Zala megyében befejeződik a napraforgó aratása

Írta: Szerkesztőség - 2014 október 17.

Zala megyében a napraforgó mintegy 99 százalékát már learatták, mindössze 45 hektárnyi terület van hátra; a napokban megkezdődött a kukorica betakarítása is – közölte Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke az MTI-vel csütörtökön.

A napraforgót csaknem 5,4 ezer hektáron aratták le, az átlaghozam 2,4 tonna volt hektáronként. Az MTI információi szerint tavaly átlagosan 2,56 tonna napraforgó termett hektáronként, a korábbi években pedig a hektáronkénti megyei átlag ugyancsak 2,4 tonna körül alakult. A sok csapadék miatt az idén késett az aratás, a már beérett állományt a kedvezőtlen időjárás miatt több károsodás – gombabetegségek, madár-, vihar- és belvízkár – is érte – tájékoztatott az agrárgazdasági kamara megyei elnöke. Kitért arra, hogy a kukorica betakarítása is megkezdődött Zala megyében. Jellemzően azokon a területeken takarítják be elsőként a termést, ahol (a vetésforgó szabályai szerint) az őszi búzát szeretnék elvetni. Az eddig betakarított 2940 hektárnyi területen – a kukorica teljes vetésterülete csaknem 48 ezer hektár – a vártnál alacsonyabb, 7,6 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. Több helyen a minőséggel is problémák vannak: a csövek fuzáriummal fertőzöttek. Magas toxintartalmuk miatt ez a termés takarmányozásra sem lesz alkalmas, ezért a takarmány-előállító vállalkozások előreláthatóan minden beszállított tételt ellenőriznek majd, és nem veszik át a fertőzött kukoricát – ismertette Süle Katalin. Hozzátette, hogy az elmúlt hetek kedvező időjárása miatt betakarításkor valószínűleg nem lesz kiemelkedően magas a kukorica víztartalma. A vetési szándék szerint a gazdák 43 965 hektáron őszi, 62 300 hektáron pedig tavaszi növényeket vetnek. Mindeddig összesen 15 ezer hektáron végeztek a vetéssel: 2,2 ezer hektáron az árpát, 5155 hektáron a búzát, 690 hektáron a tritikálét, 20 hektáron pedig a rozst vetették el. A repce tervezett vetésterülete 12 420 hektár volt, de csak 6960 hektáron sikerült elvetni a magot. A kedvezőtlen időjárás miatt a vetések egy része ki sem kelt, de az is előfordult, hogy a lefolyó víz magával sodorta a magokat, vagy a kikelő fiatal növényeket. Az üresen maradt földek egy részébe ősszel vetnek gabonát, másik részével pedig a tavaszi vetésterületet növelik. Az elmúlt időszakban lehullott csapadék helyenként 200-300 milliméterrel haladta meg a sokéves átlagot. Zala megye mezőgazdasági területéből 1400 hektárt árvíz, 3800 hektárt pedig belvíz borított, ami többszázmilliós kárt okozott a növénytermesztésben.

MTI 2014. október 16.