fbpx

A tunéziai vízkorlátozás az agráriumot sújtja a legjobban

Írta: Barna Ferenc - 2023 április 11.

A szakemberek szerint a mezőgazdasági szektort sújtja majd leginkább a Tunéziában elrendelt vízkorlátozás – tudtuk meg a The Guardian című brit napilap online oldaláról.

Zöldséges piac
A mezőgazdaság az ország éves GDP-jének mintegy 10%-át adja (fotó: Pixabay)

Negyedik éve szenved az észak-afrikai ország a súlyos szárazságtól

Európán kívül is számos helyen érezteti hatását a klímaváltozás. Tunéziában vízkorlátozást vezettek be: az állami vízszolgáltató este 9 és hajnali 4 óra között zárja el a vizet, betiltották a zöldfelületek és a közterületek locsolását, az autómosást is. A mezőgazdasági minisztérium pedig megtiltotta a víz öntözési célú felhasználását. A lakosság az utóbbi két-három hétben már tapasztalt vízkimaradásokat.

Az ország vízellátásának régóta fontos része a csapadék, az évek óta tartó szárazság miatt azonban egyre kevesebb eső esik, s az előrejelzések szerint 2050-re legalább további négy százalékkal csökkenhet az évi csapadékmennyiség.

Tunéziában a víztározók töltöttsége becslések szerint 30 százalékkal elmarad a kívánt mennyiségtől, a Szidi Szálem-i tározó pedig, amely a többi között Tunisz vízellátását is biztosítaná, alig 16 százalékos telítettségen áll.

Pálmafa
A vízhiány már több éve sújtja az országot (fotó: Pixabay)

Problémát jelent a vízellátórendszer infrastruktúrája is, elsősorban a csövek elöregedése

„Mindezt már a hetvenes években jelezték, de nem cselekedett senki. A (2011-es) forradalom után a dolgok rosszabbra fordultak, az egymást követő kormányok pedig csak ígérgettek” – mondta Dzsamel Dzsridzser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) környezetvédő szervezet észak-afrikai irodavezetője.

A vízellátórendszer infrastruktúrájának minősége is nagy probléma, ugyanis a csövek elöregedtek. A WWF szerint olyan mértékű a szivárgás, hogy a meglévő vízmennyiség mintegy 30 százaléka tűnik el, mielőtt a végfelhasználókhoz kerülne.

Bár a vízhiány a háztartásokat is súlyosan érinti, a nehézségek leginkább a mezőgazdasági szektort sújtják, amely az ország vízfogyasztásának 75 százalékáért felelős.

Helyi agrárszakemberek szerint az aszály katasztrofális, az idei év gabonatermése csupán harmada lesz a tavalyinak, az elemzők alig 200-250 tonnára számítanak, míg a 2022-es 750 ezer tonna volt.

Az állami vezetés a probléma megoldását új kutak létesítésében, szennyvíztisztításban, valamint a tengervíz sótalanításában keresi, mindezek azonban hosszú távú tervek, a jelenlegi válságos helyzetre nem nyújtanak megoldást.

A klímaváltozásról, az aszályról, az öntözésgazdálkodásról átfogó cikkünket a márciusi lapszámunkban olvashatják.

Forrás: TheGuardian