A hazai egy főre jutó évi juhhús fogyasztásunk 0,35-0,38 kilogramm közé esik, ezzel az unióban lényegesen elmaradunk az 1,3-es átlagtól. A juhtenyésztőknek– a koronavírushoz kapcsolódó korlátozások miatt is – a tavalyi év nehéz volt.
A magyarországi juhállomány alakulása éves bontásban (Forrás: KSH/MTI)
A belföldi fogyasztás növelésével az állattartókat és a feldolgozókat támogatnánk, erősítenénk a magyar mezőgazdaságot. Pont ezért tavaly nyarától már kötelező a húspultokban is (a nem csomagolt áruknál) a juh- és kecskehúsoknál feltüntetni a származási helyet. Ezzel tájékoztatna, és ösztönözne nagyobb fogyasztásra az agrártárca.
A magyarországi juhexport alakulása éves bontásban (Forrás: KSH/MTI)
A juhhús fogyasztásának régi hagyománya van Magyarországon
A modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető, de a különböző divatos gasztronómiai irányzatok is gyakran alkalmazzák alapanyagként.
Az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára az utóbbi időben. Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt. Tavaly mintegy 7050 tonnányi élőállat kivitelére került sor, ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta a 46 millió eurót. A pandémia miatti, tavalyi gazdasági nehézségeken a juhtenyésztőknek a jelentős exporttal sikerült túllépni.
Az ágazat teljesítménye sajátos, mert az export területén 90%-os élőállatkivitel a jellemző, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony.
2021. január 01-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, amelynek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc