Lassul a földárak növekedése

Csökkent a lendület, de továbbra is nőnek az árak a hazai termőföldpiacon. A csaknem évtizedes folyamat folytatására számítanak a banki elemzők. Ezt érdemes tanulmányozni!

Mérséklődik

Már tavaly érzékelhető volt, hogy mérséklődik a drágulás üteme: a korábbi 12,6%-os növekedés dinamikája enyhült, nominálisan 8,1, reálértéken 5,2%-kal drágultak a földek átlagosan. A szántók piacán az erőteljes növekedés már közel 1,5 millió forintos országos átlagárakat eredményezett, de például Hajdúböszörmény környékén a 3 millió forintot is közelítette az eladott szántóterületek hektáronkénti átlagára. Ezzel szemben Észak-Magyarország egyes járásaiban viszont csak 500 ezer forint alatti átlagáron cseréltek gazdát a területek. Összességében a tulajdonszerzés 2014-es szigorítását követő időszakban 48,6-kal drágultak hazánkban a földterületek, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig 137 százalékos árnövekedésre került sor nominálisan, míg reál értelemben duplázódott a földek értéke – adták közre a TAKARÉK Index elemzői.

Elmarad a korábbitól

A különböző művelési ágakba tartozó földterületek közül a szántók esetében is folytatódott a drágulás minden régióban, az átlagos hektáronkénti ár 2018-ban majdnem 1,5 millió forintra növekedett az egy évvel korábbi, valamivel kevesebb, mint 1,4 millió forintos szintről. A drágulás a két év tranzakciós átlagárai alapján 8,3%-os volt, ami ugyanakkor elmaradt az előző években tapasztalható növekedéstől, 2016 és 2017 között az árak ugyanis 13,4%-kal emelkedtek. (Csak Közép-Magyarország a kivétel, ahol a gazdát cserélt ingatlanok átlagos fajlagos ára alacsonyabb volt 2018-ban, mint 2017-ben.) Az árak ténylegesen nem estek – az összetételhatás okozhatta az árak csökkenését, vagyis az előző évhez képest több kevésbé értékes termőterület cserélt gazdát.

Szántók

A szántók leginkább a Dél-Alföldön drágultak 2017-ről 2018-ra. A második helyen a Dél-Dunántúl állt, szintén 10 százalék fölötti növekedésével, míg a harmadiknak a Közép-Dunántúl bizonyult 8,5%-os árváltozással, de nem sokkal maradt el tőle a Nyugat-Dunántúl sem, 7,7%-os drágulásával. Legkevésbé Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön változott a gazdát cserélt ingatlanok fajlagos ára, előbbi esetében 5, utóbbinál pedig 6,4%-kal.

A szántóföldek árai 2017-ben és 2018-ban Magyarország megyéiben, millió Ft/ha (TAKARÉK Termőföldindex)

A megyék között 2018-ban Hajdú-Biharban cseréltek gazdát a legdrágábban a szántók, hektáronként átlagosan több mint 2 millió forintért. Nógrádban viszont ennek kevesebb mint a fele, 736 ezer forint volt az átlagár. Nem csak a megyék szántóárai között találhatunk jelentős különbségeket, a járások esetében még nagyobb eltérésekre lehet bukkanni. Míg a legdrágább Hajdúböszörményi járásban több mint 2,9 millió forintot kellett fizetni hektáronként a szántóterületekért 2018-ban, és a hajdúszoboszlói esetében is közelítette az ár a 2,9 millió forint/hektárt, addig a putnoki esetében 425 ezer forint alatt maradt az átlagos fajlagos érték, de a bélapátfalvai járás esetében sem érte el az 500 ezer forintot.

Ágak és árak

A hazai termőföldpiacon minden művelési ágban folytatódott az árak növekedése, de ennek dinamikájában eltérések voltak megfigyelhetőek. A legnagyobb drágulás a gyümölcsösöket jellemezte, ahol a súlyozott országos átlagárak 16,8%-kal százalékkal változtak 2017-ről 2018-ra. Az árak növekedésében a második helyen a gyep, rét, legelő művelési ág állt 13,5%-os árváltozással. A szőlőterületek körében 9,5%-os árnövekedést mértünk, a szántóknál a korábban már említett 8,3%-os változást regisztráltunk, míg az erdők és fásított területek átlagosan 7%-kal drágultak. Legdrágábban a szőlőterületek cseréltek gazdát 2018-ban, 1,78 millió forintos hektáronkénti áron. Régiós bontásban azonban jelentős különbségek fedezhetőek fel a szőlőárakban. A legmagasabb átlagárak a Közép-Dunántúlt jellemezték, itt közelített a 2,9 millió forinthoz az összeg, ugyanakkor a legolcsóbbnak számító Dél-Alföldön csak 1,4 millió forintot kellett fizetni.

A szőlőkhöz hasonlóan magas árazású gyümölcsösök esetében az országos fajlagos átlagár 1,74 millió forint volt hektáronként. Ebben a művelési ágban a legtöbbet a Nyugat-Dunántúlon (2,293 millió forint/hektár), a Közép-Dunántúlon (2,287 millió forint/hektár) és a Dél-Dunántúlon (2,24 millió forint/hektár) kellett fizetni, míg a legkevesebbet a gyümölcsösökért az Észak-magyarországi régióban kértek el, hektáronként 1,35 millió forintot.

Rétek és erdők

A 910 ezer forintos átlagos fajlagos árú gyep, rét és legelő művelési ágba tartozó földterületet a legdrágábban Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon lehetett vásárolni, 1,4 millió, illetve 1,25 millió forintért, míg a legolcsóbbnak Észak-Magyarország bizonyult 656 ezer forintos átlagos fajlagos árával.

Abszolút értékben a legkisebb különbség az átlagos hektáronkénti árak között az erdők és fásított területek esetében volt 2018-ban. A legdrágább Nyugat-Dunántúlon 1,037 millió forintot, míg a legolcsóbb Észak-Magyarországon 602 ezer forintot adtak az ebbe a művelési ágba tartozó földterületekért.