Professzionális, hosszú hatástartamú szervestápanyagforrások jelentősége a szőlő- és gyümölcstermesztésben

Helyzetbemutatás

Európában a hosszú hatástartamú szervestápanyag-források és -talajtrágyák biomassza-eredetű alapanyagai tetemes mennyiségben állnak rendelkezésre. Elég önmagában a biogázüzemekre kitekinteni, amelyek száma 2009 és 2016 között látványos növekedést mutatott, elérve ezzel a 17439 működő egység-számot. A 2018 nyarán zárult AGRIFORVALOR H2020-as projekt egyik legfontosabb fókuszterületeit a biomassza innovációs hálózat megteremtése, érdekeltek összekapcsolása, növénytermesztésből, állattenyésztésből, erdőgazdálkodásból származó biomassza-erőforrások felmérése jelentették.

A rendelkezésre álló biomassza, az adaptálható technológiák, az európai piacon elérhető termésnövelő készítmények felmérése nélkül lehetetlen magas hozzáadott értékű és korszerű talajtrágyákat a precíziós, integrált, ökológiai gazdálkodási rendszerekbe bevonni a körforgásos szemlélet érvényesülésével.

Szőlő-és gyümölcstermesztés jelenlegi helyzete

2015-ben megközelítőleg 3,2 millió hektáron folyt szőlőtermesztés, a gyümölcstermesztés 3,2 millió hektáron valósult meg (Eurostat, 2017). Hazánkban az összesített szőlőtermőterület nagysága a 80.818 (2015) hektárról 73.437 hektárra csökkent 2017ben. A gyümölcstermesztés területi kiterjedése a szőlőtermesztéssel megegyezően csökkenést mutat a 2015-ben elvégzett összesítés alapján, hiszen ezen a soron 76.429 hektárt könyvelhettünk el 2017-ben (KSH, 2017).

A hosszú hatástartamú szerves talajtrágyák tulajdonságainak megközelítése

A hosszú hatástartamú szerves talajtrágyák letéteményesei azok a készítmények, melyek jó minőségű, nagy molekulatömegű humuszanyagokban (huminsavakban) gazdagok, a Hargitai-féle (1987) humuszstabilitási értékük előnyösen 1 felett van, 4 napos inkubációs során Dewar-teszttel mért maximális önhevülési értéke 20^oC alatt van, az ammónium-N/nitrát-N arány pedig 1 alatt van. A rövid ideig vagy alig lekomposztált, szárított vagy granulált szerves talajtrágyák humuszstabilitási értéke 1 alatt van, ezzel szemben a megfelelő hosszúságú felépülési szakasz biztosításával, egyes esetekben 1 éves utóérlelést követően 4 feletti humuszstabilitási Q értéket könyvelhetünk el megfelelő minőségű komposzttermékeknél és szervestrágya-készítményeknél. A növényi és vagy állati eredetű hulladékok oxigénmentes környezetben karbonifikációjával nyert korszerű talajtrágyák és talajjavító-anyagok – bioszén – jelentősége folyamatosan növekszik világszerte. Azonban ezeknek a készítményeknek az iparszerű gyártása még nem valósult meg hazánkban.

Elvi megfontolások a szőlő-és gyümölcsültetvények szervestrágyázásával kapcsolatban

• A hosszú élettartamú gyümölcsösök esetén kiemelkedő jelentőséggel bír a szervesanyag-utánpótlás, különös tekintettel a kolloidokban szegény váztalajokra.

• Jó minőségű, humuszanyagokban gazdag készítmények, talajtrágyák alkalmazása segíti a talaj víz- és hőgazdálkodási tulajdonságainak javítását.

• Humuszstabilitás (Hargitai, 1987): a talajtrágya szervesanyagának minősítése laboratóriumi körülmények mellett a nátrium-hidroxidos és nátrium-fluoridos oldatok fényelnyelési értékeinek hányadosa. Előnyösen a humuszminőséget jelző Q értékes 1 felett van, amely a huminsavak fulvosavakkal szembeni túlsúlyát jelzi. A komposztok, szervestrágyák forgalomba helyezését szabályozó 36/2006 (V. 18.) FVM rendeletnek nem része a humuszminőség vizsgálata a termék jelöltek engedélyezése céljából.

• A szerves talajtrágyát illetően fontos szempont az alapanyag eredete; azaz növényi, állati eredetű vagy vegyes biomassza-hulladékból állítjuk elő a készterméket. Az állati hulladékokból, mint jelentős nyersfehérje tömeget hordozó biomasszából kifejezetten hosszú hatástartamú komposztot lehet nyerni, hiszen a kijuttatást követő 5-6 évvel is kimutathatóan nőtt a szervesanyag-tartalom és a kötöttségi mutató (Ragályi Péter, 2011).

• A szervestrágyázást befolyásolhatja az ültetvény kora, talajtípusa, az ültetvény területi kiterjedése, termesztéstechnológia formája, alkalmazott alternatív technológiai elemek pl. zöldtrágyázás, sorközben fedőnövények alkalmazása, valamint a piacon elérhető szerves talajtrágyák, komposztok ára, minősége, rendelkezésre állása a kritikus keresleti időszakokban.

• Fontos erőforrásigény a szervestrágya kijuttatásához rendelkezésre álló erő- és munkagép vagy adapter típusa.

A hazánkban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező szervestrágyák és komposztok tárháza igen széles, hogy némiképp közelebb kerüljünk célunkhoz – azaz forintalapon össze tudjuk hasonlítani a termékeket és valós képet kapjunk az alkalmazásukkal járó ráfordításokról –, kivonatos jelleggel adatbázist építettünk, melyet a 2. táblázatban összesítettünk.

A fenti számítás alapvetően iránymutatás a gazdálkodók számára, melyhez szervesen kapcsolódik a kijuttatás költsége, amely a gépkapacitás figyelembevételével jelentős különbségeket eredményezhet a gazdaságok között. Érdemes számításba venni azt is, hogy az árutermelő gyümölcsösök esetén az évente újratermelődő-lehulló növényi biomasszatömeg mintegy 4-6 t mennyiséget tesz ki, továbbá az alkalmazott technológiától és térállástól függően hektáronként 15-25 tonna zöldtrágya növényi tömeg állítható elő, amely közvetlenül gyarapítja a termőhely szervesanyag készletét, mérsékelve ezzel a talajtömörödést, szerkezeti leromlást, párolgási és tápelemveszteséget.

Szolnoky Tamás,
okleveles agrármérnök
Hiller Péter, projektvezető