A járvány következményei sokáig velünk lesznek

Bár az ágazat GDP-arányos súlya nem tükrözi, az agrárium pandémiára adott válasza bebizonyította: egy nagyon kivételes ágazatban dolgoznak a benne résztvevők. A Takarékbank negyedéves AgrárTrend Indexéből az is kiviláglik, hogy az egyes szektorok válságállósága mégiscsak eltérő, és ennek hosszú távú hatásai vannak.

 

paprika
Nyereségesnek bizonyult zöldséggel foglalkozni (fotó: Horizont Média)

 

Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatója az AgrárTrend Index bemutatásakor több olyan jelenségre is felhívta fel a figyelmet, amelyek a pandémia számlájára írhatók és nagy hatással vannak az agrárium jövőjére:

  1. Árrobbanás történt az agrár-élelmiszeripari piacon, főként az inputárak terén. Ideérthetjük még akár az acél árának 50-60 százalékos emelkedését is, amit a most induló pályázati beruházásokban figyelembe kell venniük a termelőknek. Az inflációt az élelmiszerek fogják gerjeszteni.
  2. A döntéshozók a nyitástól remélik a piac stabilizálódását. Ennek hatása az egyes szektorokban különböző lesz, hiszen a vásárlók magatartása időközben sokat változott. Online rendelünk, ritkábban és átgondoltabban vásárolunk.
  3. Termelési oldalon az egyik legfontosabb tanulság, hogy jobb készletgazdálkodásra és hosszú távú stratégiákra van szükség. A beszerzési és értékesítési csatornákat egyaránt diverzifikálni kell.
  4. Az inputok drágulása nem vihető át teljes egészében a fogyasztóra, ezért (méret)hatékonyságnöveléssel kell válaszolni a helyzetre. A beruházások, az integráció és a koncentráció erősödése zajlik a piacon.

 

Válságedzett szektor

Az ágazat hozzá van szokva ahhoz, hogy a nagy időjárási vagy piaci lengések időnként nehéz helyzetbe hozzák, a mostani válság sem rázta meg különösebben. Sőt, az árrobbanásnak köszönhetően inkább nőtt a szektorban az optimizmus. Persze nem minden területen.

 

Agrártrend index

 

A fagykárral sújtott gyümölcstermelés és a takarmányárak növekedését leginkább elszenvedő sertés- és baromfitartók körében borús volt a hangulat az idei első negyedévben. Nem csoda, hiszen nemcsak a takarmány-alapanyagok drágultak 30-50 százalékos mértékben, de minden más is. Ami döntően importból érkezik (pl. növényvédő szer, foszfor, kálium, szója, acél, csomagolóanyag) arra a forint gyengülése is rányomta bélyegét. A fémek drágulása a telep-korszerűsítési beruházások megvalósításában gördít nehézségeket a termelők elé. Hozzátesszük: egy pályázatmeghirdetési dömping – ahogy azt 2016-ban már tapasztaltuk – számos negatív hatással járhat kezdve a lassú elbírálástól egészen a kivitelezéshez szükséges kapacitások szűkösségéig. Magyarán megint kevés lesz az építőanyag és az építőmunkás.

 

Koncentráció és hatékonyságnövelés

Hollósi Dávid biztatónak nevezte, hogy ennek ellenére erős beruházási kedvet tapasztalni az állattartók körében is. Pedig a felvásárlási és fogyasztói árakban nem tűnik teljesen érvényesíthetőnek a gazdálkodók költségnövekedése. (Lásd még cikkünket: Elszabadulnak a húsárak, nem mindegy, mennyire.) A német sertéspiac is nehezen regenerálódik, hiszen Peking még mindig nem fogadja az innen érkező húst, és a grillszezon sem úgy kezdődik, mint a járvány előtt. „Ennek ellenére a sertéstartók nem ijedtek meg egy rossz évtől. Optimizmussal tölti el őket az is, hogy az agráriumba soha nem látott mennyiségű pénz áramlik idén” – emelte ki a szakember. Hozzátette: a válság, mint mindig, most is a piac tisztulásával, az üzemek koncentrációjával és erősebb integrációk kialakulásával jár. Ez minden szektorra igaz. A beruházások pedig elsősorban nem a kapacitások növelését, hanem a hatékonyság javítását fogják szolgálni. Erre annál is inkább szükség van, mivel a takarmányárak csökkenésére belátható időn belül semmi esély.

 

agrártrend index

 

Szántóföld és zöldség nyerésben

Különösen a gabona- és zöldségtermesztők érzik most jól magukat a bőrükben. A gabonafélék és olajos magvak ára egy év alatt 30-50 százalékkal nőtt, a termelők extraprofitra tettek szert, a malmok viszont nehéz helyzetbe kerültek. A vetések most is jó átlagos állapotban vannak, miközben az árak a tavalyi extrém magas és a korábbi árszint között félúton látszanak stabilizálódni. Hollósi Dávid szerint kicsi az esély arra, hogy visszatérünk a békebeli árszintre. Már csak azért sem, mert aggasztó hírek érkeznek az amerikai aszályról, és a termelés inputanyagai (műtrágya, növényvédő szer) hasonló mértékű drágulásnak indultak, mint maga a termény.

A szakember szerint a zöldségtermesztés terén rendelkezünk a legnagyobb fejlődési potenciállal, annak ellenére, hogy egyre erősödő piaci versenyben, nagy importnyomás mellett kell helytállnia ennek az ágazatnak. Egy igen tőke- és tudásintenzív szektorról van szó, ahol a termelés részben védett körülmények közé, zárt termesztőberendezésekbe vihető. A gyümölcsök esetében a termőhely és fajta egyaránt újragondolandó, hiszen a tavaszi aszály és fagy állandó jelenséggé váltak hazánkban. (Lásd még a témában: Indul a nagy kertészeti pályázat, de nem mindenki örül.)

 

A sör, a bor és a fogyasztó

Héjja Csaba, a Takarékbank elemzője a sör- és borfogyasztás változásairól beszélt globális és hazai szinten. A pandémia elsődleges hatása, hogy elsősorban a kiskereskedelemben vásárolunk és otthon fogyasztunk. A magyar szőlészek és borászok viszonylag jól alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. Az értékesítés – külföldre is – meglepően sikeres volt: egy jó évjárat után 18 százalékkal több bor hagyta el az országot, mint 2019-ben. Megjegyezzük nyárra a boros pincék lényegében kiürültek, ez hajtotta fel (normalizálta) a szüreti árakat is.

 

agrártrend index

 

A világpiacon egyre nő az újvilági borok kínálata: Új-Zéland Dél-Afrika, Kína, USA egyre fontosabb piaci szereplők. És bár a fogyasztás világszinten csökken, az új szereplők fogyasztásbővülése ellensúlyozza ezt a trendet. Sajnos tavaly a legfontosabb fogyasztóknál stagnált vagy csökkent a borok vásárlása. Ennek egyik oka a vásárlóerő megcsappanása, a másik a költési lehetőségek, közösségi összejövetelek, események beszűkülése. Érdekes, hogy a pandémiával talán leginkább sújtott Olaszországban lényegesén nőtt a borfogyasztás, a jelek szerint karantén idején még gyakrabban kerültek elő az üvegek.

 

agrártrend index

 

Hosszú távon a piac diktál

A bevezetőben említett középtávú hatásokon túl a szektorra hosszú távon leginkább a népességnövekedés, a globalizáció és a kereskedelmi lehetőségek alakulása hat. Európa nem képes növelni termőterületét, ezért inkább prémium termékekkel célozza a világpiacot. Ezekhez az „egészséges” és „környezettudatos” címkéket ragasztja, a termelést pedig az ehhez szükséges előírásrendszerrel övezi. A gazdák fáradozásaikért cserébe magas támogatásban részesülnek. A globális piacon mindennek addig van létjogosultsága, amíg akár az EU-ban, akár az exportpiacokon van egy olyan társadalmi réteg, amelyik a drága európai portékát meg tudja fizetni. A nagy kérdés az, hogy a világ a gazdagodás vagy a szegényedés irányába tart-e? A válságok kinyitják-e vagy bezárják a globális piacot?

 

 

abrakfogyasztó állattenyésztés ár beruházás Covid élelmiszer fogyasztás fogyasztó hatás hatékonyság infláció inputanyag integráció járvány kereskedelem koncentráció következmény méret mezőgazdaság növénytermesztés pandémia piac szántó takarmány termelés válság zöldség
..