Gyommentesség, növényvédelem a napraforgó termesztésben
Termékeinek csaknem fele Európában, bővülő ütemben bő harmada Észak-Amerika államaiban, 10%-a pedig Latin-Amerikában talál vevőre, s az európai értékesítések mentegy 50%-kal nőttek az utóbbi 4 évben. A Bubna család által 1987-ben, az indiai Mumbaiban alapított, ma a világ 80 országában jelenlévő cég kezdettől a növényvédő szerek gyártásához használt generikus hatóanyagokra koncentrált. Tevékenysége az engedélyeztetésen kívül, kiterjed a formulációk fejlesztésére; termékei gyorsan és könnyen kezelhető csomagolásban jutnak el partnereikhez, s portfóliójában a növényvédelmi termékek egyre szélesebb köre található – hangzott el a Sharda decemberi budapesti szakmai rendezvényén az alapító Ramrakash V. Bubna vezérigazgató és Papp Zoltán vezető tanácsadó (Sharda Hungary Kft.) megnyitójában.
A napraforgó növényvédelmére fókuszáló szakmai napon dr. Tőkés Gábor a növényvédőszer-engedélyeztetési folyamatot vázolta a nagyszámú hallgatóságnak. A NÉBIH igazgatóhelyettese rámutatott: minden készítmény engedélyezésének alapja a kockázatbecslés, és célja, hogy megelőzze a felhasználókra, a környezetre és a fogyasztókra elfogadhatatlan hatásokból eredő veszélyeket. A szakember szerint az ED-gyanús (a hormonrendszert megzavaró) anyagok kivonása folyamatos lesz az EU-ban, ugyan akkor úgy ítéli meg: a szűkülő szerpaletta mögött előfordul, hogy nem a gyakorlatias megközelítés, hanem a különféle beavatkozó sajtókampányok állnak, amelyek háttérbe szoríthatják a szakmai döntéseket.
A napraforgó azért is állt a Sharda szakmai napjának homlokterében, mert hazánkban mind a termésterület (4 év alatt 100 ezer hektárral), mind a termésmennyiség (4 év alatt csaknem félmillió tonnával) nőtt. A termelési költségek élén a növényvédelem és -ápolás áll az összes ráfordítás 33%-ával. A védekezés öt legfontosabb szempontja között – a növényi sorrenden és a gyomirtáson túl – a vetésidő, a tőszám helyes megválasztása, a tápanyag-visszapótlás áll. Az időjárás változás, a melegedő ősz kedvez a rovarkártevők felszaporodásának, egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a drótférgek és a pajorfélék. A kórokozók elleni eredményes védekezés kétségtelenül fontos eleme a rezisztens fajták alkalmazása – összegezték az előadók (Dr. Keszthelyi Sándor egyetemi docens, Kaposvári Egyetem és Dr. Békési Pál címzetes egyetemi tanár, Pannon Egyetem). Szabó László (nyugalmazott főtanácsos) többek között rámutatott a preemergens kezelések szükségességére az eredményes és hatékony gyomirtásokhoz.
A Sharda növényvédelmi megoldásainak négy fő oszlopa a megbízhatóságon, a fitotoxicitás kizárásán, a terméskiesés megelőzésén és a megbízható formuláción alapul. A Sharda részletesen bemutatta az új imazamox hatóanyag tartalmú termékét, az I-Maza 40 SL-t, amely a nemzetközi, a hazai hatósági és például a KITE gyomirtási kísérletei során bizonyította eredményességét. A magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen hatásos posztemergens gyomirtó szernek rendkívül kedvező az ár-érték aránya is.
A Sharda-termékek hatékonyságáról azok a gazdaságvezetők is személyesen adtak számot, akik részt vettek a Sharda budapesti szakmai napján. Az Agro-Sükösd Kft.-nél 900 ha napraforgóban tapasztalták, hogy a kedvező árú Sharda-termékek az átütő hatás mellett, állomány szárítás esetén jó víztartalmi értékhez is segítették a termesztőt. Elégedetten nyilatkozott az I-Maza 40 SL gyomirtó hatásáról a Szekszárdi Mezőgazdasági Zrt. képviselője is, aki teljes gyomirtó hatásról számolt be, s szintén teljes gyommentességet értek el a Sharda új termékével az enyingi Mikó és Mikó Kft.-nél, ahol integrációban 140 hektáron foglalkoznak napraforgóval.
