Nagyüzemi állattartás – de mi legyen az istállótrágyával?

Egy irányított mikrobiológiai technológiával kezelt istállótrágya makro- és mikroelem-tartalma igen magas.

A fenntartható mezőgazdálkodási stratégiák egyik fontos eleme a talaj-termelékenységének, a talaj szervesanyag-tartalmának megóvása. A talaj oldaláról vizsgálva az istállótrágya jótékony hatása még sokoldalúbb, mint bármely más szervestrágyáé. Az istállótrágya nagy érték. A szervesanyag-pótlás mellett javítja a talaj kémiai, fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságait, lazítja szerkezetét, élénkíti a talajéletet.

Könnyen bontható szervesanyag-tartalma a mikroorganizmusok tápláléka, a nehezen bomló szerves anyagai révén pedig hosszú távon a humuszanyagok mennyiségét növeli. Az istállótrágya kijuttatásával visszakerül a talajba a terméssel elvitt mikroelemek jelentős mennyisége.

Kezdetek

Az esszenciális növényi tápanyagok visszapótlásának legősibb formája a szervestrágyázás. Csak a XIX. században, Liebig német tudós kutatási eredményeit követően kezdtek foglalkozni a mesterségesen előállított ásványi eredetű műtrágyákkal. A múlt század második felében már világossá vált a szervestrágyák alkalmazásának hiányából adódó problémák, amelyeket a mesterségesen előállított gyári készítmények, és termékek nem tudtak pótolni. Sajnos a hagyományos tartású állattenyésztés visszaesése következtében egyre kevesebb a növénytermesztésben használnak (jó minőségű) szervestrágyát. A szervestrágyák között – növénytermesztési szempontból – jelentős különbség van, ami függ a trágyát termelő állattól, a takarmányozástól, az almozás módjától, illetve az alom és a trágya arányától, valamint a bomlás mértékétől is.

A jelen

A mostani trágyakezelési gyakorlat nagy általánosságban a kitárolt istállótrágya egyszerű lerakásából áll. A trágya ilyen állapotában nagyon nagy mértékben veszít hasznos tápanyagtartalmából – elsősorban nitrogénmennyiségéből –, az erjedési veszteségek is igen jelentősek, hiszen a trágyabomlása nem irányított, valamint a magas hőmérséklet kialakulását gátló anaerob körülmények akár meg is akadályozhatják ezt a folyamatot. Jelentős mértékben csökkentik annak a lehetőségét, hogy a gyommagvak elveszítsék a kezelés során a csírázóképességüket.

Összetevői

Az istállótrágya a háziállatok exkrétumainak, valamint az alomnak különböző arányú keveréke. Összetétele számos tényező befolyása alatt áll, melyek közül az állatfaj (fajta, kor, ivar), a tartásmód, az alom, a takarmányozás, valamint a keletkezett trágya kezelése alapvető jelentőséggel bírnak. Hazai körülmények között 10 t jól érlelt istállótrágya átlagos hatóanyag-tartalma 50-60 kg nitrogén, 25-40 kg foszfor és 60-80 kg kálium (Müller, 1990; Czuba, 1978; Ábrahám, 1980). Az egyes elemek aránya megközelítőleg 1:0,5:1,2.

És mi legyen a szaggal?

Az állattartás egyik általánosan előforduló problémája a szaghatás. Az ürülék bomlása közben keletkező anyagok – pl. ammónia, kén-hidrogén, fenol, és aminok – több száz, vagy akár ezer méterre is érezhetőek. Az ammónia a nitrogéntartalmú ürülék bomlásának következtében kerül a légtérbe. Helyileg a nyálkahártyákra, felszívódás után pedig a központi idegrendszerre fejti ki káros hatását. A kén-hidrogén gáz fehérjék bomlásakor keletkezik, amely zárt gyűjtő-rendszereknél gyakori. Nagyon mérgező, kötőhártya- és tüdőgyulladást, anémiát (vérszegénység), emésztési zavarokat, valamint a légzőközpont bénulása miatt – legrosszabb esetben – fulladást is okozhat. Ugyanakkor az ammónia – mint úgynevezett óriásmolekula (NH3) – irányított körülmények között könnyen bontható, és ezáltal a „szaghatás” is kezelhető.

Érlelésének céljai

Az istállótrágya kezelését üzemi és biológiai okok is indokolják. Az érlelés célja, hogy a friss istállótrágyára jellemző, igen tág C:N arány (40-50:1) szűkebbé váljon (20-30:1), valamint a trágya szerves anyagai minél nagyobb mértékben humifikálódjanak. További cél, hogy a szalma elkorhadjon, és a trágya porhanyós tömeggé alakulva egyenletesen elmunkálható legyen, valamint a kezelés során sterilizálódjon a patogén szervezetektől.

Az istállótrágya termésnövelő hatása tág határok között mozog. A mérhető hatás az első évben a legnagyobb (40-60%). A második és harmadik évben fokozatosan csökken (30-35, valamint 10-12%), majd a negyedik évben kötött talajokon csupán 5-10%ra tehető. Kedvező körülmények mellett termesztett növényeink az istállótrágyával kivitt összes N mintegy 50%-át képesek hasznosítani.

Kedvező eredmény

Az istállótrágyázás talajéletre kifejtett kedvező hatásai egyrészt a talajlakó mikrobák számára szükséges táplálék biztosításában, másrészt az élettevékenységükhöz szükséges környezeti feltételek optimalizálásában játszanak szerepet. Az egészséges talaj makro- és mikroorganizmusok sokaságát tartalmazza a megfelelő működőképességet biztosító arányban és egyensúlyban. A humusztartalom növekedésével a mikrobaszám is növekszik. A mezőgazdaságilag művelt területeken, egy adott talajtípuson mind a mikrobák száma, mind a talajok humusztartalma irányítottan növelhető. A talajbeli élőlények mennyisége és működőképessége szoros kapcsolatban van a talajminőséggel. A gazdálkodási mód, ezen belül a tápanyagellátás módja jelentős hatással van az adott talaj mikroorganizmus populációjának alakulására, illetve összetételére.

Egy irányított mikrobiológiai technológiával kezelt istállótrágya kiemelkedő beltartalmi értékekkel rendelkezik: makro- és mikroelem-tartalma igen magas. A hagyományos trágyaérlelési eljárásokkal szemben ezzel a technológiával a lebontás során nem emelkedik drasztikusan a hőmérséklet, így kevés a nitrogénveszteség, és az érett trágyának magasabb lesz a tápanyagtartalma. Az irányított mikrobiológiai technológiához használatos komplex mikrobiológiai készítményben lévő nitrogénkötő-baktériumok elősegítik a magas nitrogéntartalom megőrzését.

A komplex, széles spektrumú mikrobiológiai készítmény mikroorganizmusai a dominancia elv miatt kiszorítják a patogén kórokozókat a trágyából. Mivel az irányított mikrobiológiával kezelt trágya már tartalmaz effektív mikroorganizmusokat, ezért kijuttatásával egymenetben a talajkezelés is elvégezhető. A fent említett technológiával kezelt trágya igen magas nitrogén- és káliumtartalommal rendelkezik, és a nagy mennyiségű makro-és mikroelem tartalma miatt használata sokkal gazdaságosabb, mint a kezeletlen istállótrágyáknak.

Zöld Tünde, növényorvos MsC

Magyar Nikolett