Kerüljön újra a magyar lótenyésztés a világ élvonalába

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program, amelynek keretében az agrárminiszter négy mént adott át a hortobágyi mátai majorban. A méneket erdélyi gazdákhoz szállítják.

– A kormány számára kiemelten fontos, hogy a Kárpát-medence hagyományaira építve a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába kerüljön. Ennek jegyében tartozik az agrártárcához hét nemzeti ménes. A szakemberek ezekből választottak ki „négy hibátlan, megnyerő küllemű mént”, amelyek kihelyezésével „segítjük az erdélyi lótenyésztést, lótartást, a mezőgazdaság fellendítését.” – mondta Nagy István.

– A lovak két Kolozs megyei fogadóállomásra és két Hargita megyei tartóhoz kerülnek. Tordára az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi, Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből egy nóniusz került. Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, egy mezőhegyesi félvért szállítottak. Gyergyóremetén a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivér ad új lendületet az erdélyi lótenyésztésnek – sorolta az agrárminiszter.

A megfigyelés folytatódik

Nagy István hozzátette: a felajánlott mének fedeztetésre használhatóak amellett, hogy népszerűsítik a magyar őshonos fajtákat és az angol telivért. Utóbbi több magyar lófajta kialakításában vett részt. A tárcavezető elmondta: figyelemmel kísérik, hogy a kísérleti jelleggel kihelyezett mének közül melyik fajta, milyen hatást gyakorol az erdélyi heterogén ménállományra. Nézik majd küllemi tulajdonságokban, illetve munka- vagy sportteljesítményben is.

– Az eredményeket időről-időre szakemberek értékelik. Ők döntenek arról, hogy a mének maradjanak-e Erdélyben, vagy térjenek vissza eredeti, magyarországi ménesükbe – jegyezte meg.

A rendezvény végén Nagy István számadó oklevelet adott át hortobágyi pásztoroknak, gulyásoknak és csikósoknak, akik beszámoltak a múlt év szaporulatáról.

Forrás: MTI