Megkezdődhet a nyúlhús és -hústermékek exportja Kanadába – adta hírül a szaktárca. Ennek kapcsán kérdeztük a legnagyobb hazai nyúlforgalmazót. Még nincs túl a járvány okozta válságon, de optimista.
A Tetrabbit Kft. 2019-ben újította meg vágóhídját és csomagolástechnikáját (forrás: amve.hu)
10 ezer tonna hazai nyúlhús
A sikeres auditot követően több éven át tartó tárgyalássorozat eredményeként felkerült a nyúlhús a kanadai exportpalettára. A 2017-es auditot követően megindult egyeztetések eredményeként bilaterális megállapodás jött létre a két ország között. Az elfogadott állategészségügyi bizonyítvány lehetővé teszi nyúlhús és -hústermékek kivitelét az észak-amerikai állam területére. Az exportra történő engedélyezés üzemi szinten történik, a lehetőség iránt érdeklődő cégek a további információkról a területileg illetékes járási hivatalban tájékozódhatnak – írja a szaktárca.
A magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált: az itthon előállított évi mintegy 10 ezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül, elsősorban Németországba és Svájcba. A Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, ahol évente bő 2 millió nyulat vágnak és darabolnak – ez az ország vágónyúl-mennyiségének fele. A másik felét az Olívia Kft. telepein tartják. Mindkét cég maga szerzi be a genetikai alapanyagot, gyártja le a tartási rendszert és vágja, darabolja, csomagolja az állatokat. A szaktárca célkitűzése korábban az volt, hogy 2022-re 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők.
Ezért fontos piac Kanada
„Kanadába régóta szeretnénk eljutni, évek óta folyik a termelés auditja ennek érdekében. Sok ugyanis odakint a magyar kereskedő, akikkel kapcsolatban állunk, és már nagyon várják a magyar nyúlhúst” – fűzi a hírhez Sándor Ferenc, a Tetrabbit Kft. ügyvezetője. A cég termelésének 90 százaléka exportpiacokra megy, döntően német ajkú területekre (Németország, Svájc, Ausztria), de erősödik a kelet-európai piac is. Mint megtudjuk: Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia egyre több nyúlhúsra tart igényt, de az orosz piac is nyitva maradt előtte (dacára az embargónak), és főként a bébiételekhez igényli a minőségi fehérjeforrást.
„Kanada azért nagyon fontos, mert ide fagyasztott formában érkezhet a hús, vagyis a nyári túltermelés levezetésére ez programozott lehetőséget adna. Az is lényeges, hogy nemcsak az egész test érdekli ezt a piacot, egyre több feldolgozott terméket is kérnek” – jegyzi meg az ügyvezető. Sándor Ferenc az év második felétől várja a nyúlszektor pozícióinak javulását. A járvány idején ugyan átjárhatóak maradtak az export számára a határok, de a HoReCa szektor leállása 15 százalékos piacvesztést okozott a nyúlértékesítésben, plusz a német helyi piacok működését is akadályozta a pandémia. És bár itthon kezelni tudták a járványt, és nem veszítettek munkaerőt, a fogadó országokban gyakran akadozott az ügyintézés egy-egy döntéshozó karanténba vagy kórházba vonulása miatt. „Gyakran csörgött úgy a telefon az irodákban, hogy senki nem vette fel…” – meséli a szakember.
Az év második felében jöhet az enyhülés
Egy ideje az szomorítja a leginkább, hogy a partnerek hallani sem akarnak áremelésről. „Mindenki tudja, hogy emelkedtek a költségeink, csak a takarmány 20 százalékot drágult, mégis elzárkóznak a tárgyalás elől. Azt mondják, sertésből, baromfiból túl nagy a kínálat, alacsony az ár, nem lenne velük versenyképes a nyúl, ha emelnénk. Pedig ma már nem tekinthető prémium terméknek a nyúl, volna, aki megfizetné. Bízom benne, hogy szeptemberben már tudunk árakról beszélni” – vélekedik Sándor Ferenc. A kormányzat korábbi célkitűzését, az évi 7 millió vágott nyulat, azonban biztosan elsodorta a világjárvány és a vele együtt érkező piaci bizonytalanság. A Tetrabbit Kft. most csak a szükséges állatjóléti beruházásokat végzi, kapacitásnövelésről jelen piaci helyzetben szó sem lehet.
