A szervestrágya hatása és jelentősége

Napjaink mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepet kap a talaj állapotának folyamatos vizsgálata, a termőképesség fenntartása vagy inkább emelése a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. A talajvizsgálati eredmények pontos képet adnak a termelőknek a talaj fizikai és kémiai tulajdonságairól, viszont a vizsgálatok összetettsége miatt keveset mutatnak meg a talaj mikrobiológiai állapotából. Éppen ezért arról is kevés információ áll a gazdálkodók rendelkezésre, hogy miként változik a talajélet a szervestrágyázás hatására. 

Életerős talaj

A szervestrágyázás pozitív hatással van a biomassza mennyiségére, és a biomasszát alkotó baktériumok és gombák aktivitására. Ennek oka, hogy a szervestrágyában lévő szerves szén és egyéb mikroelemek két-háromszorosára növelik a mikrobiális biomassza és a talaj légzését. Az aktivitáson felül a biomassza összetétele is megváltozik, és olyan mikroorganizmusok jelennek meg a talajban, melyek a kizárólag műtrágyázott talajokban nem fellelhetők. A megnövekedett mikrobiális biomassza és annak sokfélesége kedvez a talajminőségnek, mivel kulcsszerepet tölt be a talaj tápanyagciklusában. Felgyorsul a szervesanyagok bomlása, a nitrogén és a foszfor könnyebben átalakul a növények számára is felvehető szervetlen formába. Mivel a talajban jelen lévő enzimek a baktériumok extracelluláris termékei, azok mennyisége is megemelkedik. Az enzimaktivitás növekedése hozzájárul a szénhidrátok lebontásához.

A hasznos mikroorganizmusok elszaporodásának egyértelmű következménye, hogy csökken a kórokozó baktériumok és egyéb károsítók száma. Ennek oka, hogy a talaj javuló fizikai és kémiai állapota közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a kórokozók szaporodását és fertőzőképességét. A hasznos mikroorganizmusok versenyre kelnek a betegségeket okozó baktériumokkal szemben, és mivel a szervestrágyából felszabaduló energiát, illetve illózsírsavakat genetikájuknak köszönhetően jobban tudják hasznosítani, könnyen elnyomják azokat.

Vizsgálatok bizonyítják (Sullivan and Mahaffe 2005), hogy olyan területeken, amelyek rendszeresen szervestrágyát kaptak, egyáltalán nem fordul elő a gyökérzet rothadásáért felelős gomba: a Pythium spp. Ennek oka a szervestrágyából felszabaduló ammónia jelenléte. Conn és Lazarovits (1999) megállapították, hogy sertés-hígtrágya hatására csökken a fonalférgek jelenléte.

Javuló talajszerkezet

Az intenzív növénytermesztés hosszú távon a talajszerkezet romlásához vezet, mivel a talajt alkotó részecskék háromdimenziós szerkezete szétesik. Ennek egyértelmű következménye a tápanyag-szolgáltató képesség csökkenése.

A talajrészecskén belüli kötések egy részét – a kationos kötések mellett – a mikroorganizmusok által termelt szerves anyagok biztosítják. A szervestrágya lebomlása során keletkező szénhidrátok hozzájárulnak a talajrészecskék közötti kötések stabilizálásához. A javuló szerkezet kedvezően hat a talaj vízháztartására, porozitására, a tápanyagforgalomra, és a tápanyag-szolgáltató képességre.

Az állattartás során keletkező szervestrágya megfelelő kezelés hatására nemcsak értékes, azonnal felvehető tápanyagokat szolgáltat a növények számára, hanem a talajélet és a talajszerkezet javításán keresztül hozzájárul a jövő növénytermesztésének sikeréhez is.

Kürthy-Molnár Zoltán

Timac AGRO Hungária Kft.