Válaszoljunk a klímaváltozás kihívásaira!

A harmadik alkalommal megrendezett Regionális Szakmai fórumsorozat martonvásári helyszínén az érdeklődők arra kaphattak választ, hogy a klimatikus viszonyok okozta különféle stresszhatásokra hogyan válaszolhatunk csernozjom talajon.

Dr. Balázs Ervin, az MTA ATK főigazgatója

Klímakárenyhítési stratégiák és lehetőségek

Óvjuk az életet adó talajt!

Lenyűgöző, hogy a talaj annak ellenére képes megújulni, hogy az egyik pillanatban még a szárazságtól repedezett, a másik pillanatban pedig már víz alatt áll – mondta köszöntőjében Dr. Balázs Ervin főigazgató. A tudomány feladata, hogy fenn tartsuk, vagy akár javítsuk a talaj termőképességét, hiszen életet ad a növény számára.

A csernozjom talajok jellemzően füves növénytakaró alatt alakultak ki, ahol felhalmozódott a humuszanyag. Morzsalékos szerkezet, kiváló vízáteresztő- és víztartó-képesség, valamint jó tápanyagszolgáltató-képesség jellemzi ezt a talajtípust – ismertette Dr. Árendás Tamás, az MTA ATK tudományos főmunkatársa.

A középtávú előrejelzések szerint 2050-re a csökkenő nyári csapadékmennyiség miatt aszályra és vízhiányra, a növekvő téli miatt pedig árvíz- és belvízveszélyre kell számítani. A növekvő csapadékintenzitással csökken a vízhasznosulás. Az elfolyó vizek miatt talajerózió alakul ki, az emelkedő hőmérséklet miatt pedig rövidül a vegetációs periódus.

Dr. Árendás Tamás, az MTA ATK tudományos főmunkatársa

Lehetőségek a veszteségek mérséklésére

A klimatikus stressz okozta veszteségek mérséklésére megoldás lehet a biológiai és a termesztéstechnológiai alapok fejlesztése. Biológiai alapokon érthetjük olyan fajták és hibridek piacra vezetését, amiknek jobb a hő-, hideg- és szárazságtűrése. Emellett a betegségekkel szemben ellenállóbbak, nagyobb a kompetitívképességük.

Termesztéstechnológiai szempontból fontos az agrotechnikai ismeretek korszerűsítése és bővítése, valamint a műszaki és gépészeti fejlesztéseknek is nagy lesz a jelentőségük a jövőben.

A klímaközpontú talajművelés irányelvei mezőségi talajon

Felszínvédelem többféleképp

A klímaközpontú talajművelés az új évezredtől kezdődött, amikor egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási helyzetek. A jól művelhető mezőségi talajok esetében a kedvező tulajdonságok megóvása, a káros folyamatokat előidéző körülmények csökkentése a legfontosabb feladat. Olyan művelési fogásokat kell alkalmazni, amikkel védjük a talaj felszínét – tájékoztatta a hallgatóságot Dr. Kalmár Tibor, a Vaderstad Kft. ügyvezetője. 20 évvel ezelőtt a kis és közel síklapú rövidtárcsák minőségi változást hoztak, aminek alkalmazásával több nedvesség marad a talajban: nem rögösít, jobb szármaradvány-bekeverést, egyenletes gyom- és árvakelést, gyorsabb feltáródást és jobb minőségű sekély tarlómunkát eredményez. Az ultra-sekély tarlóhántásra kiváló választás a Väderstad új fejlesztése, a CrossCutter család, amivel 14-20 km/h munkasebességet is elérhetünk.

A felszíntakarással feléled a talajélet. A talaj felszínvédelmére alkalmas a szármaradvány, a takarónövény, a zúzott szalma, a hántott tarló, a gyom- és árvakelés, valamint a holtmulcs is. A takarónövények alkalmazásával csökken a nedvességveszteség. Fontos, hogy a takarónövény ne gyomosítsa a főnövényt, s ne legyen vele közös kórokozója. A takarónövény vetése előtt meg kell szüntetni a tömörödést.

Dr. Kalmár Tibor, a Vaderstad Kft. ügyvezetője

Alapművelés a mezőségi talajon

A Väderstad a kultivátoros alapművelés zászlóvivője: a klímaváltozásra csak ez az alapművelés a lehetséges válasz, de fontos a legalább 40-45 cm-es lazultság kialakítása. Ez a művelési mód rugalmasan használható a talaj nedvességintervalluma tekintetében, ráadásul nem kell elmunkálni sem. A tömörödés mélységéig el kell érni a lazultságot, a több szármaradvány pedig mélyebb művelést igényel. A művelési mélység és a kés szélességének megválasztásában nagy az összefüggés.

Talajlazítás, magágykészítés és vetés

A forgatás és szántás kiváltására a másik alkalmas alapművelési mód –fontos, hogy a nagyon kiszáradt talajokat óvatosan lazítsuk azért, mert nem tudjuk majd porhanyítani. Ha nem tudjuk porhanyítani, akkor a lehulló eső a nagyobb hantok és rögök között azonnal lemegy a mélybe.

A gabonatarlók forgóin járatni kell a szecskázóadaptert akkor is, ha a szalmát alomnak használjuk: ezzel csökkenthető az ülepesdési hajlam. Minden évben alkalmazni kell a talajlazítást akkor is, ha más az alapművelés módja, a forgót pedig utoljára kell vetni.

A kapcsolt elmunkálás és magágykészítés, valamint magágykészítés és vetés jó választás. Aprómorzsás talajt csak a vetés mélységében alakítsunk ki, s érdemes összevonni a magágykészítést a vetéssel, amire sokféle magágykészítő vetőgép érhető el.

Tápanyagutánpótlás a klímaváltozás tükrében

A növény válasza a stresszre

A növényi stressz az a fiziológiai állapot, amikor a növény fejlődése, növekedése, szaporodása valamilyen külső tényező hatására nem a genonban meghatározottak szerint történik. Tóth Milena, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója előadásában a szárazság stresszre fókuszált.

Nem mindegy, hogy melyik évszakban kezdődik a szárazság, és mennyi ideig tart. Fontos tényező a hőmérséklet, a páratartalom, de a napsugárzás erőssége és a hőségnapok száma is. Szárazság stressz esetén csökken a növény víz-, tápanyag- és szén-dioxid-felvétele. A fotoszintézise és az anyagcseréje lassul, s csökken a termés mennyisége.

A szárazságstresszt megelőzhetjük a megfelelő talajjal, fajtaválasztással, agrotechnikával és tápanyag-utánpótlással. A megfelelő tápanyag-utánpótlás segíti a fejlett gyökérzet és a jó kondícióval rendelkező növényállomány kialakulását. Olyan készítményt válasszunk, ami hozzájárul a gyors gyökérnövekedéshez.

Tóth Milena, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója

Alaptrágyázásra YaraMila

A YaraMila komplex, melegen granulált mikroelem-tartalmú szántóföldi műtrágyacsalád. Szemcséi nagy szilárdságúak, nem tapadnak össze, és nem porlanak. A szemcsék mérete és sűrűsége közel azonos, így a táblára kiszórva egyenletesen oszlanak el. A YaraMila a többféle, könnyen felvehető tápelemeinek köszönhetően a növény számára kedvezőbb fajlagos vízfelhasználást és erősebb immunrendszert eredményez. Megfelelő talajnedvesség esetén a szemcsék azonnal oldódni kezdenek, és folyamatosan szolgáltatják a növény számára szükséges tápanyagokat, így a YaraMila a vetéssel egy menetben és fejtrágyaként is alkalmazható.

A YaraVita lombtrágya biztosítja a fontos tápelemeket

Hosszú hatástartamú lombtrágyát válasszunk, hiszen a stresszes állapot időtartamát nem jósolhatjuk meg! Fontos, hogy mindenképp komplexet válasszunk! Mikroelempótlásra kiválóak a YaraVita termékcsalád egy vagy több tápelemet tartalmazó tagjai. A YaraVita biztosítja, hogy a mikroelemek pontosan oda és akkor jussanak el, ahol és amikor szükséges a növény számára. Ez azért nagyon fontos, mert ha csak egy is hiányzik, a növény képtelen az összes többi mikroelem hasznosítására.

A szerkivonások és a szigorodó szabályozások ugyan nehezítik a növénytermesztést, de a szakmai tanácskozáson résztvevő gazdálkodók megbizonyosodhattak arról, hogy a növénytermesztést és növényvédelmet segítő megfelelő készítmények állnak a felhasználók rendelkezésére.

Adjuk vissza a termőföld életét!

Biztosítson optimális talajfeltételt növényei számára!

Az AGRO.bio Hungary Kft. küldetése, hogy visszaadjuk a termőföld életét, az emberiség pedig tiszta környezetben és egészségesen élhessen a Földön. Az elmúlt évtizedekben azonban a talaj a genetikai potenciál korlátozó tényezőjévé vált. A talajeróziót megállíthatjuk helyes agrotechnikával, agrokémiával és talajművelés alkalmazásával – hívta fel a figyelmet Daoda Zoltán szakmai igazgató. A talaj termőképességét növelhetjük szervesanyagtartalom-növeléssel, talajszerkezet-javítással és a tápanyagok harmonikus feltárásával és felvehetővé tételével.

A talaj termőképességének fenntartásában segíthetnek a mikrobiológiai oltóanyagok, amik jobb talajszerkezetet, harmonikusabb víz- és tápanyag-ellátottságot, valamint magasabb talajtermékenységet eredményeznek.

A BactoFil^® talajoltó hatékonyabb nitrogénkötést, jobb foszfor- és káliumfeltárást biztosít, s intenzívebbé teszi a biológiailag aktív anyagok termelődését. Alkalmazásával javul a talajszerkezet, gyorsabb csírázást, erőteljesebb gyökérfejlődést érhetünk el.

Egy kísérletben 3 év alatt 30 cm művelési mélységben 55, míg 50 cm lazítási mélységben 82 százalékkal nőtt a talaj nedvességtartalma. A BactoFil^® technológia továbbá 2 év alatt 38 százalékkal csökkentette a szántáskori gázolajfogyasztást. A készítmény elérhető a kukorica-mellett napraforgó-, repce-, kalászos-, szója-, és pillangóskultúrákban is.

Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója

A szárbontás nagymestere

Tarlóbontó kezeléssel a betakarítás után visszamaradt növényi maradványok irányított mikrobiológiai bontását, a bennük szerves kötésben lévő makro-, mezo- és mikroelemek feltárását végezzük, valamint a talaj szervesanyag-tartalmát növeljük. Erre a célra az izolált és szelektált törzseket közvetlenül a tarlóra permetezzük, majd egyenletesen a talaj felső – mikrobiológiailag legaktívabb – rétegébe keverjük. Az oltóanyag mikrobái képesek az intenzív bontási folyamatot megindítani, amibe később az őshonos mikrobák is bekapcsolódnak.

Egy kísérletben a BactoFil^® Cell csernozjom talajon 80 százalékkal csökkentette a kukorica és napraforgó szármaradványának mennyiségét 6 hónap alatt.

Nagy lépés az aszály és az erózió ellen!

Az AlgaTer^® talajoltó készítményben lévő fonalas zöldalga átfonja a talaj felső 20 cm-es rétegét. Ezzel javítja a talaj vízmegkötő-képességét, csökkenti az eróziós hatásokat, valamint kiválasztott melléktermékeivel segíti a BactoFil^®-ban lévő és az őshonos baktériumok szaporodását. A készítmény nem UV-érzékeny, ezért nem szükséges a talajba dolgozni.

Vessen változó tőszámmal!

Hatalmas mennyiségű élelmiszert kell előállítani a jövőben

A mezőgazdaságra komoly feledatok hárulnak az elkövetkezendő 50 évben, hiszen erre a félévszázadra akkora mennyiségű élelmiszert kell előállítani, mint az elmúlt tízezer évben összesen. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi technológia elegendő-e a hatalmas kihívásra. Bársony Csaba, a Syngenta Magyarország szaktanácsadója előadásában a precíziós gazdálkodás egy pici szeletét, a cégük által is végzett változó tőszámú kísérleteit ismertette kukoricakultúrában.

A Syngenta számos precíziós vetési kísérleteket végez a Contivo^TM programjában, ami fenntartható és intenzív növénytermesztési megoldásokat kínál stratégiai partnereivel együttműködve a termelők nyereségének növelése érdekében. Az országos program keretében táblaszintű (mezoparcellás) kísérleteket végeztek: kukoricakultúrában, 13 üzemben, 50 hektár területen.

Bársony Csaba, a Syngenta Magyarország szaktanácsadója

Magáért beszélő kísérlet

A szakember előadásában a Marton Terra Kft. baracskai határában lévő területén végzett kísérleteket ismertette. A precíziós vetési kísérlet gyakorlati kivitelezésének fontos lépése az adatgyűjtés, az értékelés – abból vetési térkép készítése –, a növény fejlődésének folyamatos követése, a termésmonitoring és az eredmény megosztása a termelőkkel.

A kísérlet kiindulópontja a talajszkennelésen alapuló talajmintavétel volt. A hozamtérképekből, műholdas képekből és talajmintavételből készített térképeket egymásra tették, amiből kialakítottak egy becsült relatív teljesítménytérképet. Ezzel táblamérettől és talajtól függően különböző terméspotenciálú zónákat különböztettek meg táblán belül. A kísérletekben Syngenta-fajtákat alkalmaztak, amikhez az eredmény ismeretében tőszámjavaslatot és vetési tervet biztosítottak a gazdálkodók számára.

A Marton Terra Kft. Vattay 7-es tábláján lévő 30 hektáros kísérletben az SY Premeo és SY Chorintos magas termőképességű fajtákat vizsgálták az általában vetett 70 ezres tőszám mellett 62 és 78 ezerrel is.

Az SY Premeo esetében a 70 ezres tőszám 10,9 tonna/hektár eredményt adott. A Syngenta által javasolt emelt tőszám esetén 11,8, a csökkentett tőszámnál pedig 10,8 tonnát takarítottak be hektáronként.

Az SY Chorintos 62 ezer tőszámnál 11,1, az általános 70 ezres tőszámnál 11,6, míg emelt tőszámmal 11,8 tonna volt a termésátlag.

Összességében elmondható tehát, hogy a befektetés megtérül, a tőszám emelése hozamnövekedést eredményez.

Gondolkozzunk növényfejjel!

A mezőségi talaj humuszrétege akár 1,5 méter vastag is lehet

A növény és a gazdálkodás vonatkozásában Európa területén a klímaváltozás kialakulása tekintetében a legfontosabb tényező a vízhiány, majd következik a szélsőséges időjárás, a tengerszint változása és az extrém magas hőmérséklet, hívta fel a figyelmet előadásában Szabó István, a ProFeed Kft. szakértője.

A mezőségi talajban a humuszréteg akár 1,5 méter vastag is lehet. Ez annak köszönhető, hogy ez egy füves vegetáció, ami jól átszövi a talajt. A felül képződött humuszanyagot a talajban lévő makroszervezetek (giliszta, vakond, pocok stb.) átkeverik, s lejjebb kerül a humuszos szint.

A mély termőréteggel a talaj vízbefogadó-képessége jó, a tápanyagot mélyebbről biztosítja, tehát nagy pufferelő lehetőséget ad, ami stresszhatás esetén is segítheti a növényt. Szárazságstressz esetén a növény erősíteni kezdi a gyökérzetét, de ahhoz hogy lefelé is mehessen, fontos a megfelelő talajmegmunkálás.

Szabó István, a ProFeed Kft. szakértője

Stressz esetén van megoldás

Amennyiben a növényt stressz éri, nem hozhatjuk ki a benne lévő genetikai potenciált, aminek mértékét különböző limitáló tényezők is befolyásolják. A növény próbál alkalmazkodni a folyamatosan kialakuló szárazsághoz, mozgósítja erőforrásait. Idővel azonban hiánytünet alakul ki, hiszen fogy a lehetőségek tárháza. Ekkor léphet közbe a gazdálkodó a megfelelő megoldással.

Stresszhatás esetén a növény bezárja sztómáit, s elkezdi bontani a tartalék tápanyagait, főként hirtelen stressz esetén, hiszen az felkészületlenül éri. Ilyenkor minden eszközt meg kell ragadni, hogy újra indítsa a felépítő folyamatot, amihez ismerni kell, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel hogyan avatkozhatunk be.

Többféleképp támogathatjuk a stresszes növényt

A növényt támogathatjuk biostimulánssal, mint például a talajoltó is. Át is vehetjük az irányítást az algakivonatokat tartalmazó hormonokkal: ezekkel kirángathatjuk a hirtelen stresszből a növényt, de bánjunk velük óvatosan. A szabályozással nem vesszük át az irányítást, csak valamilyen irányba terelgetjük a növényt, mint például az aminosavakkal. Az aktiválás funkcióval valamit kiváltunk: ilyenek a hasznos nyomelemek, amik szintetikus szimulánsok.

A felsorolt módok jól kombinálhatók is együtt attól függően, hogy mire van szüksége a növénynek. Fontos tudni, hogy ezeket a biostimulátorookat akkor hasznosítja csak a növény, ha valóban szüksége van rá.

Termékválasztás esetén gondolkozzunk növényfejjel, hogy a legjobbat kapja a növény!