Az Év Agrárembere – Állattenyésztés kategória

Az Év Agrárembere – 2018 jelöltjei Állattenyésztés kategóriában:

Claessens Peter

A belgiumi születésű Claessens Peter tanulmányait nem agrárterületen végezte, de a mezőgazdasághoz való kötődése már gyermekkorában kialakult. A Belgiumban töltött évei alatt gyakran besegített a családi gazdaságba, így hamar megtapasztalta az agráriumban végzett munka sokszínűségét.

Szülei támogatásával 1995-ben megvásárolta az egykori Dél-Somogyi Állami Gazdaság utódcégének telephelyét, ami ma is a vállalat székhelye a Somogy megyei Nagybaráti-pusztán. A Claessens Group jelenlegi állománya 2000 Holstein-fríz tehén és 8000 koca, utóbbi jövő év tavaszára a 10.000-es létszámot is eléri a folyamatos szaporulatnak és fejlesztéseknek köszönhetően. A cég teljes sertésállománya 100%-ban SPF (Specific Pathogen Free) státuszú, tehát speciális kórokozóktól mentes, továbbá a termelésben törekszenek az állatok antibiotikummentes nevelésére.

A cégcsoport tavaly közepes vállalkozás kategóriában elnyerte a Somogy Megyei Kormányhivatal által meghirdetett „Egészséges munkahely 2017” címet.

Az üzletember vállalata évek óta támogatja a Dél-Somogyi térség fejlődését: oktató-és látogatóközpontjukat is azért hozták létre, hogy a diákoknak bemutassák a mezőgazdasági munka kihívásait és szépségeit, ezzel is hozzájárulva az agrárszakma népszerűsítéséhez. A ma már magyar állampolgárságú, több mint húsz éve hazánkban tevékenykedő Claessens Petert 2018-ban Somogyszob díszpolgárává választották a település fejlődéséért tett munkájáért.

Dr. Petis Mihály

Az általános agrármérnök és vállalkozásszervezési szakon végzett Dr. Petis Mihály hiszi, hogy csak a hatékonyan működő vállalkozások hosszú távon fenntarthatók. A hatékonyság fontos tényezője az optimális méret és a minél nagyobb hozzáadott értékű termék előállítása: ezt mindig szem előtt tartják.

Baromfifeldolgozójuk indításakor célként szerepelt, hogy a feldolgozott mennyiség kétharmadához maguk állítsák elő a brojlercsirkét: így érték el, hogy több mint 10 millió saját brojlercsirkét neveltek.

A tejtermelő tehenészükben a négyszázas létszámot ezres nagyságrendre növelték, hogy kitermeljék a fejlesztési és a gépesítési költséget. 2001-ben a tejtermelési versenyben országos első helyezést értek el.

2000 hektár saját tulajdonú szántójuk mintegy negyedén a közeljövőben precíziós öntözést kívánnak megvalósítani. A nagyméretű, korszerű biogáz és állati melléktermék feldolgozó üzemeik zéró hulladék-kibocsátást biztosítanak.

A Bátortrade Kft. ügyvezetője nyugdíjba vonulása előtt gyakran volt Nyírbátor város és megyei önkormányzati tag, ahol lehetőségeihez mérten segítette a lakosságot, akár anyagi támogatással is.

Munkája elismeréseként többször jutalmazták szakmai és közéleti kitüntetéssel, mint városi Díszpolgári cím, Gábor Dénes díj, Országos Innovációs díj, Életfa Bronz fokozata. A Nyíregyházi Egyetem címzetes főiskolai tanára és a Debreceni Egyetem tiszteletbeli egyetem docense, ami színesebbé teszi a szakmai munkáját.

Sztanó János

Sztanó János a Szegedi Állami Gazdaság társadalmi ösztöndíjasaként 1973-ban szerzett közgazdász diplomát. Végigjárta a ranglétra fokait, mire az Állami Gazdaságok Országos Központja a gazdaság igazgatójának nevezte ki 1983-ban: ott eredményesen irányította a gazdaság haltermelési, tehenészeti, sertéstenyésztési, szőlő és borászati, valamint szántóföldi ágazatát egyaránt.

Az állami gazdaság jogutódjaként működő Szegedfish Kft. vezetőjeként visszaállította az elmúlt évtizedekben kissé megkopott Szegedi Halgazdaság presztízsét: az ország második legnagyobb területű tógazdaságában ma példaértékű a tenyésztés és a haltermelés. A vállalat 2018-ban elnyerte a Magyar Agrárgazdasági Minőségi Díjat.

Sztanó János aktívan részt vesz az ágazat megyei és országos munkájában is. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet Felügyelőbizottsági tagjaként, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezetében megválasztott osztályvezetőjeként, valamint a Települési Agrárgazdasági Bizottság tagjaként is legjobb tudása szerint végzi a munkát.

A tógazdaság egyik legnagyobb természetvédelmi ismerője dr. Csizmazia György volt. A halála után létrehozott alapítványban kurátorként társaival igyekeznek felhívni a tanulók figyelmét a természet szeretetére. A környezetében élő hátrányos helyzetű embereken pedig a szegedi Szent-Györgyi Rotary Klubban végzett aktív részvételével segít.

Itt adhatja le szavazatát: www.azevagrarembere.hu