Trágyatárolók kialakításának új határidői

A területi bővítés részletes blokklistáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, új kijelölésként feltüntetve a 2013. szeptember 1-jétől nitrátérzékennyé vált területeket. További jogszabály-módosítással pedig azok a telepek is nagyállattartóvá váltak, ahol legalább ötven prémesállat helyezhető el. Tehát bárhol is van a telep, nitrátérzékeny területnek minősül, így a trágyatárolásra vonatkozó követelmények is vonatkoznak rájuk.

Az új kijelölésű nitrátérzékeny területen üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepeknek legkésőbb 2014. december 31-éig kell kialakítaniuk az előírt hígtrágyatárolóikat, míg az istállótrágyatárolóknak 2015. december 22-éig kell elkészülniük.

A már korábban is nitrátérzékeny területen lévő vagy nitrátérzékenynek minősülő állattartó telepek esetében valamennyi trágyatároló vonatkozásában 2014. december 31-éig kell teljesíteni az előírást.

A nem nitrátérzékeny területen fekvő állattartó telepek esetében a hígtrágyatárolók előírás szerinti kialakításának határideje 2014. december 31., a szervestrágyatárolók esetében 2015. december 22., azonban ott nem előírás a 6 havi tárolókapacitás megléte.

A trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból – különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés – adódhat.

Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A hígtrágyatároló kapacitását 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.

Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására.

Fontos szem előtt tartani, hogy módosult az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet, mely szerint változtak a trágyatároló-kapacitás kiszámításához szükséges alapadatok, módosultak a trágya beltartalmára vonatkozó értékek. Különösen az istállótrágyás telepeknél kell átszámolni, hogy elégséges-e a meglévő tározó a 6 havi trágyamennyiség befogadására.

Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld a rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított.

Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás a rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban. Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 4. § (8) bekezdésében foglaltak (Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.) figyelembevételével megengedett.

Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn október 31. – február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,

b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve

c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartaniuk a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait.

Az adatszolgáltatás és nyilvántartás vezetéséről szóló jogszabályi részek nemcsak a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, hanem a nem nitrátérzékeny területen a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben (baromfi esetében 3 számosállat, vegyes állattartás esetében 5 számosállat) állattartást végző természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra is vonatkoznak.

A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak és az állattartással foglalkozónak a gazdálkodási évre vonatkozóan (szeptember 1. és azt követő év augusztus 31. között) az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyaggazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain vagy ennek megfelelő adattartalommal.

A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak és az állattartással foglalkozónak a nyilvántartást és a beküldött adatlap másolatát, valamint a talajvédelmi terveket 5 évig meg kell őriznie.

2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszakra az adatszolgáltatást 2014. december 31-ig kell teljesíteni elektronikus úton.

Az új kijelölésű, 2013. szeptember 1-jétől nitrátérzékennyé vált területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait csak 2014. szeptember 1-étől kell betartani, majd csak ezt követően kell az ott elvégzett műveletekről gazdálkodási naplót vezetni és nitrát adatszolgáltatás keretében adatot szolgáltatni.

Összeállította:

állattartó telep állattenyésztés nitrát trágya trágyatároló