KITEKINTŐ

Elképesztően nő a pazarlás

Harmadával nőhet a kidobott élelmiszer mennyisége 2030-ig: akkorra elérheti az évi 2,1 milliárd tonnát – állapította meg egy amerikai kutatás. A világ fejlett, jóléti-fogyasztói államaiban elsősorban a megvásárolt, de fel nem használt élelmiszerek szemétbe dobása jelenti a pazarlást. A lakossági élelmiszerherdálás a teljes mennyiség mintegy harmadát adja, a többi a közétkeztetésben, a vendéglátóiparban megy a kukákba. Egy átlagos magyar fogyasztó évente 33 kiló ételt dob ki csak azért, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, vagy mert feleslegesen vásárolta meg. Ezzel hazánkban körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek harmada nálunk is a háztartásokban termelődik.

A pazarlás másik oldala, hogy a termény – a világ szegényebb térségeiben – a rossz termesztési és aratási-szüretelési technológiák, a raktározás, a szállítás és a feldolgozás során megy tönkre. Ezek többségében gyümölcsök, amelyek a szántóföldi és zöldségterményeknél sokkal sérülékenyebbek.

Klímagyilkos avokádó

Gyakran, amikor a nyugati-jóléti világ felkap valamilyen élelmiszert, a világ egy másik pontján aggasztó vagy súlyos környezeti károk alakulhatnak ki, akár a halászat, akár a zöldség- és gyümölcstermesztés terén. Ez történik most a pár évtizede egyre népszerűbb avokádóval. A világ legjelentősebb termesztőjeként Mexikó uralja a piacot, s a növekvő kereslet miatt egyre nagyobb területeket vág tarra, hogy avokádócserjékkel ültesse be az ősi fenyvesek helyét. Ennek a gyümölcsnek azonban kétszer annyi vízre van szüksége, mint a fenyőerdőknek. Az ősi erdők eltűnése emellett alapvető fontosságú fajok létét veszélyezteti.

A málna után eltűnik a magyar kajszi is?!

Hazánk egyik legkedveltebb és legértékesebb gyümölcsét, a kajszit az utóbbi években súlyosan veszélyezteti a fapusztulás – a Magyar Mezőgazdaság minapi jelentése szerint immár kérdéses az ültetvények gazdaságos fenntartása is. A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása, fitoplazmás betegsége lehet a felelős. A problémát számos kutatás próbálja feltárni és orvosolni: az egyik legnagyobb szabású alanykísérletben olyan fajtaalany kombinációkat szeretnének találni, amelyek kevésbé érzékenyek a fitoplazmára. Megoldás lehet a betegséget terjesztő szilva-levélbolha elleni védekezés, a fitoplazmás betegség kutatása, vagy a hazánkban nemrégiben megjelent baktériumos betegség, a Xanthomonas arboricola pv. pruni viselkedésének, terjedésének elemzése is.

Majdnem-rekord almából

A mezőgazdaság idén is jelentős mértékben járulhat hozzá GDP növekedéshez a mezőgazdaságért felelős államtitkár várakozása szerint – közölte az Agrárminisztérium november végén az MTI-vel. Feldman Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) balatonfüredi konferenciáján kifejtette, hogy a repce 998 ezer tonnás termésmennyisége 5,2 százalékkal haladja meg a tavalyit. Kukoricából tavalyihoz képest 10%-kal több, 7,5 millió tonna termett, a 900 ezer tonnányi almatermés pedig a 2014-es rekordot közelíti – írták, hozzátéve, hogy a meggy mennyisége is jelentősen meghaladta a tavalyit. Búzából a tavalyival megegyező mennyiséget, 5,2 millió tonnát takarítottak be országszerte.

Már ilyen is van: gyümölcsterrorizmus

Még a mi, bizarr jelenségekben gazdag korszakunkban is extrém terrorcselekmény borzolta a kedélyeket Ausztráliában – aztán az egész világon. Először egy korábban eperfarmon dolgozó nő vélt vagy valós munkahelyi sérelmei miatt akart elégtételt venni azzal, hogy tűket szúrt a kereskedelmi forgalomba kerülő eprekbe. Az 50 éves nőt gyorsan elkapták, és bíróság elé állították, most hétrendbeli gyümölcsszennyezéssel vádolták meg, de a jelek szerint követői akadtak. Hamarosan körtével folytatódott a gyümölcsterrorizmus az óceániai kontinensen, ahol varrótűt találtak egy melbourne-i bevásárlóközpontban vásárolt körtében. A veszélyes terméket egy nő éppen autóvezetés közben akarta megenni, de szerencséjére időben észrevette a benne megcsillanó tűt. Kisvártatva minden ausztráliai államból érkeztek hasonló jelentések, táplálva azt a félelmet, hogy az epres támadónak utánzói akadtak. A queenslandi rendőrség például már egy szupermarketben vásárolt banánban is talált tűt.

Kicsi a kökény, de…

Minden évszakra igaz, hogy az emberi szervezetnek az adott régióban termett gyümölcs-zöldség a legegészségesebb. A téli szezonban is érdemes olyan vitamin- és ásványianyag-forrásokat vennünk, amelyek helyi termesztésűek, keveset kellett utaztatni, és ezzel még a helyi termelőket is segítjük. A téli időszakban a leghasznosabb a birsalma, a kökény, és persze néhány zöldségféle, a céklától a retken át a káposztáig.

A felmelegedés nem segít a felmelegedésen…

– ez az ügyetlennek ható tanulsága és következtetése van annak a megfigyelésnek, amit nemrég tett közzé a bécsi Műszaki Egyetem geodéziai és geoinformatikai tanszéke. A klímaváltozás miatt eltolódnak a növények fejlődési szakaszai, ebből pedig következhetne, hogy ha korábban beköszönt a tavaszi meleg, akkor a növények korábban kezdenek fotoszintetizálni, és a légkör széndioxid-tartalmát megkötni. Kiderült azonban, hogy nem így van – írja az osztrák mezőgazdasági hírszolgálat. A tapasztalatok szerint bár a meleg tavaszokon hamarabb kizöldül a vegetáció, de nyáron és ősszel a folyamat a visszájára fordulhat, így összességében kevesebb szén-dioxidot köt meg a növényzet egy vegetációs periódus folyamán.

A jelenség oka az lehet, hogy a tavaszi intenzív növekedés annyira megnöveli a növények vízfelvételét és párologtatását, hogy az év későbbi hónapjaira már nem marad elegendő felvehető víz a talajban. Az is lehet, hogy a növényeknek genetikailag „beprogramozott” hosszúságú a tenyészidejük, és ha korábban kezdődik, akkor korábban véget is ér. Mindez sajnos azt jelenti, hogy a klímaváltozás-prognózisok kedvezőtlenebbül festenek majd, mint eddig.