Biogáz előállítására dolgoztak ki új módszert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal (SZBK), az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft.-vel és a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft.-vel együttműködve. A megoldást egy 545 millió forintos uniós projekt támogatta, melynek eredményeként megállapították: biogázreaktorokba a fűz biomasszája az egyik legalkalmasabb alapanyag a biogáz előállítására.
Fontos a zöld energiatermelés arányának növelése (Fotó: Barna Ferenc)
A kutatás célja
A növekvő energiaigény miatt egyre fontosabbá váló zöld energiatermelés környezetbarát módon történő növelésére és megfelelő alkalmazására kereste a megoldást a projekt – mondta Bagi Zoltán, a kutatás szakmai vezetője.
Az SZTE Biotechnológiai Tanszék adjunktusa kifejtette, a biogáz előállítására a fermentáló tankokban szinte valamennyi szerves anyag alkalmas:
- az állati eredetű trágya;
- az élelmiszeripari melléktermékek, – a hulladékok;
- az elpusztult állatok tetemei;
- a növények egyes részei;
- a háztartási szerves hulladék;
- a szennyvíziszap.
Ezekből megújuló energiahordozó, biogáz termelhető mikroorganizmusok segítségével, biotechnológiai módszerekkel. A szerves anyagok energiatermelés céljára más eljárásokkal nem hasznosíthatók. A környezetünkben elhelyezve számos környezetvédelmi és egészségügyi problémát okozhatnak, illetve megsemmisítésük lényeges többletköltséget termel.
Nem csak energiatermelés, hanem veszélyes anyagként nyilvántartott melléktermékek, hulladékok ártalmatlanítása is (Fotó: SZTE)
Energiatermelés mellett ártalmatlanításra is sor kerül
A kiindulási anyagok biológiai úton történő fermentációjával az energiatermelés mellett ártalmatlanításukra is sor kerül, méghozzá úgy, hogy a lebontás után visszamaradó anyag biotrágyaként tápanyag-visszapótlásra jól felhasználható a mezőgazdaságban.
Ezzel akár a környezetterhelést jelentő műtrágya is kiváltható. A felhasználható alapanyagok többsége veszélyes hulladéknak számít, ezekből is hasznos termék – biogáz vagy biotrágya – állítható elő, amelyek egyébként nagyon magas költséggel lennének csak kezelhetők, illetve megsemmisíthetők – fejtette ki Kovács Kornél, az SZTE emeritus professzora.
A fűz biomasszája, mint alapanyag
A kutatás során a fűz biomasszáját hasznosító, erjesztési technológiák kidolgozásával sikerült megnövelni a biogáz üzemek gazdaságosságát. A szakemberek az energiafűz ültetvények biomasszahozamának, sótűrési, környezettisztító képességének javítását vizsgálták, és kidolgoztak innovatív termesztéstechnológiai megoldásokat is.
A módszer hatékonyságát üzemi kísérlet során a kaposszekcsői, ipari léptékű biogáz üzemben ellenőrizték.
Forrás: MTI