Tűzszünet vagy békeszerződés a tojásháborúban?

A járványhelyzet korrigálta a tojásárakat idén, és a keresleten sem látszott meg, hogy megrendítette volna a szeszélyes első félévi időszak. Egyelőre úgy tűnik, a ketreces tartás miatti viták is nyugvóponton vannak.

 

5 ezer munkahely, többmillió vevő, többmilliárd tojás

Bár a tojás bolti átlagára idén eddig jelentősen, 42 forint fölé emelkedett (de a különbségek országszerte akár a 30 százalékot is elérhetik!), a szakmai szövetség értékelése szerint ez korrekció, hiszen a 2018-as átlag ennél is magasabb (44 forint) volt. Az árak tavalyi esése miatt az ágazati árbevétel is 23-24 milliárd forintra csökkent az utóbbi években. Ez pedig nemcsak a vásárlókat érinti, hanem nagyon sok gazdaságot is: a legalább közepes méretű magyar telepek száma jelenleg 600 körül van, és ezeken közel 5 ezer embert foglalkoztatnak. A Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége úgy kalkulál, hogy a hazai termelés idén is 1-1,2 milliárd darab tojást visz majd piacra – 30 százalékban szó szerint, ugyanis a vásárlói igények harmadát a háztáji termelés elégíti ki. (A teljes hazai tojásfogyasztás egyébként jócskán évi 2 milliárd darab felett alakul, amit importból egészít ki a kereskedelem.) A nagyüzemi tojástermelés az első fél évben 540 millió darabra csökkent a tavalyi év azonos időszakában produkált 580 millióról.

 

 

Ketreces következmények: tojáshiány, drágulás, import

A nagy kérdés az idei év első felében viszont már nem is csak a jelenlegi árviszonyokra vonatkozott, hanem az egész hazai tojáságazat kilátásaira. Miután az elmúlt években több áruházlánc bejelentette, hogy 2025-től nem forgalmaz EU-konform ketreces tojást, a szakmai szövetség leszögezte: a következmények súlyos csapást mérnének a hazai ágazatra és a vásárlókra is. A tojásszövetség azt jósolja, ha egy ilyen intézkedés életbe lép, annak tojáshiány, elszabaduló import és mindebből eredően drasztikus – akár 40-10 százalékos(!) – áremelkedés lesz-lenne a következménye. Ráadásul fenyegetne, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről (is) érkeznének, ami a jelenleginél is nagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatokat okozhatna. A magyar vásárlók elé kerülő hazai tojás bő 80 százaléka az EU-konform úgynevezett ketreces tartásból származik – ekkora mennyiség kiesése első látásra is katasztrofális hatással járna.

 

 

Ez van mögötte

De vajon mi állhat az EU-konform ketrecestojás-előállítással szembeni fellépés mögött? Kétségtelen, hogy mind több nyugat-európai országban állnak át az EU-s (vagy „javított”) ketreces tartás mellett szabad- vagy madárházas tartásos technológiára. Így elképzelhető, hogy az ebben érdekelt gazdasági körök – technológiagyártók és -forgalmazók, gazdaságok és nem utolsó sorban környezetvédők – mindinkább konkurenst látnak a ketreces technológiát követő, jellemzően dél- és kelet-európai gazdaságokban. – Csakhogy a környezetvédelmi érvek nem helytállóak. Bizonyítottan az EU-konform termelési eljárás igényli a legkevesebb erőforrást, ennek legkisebb az ökológiai lábnyoma, károsgáz-kibocsátása – mutat rá dr. Molnár Györgyi. A tojásszövetség titkára hozzáteszi: a hazai vásárlók nagy többségének ízlését, pénztárcáját ez a típusú tojás elégíti ki, ezért nem véletlen, hogy azóta a legnagyobb hazai áruházláncok is legalább 2025-ig vállalták a ketreces tojások forgalmazását. Azóta pedig már sem határidő, sem elszánt termékszerkezet-átalakítási tervek nem tapasztalhatók a kereskedelmi szereplők részéről.

agrár import járvány ketreces tartás mezőgazdaság piac tojás tojásárak