A hazai termesztésű takarmány-alapanyagok táplálóanyag-tartalma 2019-ben (I. rész)

Az Evonik Nutrition & Care cég 2012-ben jelentette meg először European Raw Material Crop Report című kiadványát, amely részletes adatokkal szolgál egyes takarmány-alapanyagok termésének adott évi táplálóanyag-tartalmáról. A minták és a résztvevő országok emelkedő számának, a vizsgált alapanyagkör kiszélesítésének, valamint a további analitikai paramétereknek köszönhetően az évek során a kiadvány egyre bővült.

Felhívni a figyelmet

A táplálóanyag-tartalmat 34 különböző analitikai paraméter írja le: esszenciális és nem esszenciális aminosavak, a legfontosabb beltartalmi mutatók, valamint sertés- és baromfi-energiaértékek. A 2018-as kiadás összesen 19 országból gyűjtött 14 alapanyag 6163 mintáját dolgozta fel. Bár túlnyomórészt a búza, az árpa és a kukorica adja a minták többségét, növekvő számban szerepelnek a jelentésben a többi gabonaféle mellett különböző szójatermékek, a csillagfürt is, továbbá a jövőben egyéb alternatív alapanyagokkal – mint például bab, borsó – is bővülhet a lista. Ez tükrözi a régió azon törekvéseit is, hogy csökkentse a szójadara-behozatalt, és megbirkózzon a GMO kérdéssel. A talajadottságok, a növények genetikája és mindenekelőtt az éghajlati és időjárási viszonyok évről évre, aratásról aratásra nagymértékben befolyásolják a táplálóanyag-tartalmat. Az European Raw Material Crop Report egyik fő célja, hogy felhívja a figyelmet az összetétel és a minőség változékonyságának jelentőségére, ösztönözze a takarmánygyártókat a bejövő alapanyagok minőségének folyamatos ellenőrzésére.

Felbecsülhetetlen információforrás

A növények valódi táplálóanyag- összetételének ismeretében a takarmánygyártók a receptúrákat a helyi körülményekhez igazíthatják. Az alapanyagok felhasználása a keveréktakarmányokban pontos táplálóanyag-mátrixuk ismerete nélkül a táplálóanyagok alulbecsléséhez vagy feleslegéhez vezethet. A megadott előírásoknak nem megfelelő takarmány ronthatja az állatok teljesítményét, a többletet tartalmazó takarmány pedig a magasabb költségek miatt a versenyképességet veszélyezteti. A biztonsági rátartás csökkentésével elérhető megtakarítás döntő előnyt jelenthet a rendkívül éles versenypiaci helyzetben. E részletek ismerete befolyásolhatja a beszerzési döntéseket, valamint a beszerzési árat, import esetén pedig felbecsülhetetlen információforrás lehet a minőség előzetes értékeléséhez. A gyorsan fejlődő, közeli infravörös (NIR) technológia megfelelő eszköz e kihívások kezelésére, az Evonik AMINONIR^® Advanced szolgáltatása pedig mindenki számára lehetőséget nyújt a folyamatos minőségellenőrzésre.

Alapanyag-kereskedők, -feldolgozó cégek – mint például a bioetanol-gyártók és a helyi szójafeldolgozó üzemek, valamint hatóságok és mezőgazdasági intézmények – is haszonnal forgathatják a jelentést, mivel időrendi áttekintést adhat számukra a helyben termesztett növények minőségéről. A mezőgazdasági termelők az adatok felhasználásával megismerhetik a termesztett növények minőségét, és felmérhetik a mezőgazdasági intézkedések hatását. Az olaszországi milánói nyersanyag-tőzsde például egyes minőségi paramétereket tájékozódásul használ a jövőbeli nyersanyagszerződések megkötéséhez.

Íme, az eredmények!

Hazánk a kezdetektől részt vesz a mintagyűjtésben. A 2012 óta a gyűjtött alapanyagok száma háromról tízre nőtt, a mintaszám pedig sokszorosára ugrott. Jelen cikkben 2019-ben augusztus 30-ig gyűjtött, illetve partnercégeink NIR készülékein szeptember 30-ig vizsgált búza-, árpa-, tritikálé-, zab-, repcedara- és repcepogácsa-minták előzetes eredményeit közöljük. A közölt értékek az Evonik AMINONIR^® (aminosav), AMINOProx^® (beltartalom) és AMINONRG^® (beltartalmi adatokból számított energiatartalom) infravörös spektroszkópia (NIR) módszerével végzett vizsgálatain alapulnak. Az eredmények mértékegysége a standardizált szárazanyag (88%) esetén %, a foszfor és fitin foszfor esetében mg/kg, az energia esetén pedig MJ.

Az évek során sok esetben találtunk összefüggést a csapadék és az alapanyagok táplálóanyag-tartalma között. Néhány esetben pedig elég nagy különbség található az egyes évek között, erre jó példa, hogy a magyar a búza átlagos fehérjetartalma idén 13,17%, ami 1,35%-kal haladja meg a 2018-as 11,82%-os átlagot, amely majdnem egyezett a 11,79%-os 2017-es értékkel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható az is, hogy a nyersfehérjeszint változásai nem minden esetben köszönnek vissza az aminosav-tartalomban.

A továbbiakban idén a mintagyűjtést kukorica-, napraforgódara-, szójadara- és fullfatszója-mintákkal folytatjuk. Ezeknek az alapanyagoknak az eredményeiről az adatok összegzése után egy következő lapszámban számolunk be.

Barna Andrea
Evonik Nutrition & Care