A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a gazdálkodóktól a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani!
Milyen tápanyag van a talajban? Mit kell pótolni?
A legtöbb növénynek a nitrogén, a foszfor és a kálium (NPK) jelenti a 3 legfontosabb elemet. Ezek mellett még opcionálisan mérhető:
|
A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben kell kijuttatni. Úgy, hogy a növények a tápanyagokat a lehető legjobban hasznosítani tudják. Ezáltal a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteségek és a környezeti elemek –első sorban a vizek– ezzel összefüggő terhelése a lehetőségek szerint elkerülhető legyen!
Talajvizsgálatkor a leggyakrabban előforduló tápanyag hiányok és okozatai
| – Nitrogén hiány: többségében az idősebb leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld, vagy sárga színével járnak együtt.
– Foszfor hiány: a gabonában a levélcsúcs nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. Leggyakrabban az idősebb leveleken jelentkezik csak. A foszfor hiány csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe. – Kálium hiány: az idősebb, alsó leveleken a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, később a levélerek közötti szövetek is elszáradnak. – Víz hiány: a vízhiány –annak mértékétől függően– a szántóföldi növényállomány szervesanyag-termelését jelentősen csökkentheti, sőt a növény pusztulását is okozhatja. – Nem megfelelő talaj pH érték: a talaj pH szélsőséges irányokba történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de minden esetben károsan befolyásolja a növények fejlődését. |
Gyorstesztek a szántóföldön!
| A vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén, foszfor, kálium teszt. Azokon a területeken érdemes a talajmintavevő használata, ahol az előző évekről nitrogén maradvánnyal lehet számolni (vízlevezető összefolyások stb.), illetve ahol a téli csapadék, esőzés nem mosta ki az őszi trágyát. Vagy épp ellenkezőleg, ahol biztosan lemosta a tápanyagokat a termő területről.
Talajminta vizsgálatra a Talaj nitrát mérő koffert, vagy az Amola mobil talajelemző koffert ajánljuk, mely megadja a maradék nitrogén mennyiségét a gyökérzónában, így a termelők meghatározhatják a termelendő kultúrához szükséges műtrágya mennyiségét. |
Bővebben a talajmintavevőkről ide kattintva olvashat!
A talajmintákat legalább 30-60 centiméterről kell venni a talajmintavevővel. A késő tavaszi teszteket vízállásos, illetve bő csapadékos területeken végzik. Ekkor elegendő 20-25 cm mélységből talajminta vizsgálatot végezni.
Ha nem csak a nitrogéntartalmat szeretnénk megállapítani, akkor az Amola agrár mobil laborral komplett talajvizsgálatot végezhetünk, vagy akár a már meglévő tesztjeinkhez a Stelzner koffer tartalmazza a szükséges eszközöket. A csomagok minden eszközt tartalmaznak, amelyre szükség van a talajvizsgálatnál, kivéve talajmintavevőt. A megfelelő minta-előkészítés után megállapíthatjuk a talaj összetételét a vizsgált makro- és mikroelemek függvényében.
Bővebben a talajkoffer, talajelemző szettről ide kattintva olvashat!
A talajnedvesség folyamatos vizsgálatának szükségessége
| Egyik legfőbb lépésként nem árt, ha folyamatosan vizsgáljuk termőföldünk vízháztartását egy talajnedvesség mérővel. Egy aszályos időszak szemmel is jól látható károkat okoz minden terményben, de egyes kultúrák különös odafigyelést igényelnek a megfelelő talajnedvesség megtartása érdekében.
Egy SMM-1 talaj nedvességmérővel az éltető víz mennyisége 0-50%-os méréshatárig mérhető a termőföldben. Kompakt méretei és az elemes üzemeltetés hosszabb távú, mobilis használatot is lehetővé tesz, stabil és vízálló burkolata pedig megvédi a belső alkatrészeket a környezeti hatásoktól. A talajnedvesség mérő adattárolási funkciójával lehetőség van a maximum és minimum értékek visszakeresésére az adott munkafolyamatban, az SMM-1 talajnedvesség mérő használata pofonegyszerű! |
Bővebben a talaj nedvességmérőkről ide kattintva olvashat!
Komoly fejlődési rendellenesség tapasztalható, ha a terménynek nem megfelelő a termőtalaj pH-ja!
A növények a talaj pH értékére is eltérően reagálnak: egyes kultúrák a kissé savas, mások a kissé lúgos kémhatást kedvelik. Ezért igen fontos tényező a termőföldek savasságának megállapítása egy pontos talaj pH mérővel. Általában a semleges talaj pH értéke (pH=6-7) felel meg a növénytermesztés általános feltételeinek. A hazai talajok pH értéke általában magas.
Kétféle módon is mérhetjük ezt egy talaj pH mérő segítségével: a földből oldatot készítve, vagy akár az erre alkalmas talaj pH mérő szondáját óvatosan földbe szúrva közvetlenül is megmérhetjük a talaj pH értékét.
Termesztett növényeink alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 5,5-6,5) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően. A következő táblázat a fontosabb kultúrnövények termeszthetőségének pH által megszabott korlátait (termeszthetőségi tartomány) és az adott növény fejlődéséhez legideálisabb kémhatást (pH optimum) foglalja össze:
|
Termeszthetőségi tartomány |
PH optimum |
|
|
szója |
5,5 – 7,0 |
6,3 |
|
kukorica |
5,5 – 7,0 |
6,3 |
|
lucerna |
6,5 – 7,9 |
7,5 |
|
napraforgó |
6,0 – 7,5 |
6,8 |
|
árpa |
5,2 – 7,8 |
7,2 |
|
cukorrépa |
6,1 – 7,8 |
6,7 |
|
búza |
4,1 – 7,8 |
6,6 |
|
borsó |
5,0 – 7,6 |
6,6 |
|
repce |
5,2 – 7,5 |
6,4 |
|
zab |
4,0 – 7,3 |
5,8 |
|
burgonya |
4,0 – 8,0 |
5,2 |
|
rozs |
4,0 – 6,6 |
5,5 |
|
vörös here |
5,0 – 7,2 |
6,7 |
Bővebben a talaj pH mérő műszerekről itt olvashat!
Szántás, talajlazítás előtt penetrométerrel meg kell vizsgálnunk a talajban hol vannak vízzáró rétegek, mennyire kötött talaj, tehát a talaj szerkezetét. Ennek hiányában a nem megfelelő eketalp beállítással rengeteg pénzt elpazarolhatunk talajműveléskor!
| A túlságosan kötött talajból a növények csak korlátozottan tudják felvenni a vizet és a tápanyagokat, illetve a levegő is kevésbé tud cserélődni a kötött talaj részecskéi között. A talaj a talaj szerkezete vizsgálatakor a tömörebb szintek mélységét is nagyon fontos megmérnünk, nem csak a tömörségi szintet!
Egy modern gazdabot, azaz penetrométer segítségével könnyen megállapítható a talajvizsgálat során a talaj szerkezete és a zárórétegek mélysége is. A penetrométerrel a talajvizsgálat rendkívül gyors és egyszerű: a markolatánál fogva beleszúrjuk a talajba, majd a kijelzőről a színskála segítségével leolvashatjuk a talaj aktuális állapotát, a szárán pedig mérhetjük a rétegek mélységét. A talajtömörség vizsgáló két heggyel és ennek megfelelően két skálával van ellátva: keményebb talajhoz és puha talajhoz is. A talaj szerkezetének vizsgálatát a talajminta vétellel össze lehet hangolni. |
Bővebben a penetrométerről ide kattintva olvashat!
Manapság a pontosság és a mobilitás elengedhetetlen a termőföld minőségének megállapításában, a tápanyagigény felmérésében. A korszerű műszerek a biztos növénytermesztés és az elismert gazdasági siker garanciája!
Halmai Géza
Termékszakértő
[email protected]
+ 36 70/322 6145
Agrogazda.hu Mérőműszerek Kft.
Székesfehérvár, Zsombolyai u. 36.
Tel.: +36 22/322-650; Mobil: +36 70/618-6225
Web: www.agrogazda.hu; E-mail: [email protected]
