság, mind pedig a fajta és vetőmagár vonatkozásában. A vetőmag-kereskedők kevés megrendelésről és vontatott piaci indulásról számolnak be.

A napraforgó árutermő területe az utóbbi években stabilan 600.000 hektár felett alakult, 2014-ben több mint 614 ezer hektáron folyt termelés. Az országos átlagtermés az elmúlt három évben folyamatosan emelkedett, míg 2012-ben alig haladta meg a 2 tonnát, addig tavaly 2,653 t/ha volt ez az érték. Az árutermelés biológiai alapját garantáló napraforgóvetőmag-előállítás a csapadékos évjárat hatásaként közepesen teljesített. Országosan a vetőmag-szaporítás területi nagysága a megelőző évhez képest a felére csökkent. A vetőmag vonatkozásában az Európai Unió legnagyobb olajosnövény-termelői vagyunk, a hazai produktum meghatározó része exportra kerül. A nagy területcsökkenés mögött egyértelműen az elmúlt években megnövekedő átmenő készletek és az exportra értékesítés nehézségei állnak. A vetőmag-előállítások jó közepes terméskilátást mutattak addig, míg a betakarítást az esőzések félbe nem szakították. Ami termést még száraz időben vetőmagüzembe szállítottak, probléma nélkül feldolgozták, a megázott növényállományok azonban már nem kerülhették el a károsodást. A vetőmag-forgalmazók a kukoricához hasonlóan nem számítanak hiányhelyzetre. Az év eleji érdeklődések alapján a magas olajsavas hibridek felfutása tervezhető, az előrejelzések szerint 100.000 hektárt is meg fogja haladni e szegmens piaci részesedése. A készletek mind mennyiség, éréscsoport és speciális termesztési típus vonatkozásában várhatóan minden igényt kielégítenek.

A kukorica és napraforgó kapcsán nem kikerülhető a 2013. decembere óta érvényben levő neonikotionid hatóanyagú csávázószerek felhasználásának korlátozása. A klotianidin, tiametoxam és imidakloprid hatóanyagokkal csávázott vetőmagok forgalmazását és felhasználását az Európai Unió a 485/2013/EU végrehajtási rendeletével 2013. december 1-jét követően felfüggesztette. A rendeletet az EU-tagállamok közvetlenül és teljes egészében kötelesek alkalmazni. A hatóanyagok hiánya a kukorica és a napraforgó termesztésében végzetes változásokat nem idézett elő, azonban az őszi káposztarepce-termelés hazai és uniós kitekintésben is megsínylette a korlátozást.

A vetőmag szakma összehangolt fellépése eredményre vezetett, így a hamisított vetőmaggal történő visszaélések száma lényegesen csökkent. A gazdákhoz eljutott a vetőmagszövetség és a hatóság közös összefogásával ez ügyben megfogalmazott üzenete. A vásárlók, szakemberek számára egyértelművé váltak azok a veszélyek, amiket a hamis vetőmag megvásárlása és felhasználása jelent. A nem csírázó, ételfestékkel színezett, törtszemekkel teli kommersz kukorica súlyos anyagi veszteséget és még több bosszúságot okoz. Azt tanácsoljuk a termelőknek, hogy nagy értékű hibridvetőmagot mindig megbízható forrásból, kereskedőtől, számla ellenében vásároljanak, kérjenek vetőmag-minősítő bizonyítványt, és ellenőrizzék, hogy a számlán is szerepeljenek ezek az adatok. Ennek birtokában bármilyen vetőmaggal kapcsolatos reklamáció könnyen és gyorsan intézhető. A hazai termelésű vetőmagok fémzárolt vetőmag címkéjén szereplő adatok akár egy telefonhívás (NÉBIH, központi szám) vagy egy internetes lekérdezés (www.nebih.gov.hu/cimke) segítségével egyszerűen ellenőrizhetők.

A tavaszi vetőmag-forgalmazási szezonra minden bizonnyal nagy hatással lesznek az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) logisztikai, kiszállítási munkákat többlet adminisztrációval sújtó előírásai. A jelenleg a nem végfelhasználó részére történő első értékesítés esetén kötelező tételes adminisztráció sok kérdést vet fel. A visszáru, a terítőjáratok, a gyűjtőjáratok, a szántóföldön megtermelt vetőmag-alapanyag feldolgozó üzembe szállítása és több még előre nem látható mozzanat bizonytalanságai nem segítenek eloszlatni a kétségeket.

A termelőknek azt tudjuk tanácsolni, hogy ne hagyják az utolsó pillanatra a felkészülést, mert nehéz helyzet alakulhat ki a jelenleg még nehezen átlátható EKÁER-követelmények szállítói oldali teljesítése miatt. A lassú piaci indulás, a vásárlók kivárása azt eredményezheti, hogy az értékesítési időszak lerövidül, ami fennakadásokat okozhat a megrendelések gyors teljesítése tekintetében.