Új fejezet a permeteződrónok történetében

A drónok mindennapos mezőgazdasági felhasználása sokak számára még ma is sci-finek tűnik, és a legtöbb esetben a kérdés után érdeklődők is csak pár éve ismerkedtek meg a pilóta nélküli légi járművek agráriumban betöltött szerepével. Mindezek ellenére a napjainkban hírnévre törő technológiai újdonságok mögött évtizedes tesztelés, fejlesztés és történelem áll. A folyamatosan növekvő népszerűségnek és a közelmúltban megjelent precíziós pályázati felhívásnak köszönhetően a mezőgazdasági drónok végre lekerülhetnek a tervezőasztalról oda, ahova mindig is tervezték őket: a gazdák kezébe.

Cikkünkben a permeteződrónok történetét, a jelenlegi dróntechnológiában rejlő potenciált, az iparág jövőjét és a mezőgazdasági drónmegoldásokra vonatkozó pályázati lehetőségeket is bemutatjuk.

A kezdetek

A nehezen megközelíthető területek, a gépek által okozott taposási károk és a precíz foltkezelés kivitelezésének nehézsége mind olyan szempont, amely központi szerepet játszott abban, hogy a mezőgazdászok elkezdjenek a légi permetezés lehetőségén gondolkodni. Logikus lépésnek tűnhet a jól működő repülőgépek átalakítása, azonban a pilóta által irányított légi járművek több szempontból is alkalmatlanok voltak a pontos és precíz munkavégzésre, ráadásul a munkavégzés hatékonyságával kapcsolatban is problémák merülhettek fel. Természetesen számos olyan feladat van, amelyre tökéletes megoldást kínáltak a permetező-repülőgépek, és sok területen ma is használják őket, de korlátaik miatt nem tudtak megoldást nyújtani a klasszikus technológiák hiányaira. A technológia fejlődésének köszönhetően azonban születőben volt egy új eszköz, amely forradalmi újításokat hozott a mezőgazdaság számára.

Yamaha R-50 repülés közben (forrás: https://global.yamaha-motor.com/stories/history/stories/img/0028/pic_002.jpg)

Motoros szán és helikopter

Az 1980-as évek elején már volt néhány olyan kísérleti, pilóta nélküli légi jármű, amelyeket különböző mezőgazdasági problémák megoldására szerettek volna kifejleszteni a tervezők, az igazi áttörés azonban 1983-ban érkezett, Japánból. A szigetországra ebben az időszakban rendkívüli gazdasági és technológiai fellendülés volt jellemző, a mérnökök új generációja pedig lelkesen kereste a fejlesztési lehetőségeket. Az innovációs kutatásokba az állam is gyakran befektetett, így jött létre a már akkor is világhírű Yamaha és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium együttműködése, amelynek célja egy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas pilóta nélküli légi jármű tervezése volt. A mérnökök a kezdetektől fogva egy miniatűr helikoptert szerettek volna építeni, azonban a megvalósításhoz számos akadályt le kellett küzdeniük. A fejlesztés kezdeti stádiumában motorosszán-alkatrészek felhasználásával próbálták megalkotni az eszközt, de az 1987-ben bemutatott R-50 névre keresztelt drón már egy lekicsinyített helikoptermotor segítségével emelkedett a magasba. A robbanómotorok használatának szükségességét a korabeli akkumulátorok fejletlensége okozta. Pár éves tesztelési fázis után, 1991-ben a technológia felhasználása állami engedélyt kapott, és egy évvel később megrendezték a pilóta nélküli helikopterek első versenyét is. Az R-50 megkérdőjelezhetetlen hatással volt az ipari drónok fejlődésére, hiszen ez volt az első, széleskörűen elérhető, permetezésre használható pilóta nélküli eszköz, és 15 kilogrammos teherbírása az összetett rendszerek szállítására is alkalmassá tette.

2 millió óra a levegőben.

Bár az R-50 sikere után számos vállalat kezdett ipari drónokkal kísérletezni, az úttörő helikopter jogos utódja szintén a Yamahától érkezett. Az 1997-ben bemutatott Rmax az R-50 továbbfejlesztett verziója volt. A pilóta nélküli helikopter ugyan még mindig fosszilis üzemanyaggal működött, de hatékonyságával, automatizált működésével és egyszerű kezelésével kijelölte az utat a jövő permeteződrónjai számára. A modell jelentős nemzetközi sikereket ért el, sokak számára ez az eszköz tette egyértelművé a mezőgazdasági drónok elkerülhetetlen előretörését. A mai napig használt pilóta nélküli helikopterek a gyártó számításai szerint már több mint 2 millió órát töltöttek a levegőben.

A Yamaha Rmax permetezés közben (forrás: yamahamotorsports.com)

A drónok évszázada

A Yamaha Rmax által népszerűvé vált okosmegoldások és automatizált működés a 2000-es évek elejére a permeteződrónok legfontosabb ismérvei lettek. Az üzemanyagtartályokat nagy teljesítményű akkumulátorok, a helikoptereket quadro- és hexacopterek (négy- és hatrotoros gépek) váltották le, de a könnyű kezelés és sokoldalú felhasználás továbbra is a pilóta nélküli légi járművek legnagyobb előnyei közé tartozott. A technológia fejlődésének köszönhetően a mezőgazdasági drónok szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. Számos új drónipari vállalkozás született, amelyek közül szinte kivétel nélkül mindegyik fejlesztett mezőgazdasági felhasználásra alkalmas eszközöket. 2015-ben ezt az egyik leggyorsabban fejlődő vállalat, a DJI is megtette. Az Agras MG-1Sa permeteződrónok erődemonstrációja volt. A lakossági és hobbidrónok tervezésével foglalkozó vállalat munkáját a világ minden tájáról figyelemmel kísérték, így a mezőgazdasági drón megjelenése soha nem látott tömegeket ért el. A nagy teljesítményű akkumulátorok, a modularitás és a rendkívüli pontosság az Agras MG-1S olyan tulajdonságai, melyek vélhetően évtizedekig meghatározó jellemzői lesznek a permeteződrónoknak.

Drone Volt Hercules 20 egyedi, magyar fejlesztésű szórórendszerrel

Hazai pályán

Az egyre erősödő nemzetközi versenyből kitűnik a WJH20 permeteződrón, amely a Magyarországon az ABZ Drone és a Mould Tech által közösen fejlesztett permetezőrendszer és hordozója, a Drone Volt Hercules 20 ipari drón egyesítését jelenti. Mint a generáció összes modelljére, a magyar rendszerre is a precizitás és az okosmegoldások jellemzőek. Ilyen megoldás többek között a rotorszél felhasználása, és az állítható, 98%-ban azonos cseppméret. Az egyedi szórófejnek és cseppképzésnek köszönhetően a permetezés során akár 90%-os víz- és 50%-os növényvédőszer-megtakarítás érhető el. A 10 literes tartállyal felszerelt eszköz hétméteres munkaszélességgel rendelkezik, így akár napi 60 hektárt képes lefedni. A kifinomult irányítással a kieső és nehezen megközelíthető helyek is könnyen kezelhetőek. A technológiai újításokon túl a permeteződrón előnye, hogy speciális magyarországi és európai viszonyokra tervezték. A NAIK által is minősített eszköz a hazai gazdák számára lehetőséget nyújt a technológia megismerésére és hatékony felhasználására.

DJI Agras MG-1S (forrás: https://i.ytimg.com/vi/d8y0udIegSA/maxresdefault.jpg)

A történelem új fejezete

A technológia fejlődésével egyre több felhasználóhoz jutnak el a permeteződrónok. Vannak olyan országok, ahol mindennapos jelenség a pilóta nélküli légi járművek mezőgazdasági felhasználása, míg máshol még csak ismerkednek ezekkel az eszközökkel. A magyar gazdák a mezőgazdasági drónok felhasználásának új fejezetéhez érkeztek, hiszen a nemrég megjelent pályázati felhívásnak köszönhetően a precíziós gazdálkodást elősegítő eszközökre, ezáltal drónokra és szoftverekre is pályázhatnak. A 100 milliárd forint keretösszegű pályázaton várhatóan 1 500–2 000 projekt kerül támogatásra. Amennyiben Ön is érdeklődik a precíziós megoldások nyújtotta lehetőségek iránt, keressen egy szakértői csapatot, akik segítenek eligazodni az ipari drónok világában!

Hegyi Norbert
ABZ Drone